2020. június 21., vasárnap

Tarr Feri laudációja

Az Év Leginnovatívabb Könyve: Hogyne szeretnélek!, Shakespeare szonettjeit újrafordította Papolczy Péter, kiadta a Tilos az Á könyvek


Az innováció nehezen megfogható fogalom. Talán egyedül az tekinthető sarokpontjának, hogy valami újat jelöl. Azonban, hogy ez az újszerűség mennyiben válik iránymutatóvá és állja ki az idő próbáját, azt a jelenben nehéz megmondani. Nagyon drukkolok, hogy a Hogyne szeretnélek állja ezt a próbát, hiszen egyértelműen innovatív, rendkívül sokoldalú könyv.

Egyrészt, a fordítás legalapvetőbb kérdéseit veti fel azáltal, hogy felvonultatja Shakespeare eredeti költeményeit, Szabó Lőrinc mára klasszikussá vált fordításait és Papolczy Péter „szégyentelenül pontatlan átírásait”. A könyvben ott van tehát az origó, egy formahűségre és pontosságra törekvő fordítás és egy, leginkább a témák maiságát hangsúlyozó, a ma köznapi nyelvét használó átirat, amely elsősorban „szórakoztatni vágyik”. A három szöveg magától kölcsönhatásba kerül, játszani kezdenek egymással, akár soronként összevetve is rengeteg gondolatot ébresztenek a fordítás-, a líra- és úgy egyáltalán az „élet nagy kérdéseiről”. Beszédes a sorrend is, miszerint minden szonett esetében a legújabbtól közelítünk a legrégebbi felé. Talán ideje volna a klasszikusokhoz a mából kiindulva nyúlni és nem fordítva? - a kérdés költői, reméljük irodalomórák felkapott könyvévé válik.

Másrészt Papolczy Péter ferdítései önmagukban is bravúrosak, teljesértékűek és fantasztikusan viccesek. Eljátszottam a gondolattal, milyen lenne, ha „a mai fiatalok” Papolczy-féle átiratokkal vallanának szerelmet egymásnak a kibertérben; - és nem is tűnt olyan abszurdnak. Ennek időbeli korlátja legfeljebb abból adódhat, hogx viszonylag sok az utalás korunk celebjeire, jelenségeire, fogalmaira. Akárhogy is, ezek a szövegek menők, néha már egészen slam-szerűek, noha formailag mégis hagyománytisztelőek és a szonett szabályait hűen kezelik.

Harmadrészt nagyszerű, ahogyan a könyv egy-egy nyelvi kifejezés magyarázatával bevezetést nyújt a stilisztika, a nyelvi játékok, a többértelműség kérdéseibe, ugyanakkor szonettről szonettre elénk tárja Shakespeare korát és őt magát is. És kiderül, - amit íróink, költőink kapcsán az iskolában gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni, - hogy Shakespeare is csak ember volt, ugyanazokkal a problémákkal és gyarlóságokkal.

A könyv legfőbb erénye, hogy pontosan tudja, - amit szintén sokszor és sokan hajlamosak elfelejteni -, hogy a modernnek semmi értelme, ha a klasszikusokat tagadja, ahogyan a klasszikusnak sincs semmi értelme, ha nem talál utat a mába. Papolczy Péter könyve pontosan ebben segít, hiszen egyszerre klasszikus és modern. És nagyon ügyesen talál egyensúlyt abban, hogy egyik irányba se boruljon fel.

A könyv laudálásánál muszáj szót ejteni Buzay István fantasztikus illusztrációiról is, amelyek elismerik a szöveg elsőbbségét és tökéletesen egészítik ki azt. Sőt, esetenként tovább is gondolják. A szívtestű Shakespeare figura, az illusztrációk monokróm színhasználata, a hol absztrakt, hol egészen konkrét rajzok érzékenyen rímelnek a szövegek humorára, leleményeire.

Ha egy mondatban kellene megfogalmazni a Hogyne szeretnélek innovációját, akkor azt mondhatnánk: példaértékű mutatja meg, hogyan érdemes a klasszikusokat a mához eljuttatni.

Szívből gratulálok az egész zsűri nevében!

2020. június 17., szerda

Győrei Zsolt laudációja

Az Év Fordítója: Havasi Attila és Varró Dániel (T.S. Eliot: Macskák, Pozsonyi Pagony)


Mindig izgalmas kihívás, amikor a világirodalom valamely ismert műve újabb magyar fordításban kerül a közönség elé. T. S. Eliot 1939-es versgyűjteménye kiváltságos helyzetet élvez ebben a mezőnyben: első teljes fordítása 1972-ben jelent meg, oly nagyszerű költők magyarításában, mint Nemes Nagy Ágnes, Tandori Dezső, Tellér Gyula, Tótfalusi István és Weöres Sándor. A vállalkozás rangját az is mutatja, hogy a kötetből hanglemez is született, sőt 2011-ben Mácsai Pál közreműködésével hangoskönyvet is készítettek belőle. A versciklus népszerűségének persze a Webber-musical újabb lendületet adott, amelynek magyarországi bemutatójára (a Madách Színházban) Romhányi József írt egy lenyűgözően szellemes, prozódiailag is tökéletes szövegkönyvet, mely sokunknak fülében vált a macska-versek autentikus megszólalásává. Ezzel a kétszeresen magas mércével kellett tehát a két fiatal, mégis-máris rutinos és virtuóz költőnek-műfordítónak, Havasi Attilának és Varró Dánielnek szembenéznie, ehhez pedig alkalmasint igazi kandúrmersz és macskaügyesség kívántatik.

A két költő eddigi köteteivel: Havasi a Manócska meghal és az 1001 magányos rinocérosz című versgyűjteményével, illetve Trifladisznó című bravúros műfordításkötetével, Varró pedig temérdek vers- és verses játék-fordításával, valamint Bögre azúr, Szívdesszert, a gyerekverseket sorjáztató Akinek a lába hatos és Aki szépen butáskodik, azután a felnőtteknek valló Mi lett hova? című könyveivel – és említsük meg külön a Túl a Maszat-hegyen című lenyűgöző verses meséjét is – már igazolta, hogy újraköltői merszük megalapozott, izmaik sosem macskásodtak el, versben szökellésük minden moccanatában akrobatikus és elegáns.

És az eredmény, mint a mesterműveknél általában, sokkalta izgalmasabb, mint minden várakozásaink sommája volt. Ritmusok és rímek tarka pamutgombolyagjaival könnyedén gurigázva teremtik újra a londoni macskazugot, s addig-addig lopnak mai ízt az örökeleven sorokba, míg könyvük nem lesz minden macska álmává: fenékig tejfellé. Akik szerettük már az eddigi fordításokat, és dúdoltuk a Romhányi-szövegeket, most boldog felkacagásokkal és elismerő csettintésekkel esünk egyik doromboló ámulatból a másikba. Olyan magabiztos könnyedséggel osonnak velünk a nem könnyű verseken át, mint fürge macskák a háztető gerincén, de amit látunk, nem csupán holmi háznak, de egyenesen mindennek a teteje. Mindez Axel Scheffler illusztrációival felcicamázolva, a Pagony gondozásában pedig: maga a macska-mennyország.

2020. június 16., kedd

Csatlós Judit laudációja

Az Év Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, Pozsonyi Pagony)



Paulovkin Boglárka munkáival évek óta fontos szerepet tölt be a magyar gyerekirodalomban: számos könyv vizuális megálmodója, néhány történetnek pedig nem csupán illusztrátora, hanem írója is. Ezúttal Az orszarvú és a madarak Afrikában játszódó állattörténet számára teremtett egy varázslatos világot. Nemcsak helyszínt adott az eseményeknek, és arcot a hősöknek. Az álomszerű és a naturális ábrázolás határán egyensúlyozó festői illusztrációk egy különleges, sajátos atmoszférát hoznak létre. Ez óhatatlanul beszippantja az olvasót, és szemlélésre, elmerülésre, gondolkodásra készteti. Ha elfogadja a hívást, és folyamatában végigtekint a könyv képein, kirajzolódik a színvilág és a látószög fokozatos elmozdulása, és egy különleges utazás részese lesz.

Az afrikai tájak különleges milliője nem kizárólag a látvány és a költőiség szempontjából kiemelkedő. Figyelemre méltó az illusztráció szöveggel folytatott sokrétű párbeszéde is. A mese irracionalitását és a valósághű részleteket egyesítő képi világ összhangban áll a történet fikciós terében megjelenő valós olyan problémákkal, mint az eltűnőben lévő állatvilág, valamint a természet és társadalom közti ellentmondásos kapcsolat. Azonban a szöveg határain messze túlnyúlik a vizuális lehetőségek kiaknázása. Egyrészt a természettudományos ismereteket sem nélkülöző állatábrázolások felismerhetővé, azonosíthatóvá teszik az olyan jól ismert vagy különleges szereplőket is, mint a harkály, a szarka, a nyűvágó, az orrszarvú bogár vagy a narvál – ebben a tekintetben ismeretterjesztő funkciót is felvállalt az alkotó. Másrészt a tónusokban és színárnyalatokban rendkívül gazdag, erőteljes színhasználat érzékelteti az egyes szituációkban rejlő veszélyeket, valamint kifejezi a szereplők belső állapotait, a hangulataikat és az érzéseiket. Az olyan kompozíciós megoldások, mint a végtelen, nyílt tájakban felbukkanó elveszett figurák a történetet szimbolikus síkra helyezik.  

A digitális kultúra neutrális világában egyszerre üdítő és bátor megoldás a hagyományos képalkotási technika melletti döntés, és az alkotó kitűnően épített az ebben rejlő szimbolikus és emocionális lehetőségekre. Gratulálok Paulovkin Boglárkának!

2020. június 11., csütörtök

Halupa-Tiba Gabriella laudációja

Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): 
Huszti Gergely (Mesteralvók hajnala, Ciceró Könyvstúdió)


Huszti Gergely egy fantázia világba hívja az olvasót. Egy izgalmas világba, olyanba, amilyenben megtörténhet bárkivel egy rejtélyes álmatlan éjszakán, hogy miközben forgolódva várja, hogy álomra szenderüljön, a napi eseményeket éli át újra vagy eljuthat egy hasonló saját kitalált világba, mint Huszti Gergely regényében.
A történet két világban kezdődik, ami hirtelen összeér. Egy fiú a jelenből, egy lány a múltból mindketten álmatlanságtól szenvednek.

Régen a mesteralvók viselték az alvás terhét az emberek helyett, így az emberek éjjel-nappal boldogan dolgozhattak, mulattak, élték az életüket. A Vasháborúban azonban a mesterek végleg elhagyták az embereket… azóta az álomtalan álom szedi áldozatait. 
Híre megy, hogy a mesteralvók földi maradványait sorra elrabolják, de hogy ki vadászik a csontokra és mi okból, az rejtély.

A könyv olvasása közben úgy éreztem egyszer csak a történet beszippant és nem bírtam abbahagyni az olvasást. Még szerencse, hogy sikerült az éjszaka beállta előtt végére érnem
A regény utolsó jelenete váratlan, meglepő, nyitva hagyja az író a történetet. Várom a folytatást….
Izgalmas és lebilincselő olvasmány Huszti Gergely első regénye.

2020. június 8., hétfő

Hansági Ágnes laudációja

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): 
Zalka Csenge Virág (Ribizli a világ végénMóra Könyviadó)


A kötet utószavában Zalka Csenge Virág a következőképpen határozta meg saját szerepét: „Nem tartom magam a könyvben szereplő mesék írójának vagy szerzőjének. Mesemondónak tartom magam, aki ugyanazt teszi, mint előtte minden mesemondó az idők kezdete óta: rátalál egy mesére, beleszeret, mesélni kezdi, és addig színezgeti, csiszolgatja, dédelgeti, amíg minden részlete ragyog.”  A Ribizli a világ végén  39 meséjének valóban minden részlete ragyog. Aki a kezébe veszi ezt a kiállításában is megragadó könyvet, megtapasztalhatja, hogy mi az „írott mesemondás”, a hagyomány átörökítése.

Zalka Csenge Virág mai mesemondó, aki nekünk, mai olvasóknak mesél, függetlenül attól, hogy melyik korosztályhoz tartozunk, hogy felolvasói, „hangkölcsönzői” vagy fiatalabbként, hallgatói vagyunk ezeknek a letisztult, mégis lendületes, élő nyelven megszólaló meséknek. Óriási érdeme, hogy olyan  írott, de felolvasható nyelvet talált az általa elbeszélt mesék számára, amely egyszerre képes megmozgatni a mai olvasó érzéseit és fantáziáját, miközben mindazt megőrzi és tovább is örökíti a magyar népmese páratlanul gazdag mesei és mesenyelvi örökségéből, ami a népmesegyűjtemények évtizedekkel korábbi népszerű kiadásaiból a jelenkor embere számára már túl távoli vagy idegen, és egyszerűen „nem jön át”.  A Ribizli meséi okosan, mértékletesen, a mesemondás logikáját és dinamikéjét követve aktualizálják a népmesemondás hagyományos, archaikus nyelvét és fordulatait. Meséinek nyelve olyan ízes mesenyelv, amelyben nincs „hamis” hang.

Zalka Csenge Virág igazi mesemondóként nemcsak saját nyelvet teremt, de szabadon is bánik a mesei örökséggel. Két változatból vagy meséből csinál egyet, egy mesetípus különböző variánsait komponálja egyetlen történetté. A könyv utószava és a forrásokat feltüntető, magyarázatokkal ellátó függelék útbaigazítást kínál az olvasók, az érdeklődők számára, segíti a további tájékozódást is. Innen tudható, hogy a Ribizli meséi mennyire gazdag forrásanyagból táplálkoznak: a Szigetköztől Kárpátaljáig, Vajdaságtól Csallóközig és Erdélyig valamennyi tájegységről válogat cigány és magyar meséket.

A Ribizli meséi ugyanakkor leszámolnak azzal a hiedelemmel, hogy a népmesék cselekvő hősei csak férfiak, a nők, lányok névtelen elszenvedői az eseményeknek. A válogatás megmutatja azt is, hogy népmeséink hősei között mennyire sok az izgalmas, cselekvő, bátor női karakter: táltos királylányok, sárkányölő asszonyok, furfangos leányzók és menyecskék. Zalka Csenge Virág meséi hozzájárulhatnak a magyar nyelvű mesehagyomány újrafelfedezéséhez, a mesemondás megújulásához, segítik és bátorítják az olvasót a meséhez való visszatalálásban.


Hansági Ágnes


Év Gyerekkönyve Díjak - 2020



Kihirdették az Év Gyerekkönyve díjasokat
sajtóközlemény

Már ötödik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést öt kategóriában, a független szakmai zsűri döntése alapján. Gyerekkönyv-írói, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs kategóriában érkeztek a nevezések a 2019-ben megjelent könyvek közül. Az Év Gyerekkönyve címre ismét kiemelkedő gyerek- és ifjúsági könyvekkel neveztek a kiadók. Idén az Év Gyerekkönyve Díj a Libri támogatásával került megrendezésre.

A 2019-es megjelenések legjobbjait, az Év Gyerekkönyve díjazottjait és a HUBBY különdíjasait az online megtartott Margó Irodalmi Fesztiválon hirdették ki 2020. június 5-én 13 órakor. 
A shortlistekkel kapcsolatban ide kattintva lehet tájékozódni.

A szakmai zsűri díjazottjai

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Zalka Csenge Virág (Ribizli a világ végén, Móra Könyviadó)
Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Huszti Gergely (Mesteralvók hajnala, Ciceró Könyvstúdió)
Az Év Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, Pozsonyi Pagony)
Az Év Fordítója: Havasi Attila és Varró Dániel (T.S. Eliot: Macskák, Pozsonyi Pagony)
Az Év Leginnovatívabb Könyve: Hogyne szeretnélek!, Shakespeare szonettjeit újrafordította Papolczy Péter, kiadta a Tilos az Á könyvek

A zsűri tagjai:
Csatlós Judit muzeológus, a Kassák Múzeum munkatársa
Győrei Zsolt író, fordító, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Károli Gáspár Református Egyetem óraadó tanára
Hansági Ágnes irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanára
Halupa-Tiba Gabriella könyvtárostanár, a Könyvtárostanárok Egyesületének kitüntetett tagja
Tarr Ferenc, a HUBBY elnökségi tagja
A zsűri elnöke 2020-ban is Péterfy Gergely író.


A diákzsűri díjazottjai

A hagyományokhoz hűen a HUBBY idén is iskolák bevonásával szervezte meg a diákokból álló zsűrit. Tanáraik támogatása mellett a diákok egy-egy kategória shortlistjéből emelték ki a legjobbnak vélt könyvet. A diákzsűri szakmai mentora Wittmann Ildikó (Magyar Gyerekirodalmi Intézet) volt.

A diákzsűri – a fordítói kategóriát leszámítva – valamennyi kategóriában kiválasztotta az általuk legjobbnak tartott könyveket:

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Bán Zsófia (Vagánybagoly és a harmadik Á - avagy mindenki lehet más, Pozsonyi Pagony)
Zsűri: Alternatív Közgazdasági Gimnázium és Általános Iskola, tanáruk Janzsó Krisztina

Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Berg Judit (Az őrzők, Ecovit Kiadó)
Zsűri: MMSZ Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola, tanáruk Gyuris Antal

Az Év Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, Pozsonyi Pagony)
Zsűri: Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium, tanáruk Sirák Richárd

Az Év Leginnovatívabb Könyve: Lőrinc László: 25 szelfi az Árpád-korból (Kolibri Gyerekkönyvkiadó)
Zsűri: Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, tanáruk Pásztor Csörgei Andrea.


A HUBBY különdíjasai

A HUBBY különdíjakat is ítélt a gyerek- és ifjúsági irodalomban kifejtett fontos tevékenységért azoknak, akik hosszú ideje alkotnak egyenletes és magas színvonalon, és ezzel párhuzamosan kiemelkedő kezdeményezésekben vesznek részt. Idén először a HUBBY Kiadói díjat is odaítélték, ezzel elismerve a kiemelkedő, progresszív kiadói kezdeményezéseket.

A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum különdíjasai: 
Szerzői díj: Wéber Anikó, az elmúlt években kiemelkedő írói és szervezői tevékenységéért
Illusztrátori díj: Máray Mariann, az elmúlt években kiemelkedő illusztrátori tevékenységéért
Kiadói díj: Csirimojó Kiadó, az elmúlt években kiemelkedő kiadói tevékenységéért.


Az Év Gyerekkönyve Díj kiosztása a Libri támogatásával valósult meg. A Libri részt vesz a díj online és offline kommunikációjában. Hírleveleiben, kiadványaiban, kampányaiban és a bolthálózati kihelyezésekben kiemelt helyet ad a díjnyertes és shortlistes könyveknek.