2018. október 5., péntek

Mi is az a White Ravens?

Az idei katalógusba is került kortárs magyar irodalom


Először is az a bizonyos nagyon ritka madár, a fehér holló, aminek eredetét és létezését sokféle legenda őrzi. Talán az egyik leghíresebb, amikor az Apollóntól gyereket váró Coronis – a fehér holló szeme láttára, akit Apollón azért hagyott hátra, hogy vigyázzon a lányra – hozzáment Ischyshez. A fehér holló elvitte a rossz hírt gazdájának, aki aztán nemcsak a friss házasokat büntette meg. Apolló Coronis és Ischyst megölte, a holló színét pedig feketévé változtatta. Egy másik verzió szerint a holló alapvetően fehér volt valaha, de egy ember tüzet okozott és a menekülés közben a füsttől a madarak feketék lettek. A jobbnál jobb történetek mellett a tudományos magyarázat is legalább ilyen izgalmas, a fehérség a pigmentáció genetikai zavara, tulajdonképpen teljes albinizmust jelent, és bizony nem teszi túlságon túlélővé a fehérség szegény madarakat.



A Müncheni Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Könyvtár azonban pont egy túlélő vagyis hosszútávú, a világörökségünk részét képező gyűjteménynek adta ezt a nevet. Azaz egy olyan gyerekkönyv katalógusnak, ami inkább a különlegesség, ritkaság körüli jelentést helyezi előtérbe a White Ravens névválasztással. 
A White Ravens katalógust a Müncheni könyvtár szakértői úgy állítják össze, hogy az adott évben beérkezett könyveket listázzák, majd ez a könyvlista megszerkesztve alkotja a katalógust, amely minden évben bemutatásra kerül a Bolognai Nemzetközi Gyerekkönyvvásáron és a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron is. 
A katalógus összeállítói a művészi és minőségi szempontok mellett a társadalmi témákra való érzékenységet is szem előtt tartják. 



A katalógusba kerülés alapvető feltétele, hogy a könyvek eljussanak a Müncheni Könyvtárba. A magyarországi Év Gyerekkönyve Díj szervezésekor a szervező HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum azért is kér a nevezéskor a kiadóktól 3 darab könyvet címenként, mert így 1 darab könyvet (már 2016 óta, és ami évente körülbelül összesen 80 darab könyvet jelent) minden évben eljuttathat a Müncheni Nemzetközi Gyerekkönyvtárba.  
Így került bele Kollár Árpád verse is Nagy Norbert illusztrációival a könyvtár 2017-es naptárába, és kerülnek be évről évre a kortárs magyar gyerekkönyvek a White Ravens Katalógusba.

Idén nagy szeretettel gratulálunk Tóth Krisztinának (szerző) és a Magvető kiadónak, mert a Timkó Bíbor illusztrálta Felhőmesék című könyve bekerült a katalógusba
További információk itt,



és nagy szeretettel gratulálunk Péczely Dórának (szerkesztő), illetve a Tilos az Á-nak, mert a Dániel András illusztrálta Szívlapát című antológia is bekerült a White Ravensbe, kiemelve a leírásban, hogy itthon díjat kapott, hiszen tavaly ez a könyv nyerte el az Év Gyerekkönyve Díj innovációs díját.
További információk itt


2018. szeptember 24., hétfő

Egy másik kultúra vagy nyelv nem lehet akadály


Wally De Doncker
IBBY KONGRESSZUS, ATHÉN: BÚCSÚBESZÉD

Sokan kérték Wally De Donckertől (az IBBY leköszönő elnökétől) az athéni IBBY Kongresszuson elmondott búcsúbeszédét. Ennek teljes szövege az IBBY honlapján fog megjelenni, de addig is Wally De Doncker közzétett egy részletet a Facebook oldalán, amit ezennel mi is megosztunk veletek:

„Muszáj, hogy a menekült gyerekeket szeretettel és barátsággal fogadjuk. Minden gyereket üdvözölnünk kell és megadni számukra minden lehetőséget, bárhonnan jönnek is. Ezeknek a gyerekeknek joguk van a társadalom javaiból részesülni. Egy másik kultúra vagy nyelv nem lehet akadály – épp ellenkezőleg. Elmesélek egy történetet Arturról, a hatéves örmény kisfiúról. Elsősöket tanítottam, amikor egy nap megjelent az osztályteremben Artur. Alig beszélt hollandul, az arcán rettenetes nyugtalanság tükröződött. Ma ismert fotográfus, aki már képzőművészként fedez fel új ösvényeket. Amikor interjúra kerül sor, Artur mindig hangsúlyozza, mennyire hálás a meleg fogadtatásért, amit az új hazájába érve kapott. Olyan dolog ez, amire büszkék lehetünk. A menekült gyerekek, mint amilyen Artur is volt, a társadalmunkat csak gazdagítják.
Az IBBY tagjai barátsággal és humánummal üdvözlik a gyerekeket, érkezzenek akár Lampedusa szigetére, vagy a mexikói–USA-határra, vagy Libanonba, Svédországba, Görögországba, Kanadába, vagy bárhová a világon.”



(Julia Diaz: The green hours, Bologna, 2018
fotó: Szekeres Niki)

IBBY CONGRESS ATHENS: FAREWELL SPEECH
Many people are asking for the text of my farewell speech at the IBBY Congress in Athens. It will be published at the IBBY website. In the meanwhile I’ll start with some excerpts from the speech:
“ We must give refugee children a warm and friendly welcome. We must welcome all children and provide them with every opportunity, no matter where they’re from. Every child has the right to the best a society has to offer. A different culture or a different language cannot be allowed to be a barrier to this – on the contrary. I would like to tell you about Artur, a six-year-old Armenian boy. I was teaching the first year of school at the time, and Artur – who spoke almost no Dutch – entered my classroom looking rather ill at ease. He has now become a well-known photographer and is travelling a new path, that of a visual artist. During interviews Artur always stresses how very grateful he is for the warm reception he received in his new country. This is something we can be proud of. Refugee children like Artur make our society richer.
IBBY members also welcome children with friendliness and humanity, on the Italian island of Lampedusa, on the Mexican-US border, in Lebanon, in Sweden, in Greece, in Canada, and beyond. “


2018. június 28., csütörtök

Év Gyerekkönyve Díjak - 2017


Sajtóközlemény
Átadták az Év Gyerekkönyve díjakat

Gimesi Dóra, Sepsi László, Békés Rozi, Mészöly Ágnes és Herbszt László vehették át többek között gyerek- és ifjúsági irodalmi alkotásaikért, tevékenységükért megérdemelt díjaikat az Ünnepi Könyvhéten. Idén először a célközönség, vagyis a gyerekek is döntöttek.

A 2017-es megjelenések legjobbjai, az Év Gyerekkönyve díjazottjai és a HUBBY különdíjasai a budapesti Vörösmarty téren vették át az elismerést 2018. június 8-án 17 órakor.

Erős mezőny nevezett az Év Gyerekkönyve címre

Immár harmadik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve elismerést öt kategóriában, a független szakmai zsűri döntése alapján. Gyerekkönyv-írói, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint a kiadóknak járó innovációs kategóriában érkeztek a nevezések a 2017-es megjelenések közül.

– Mint minden évben, idén is rengeteg könyv közül kellett a zsűrinek kiválasztania a legjobbakat, ráadásul sikerült megszólítanunk határon túli kiadókat is. Egyáltalán nem könnyű feladat egyszerre gyerekszemszögből és szakmai szempontokkal nézni a könyveket, és talán ebben is könnyebbséget jelentett, hogy idén végre volt gyerekzsűri. Egy biztos, minőségi kérdésekben erős volt az összhang a zsűriben. Évről évre egyre inkább feltűnő, hogy a gyerek- és ifjúsági könyvkiadás elért egy minőségi (és már rég túllépett egy mennyiségi) szintet, sokféle hang van, sokféle trend, a zsűrit azonban nem könnyű meglepni, ők is csak olyan könyveket várnak, mint mindannyian: ami igazán elkapja az olvasót, ami mutat valami mást, mint a mezőny nagyja – jellemezte az idei mezőnyt Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnökségi tagja.

A 2017-es év megjelenései közül a szakmai zsűri díjazottai a következők:

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Gimesi Dóra (A Macskaherceg kilencedik élete, Pozsonyi Pagony Kft)
Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Sepsi László (Ördögcsapás, Tilos az Á Könyvek)
Az Év Illusztrátora: Békés Rozi (Hans Christian Andersen: A vadhattyúk, Scolar Kiadó)
Az Év Fordítója: Molnár Zsófia (Christelle Dabos: A tél jegyesei – A tükörjáró, Kolibri Gyerekkönyvkiadó Kft.)
Az Év Leginnovatívabb Könyve: Péczely Dóra szerkesztő (Tilos az Á Könyvek) a Szívlapát című kortárs versantológiáért

Az idei zsűri tagjai:
Bacsó Péter - magyartanár, Eötvös József Gimnázium
Hermann Zoltán - irodalomtörténész
Pálfi Zsuzsanna - könyvtárostanár, Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Orosz Ildikó - újságíró, szerkesztő
Varga Emőke - irodalomtörténész, főiskolai tanár

A gyerekolvasók is döntöttek

Idén először 9 tagú Diákzsűri is döntött a legjobb könyvekről. A Diákzsűri tagjai kilenc iskola – köztük fővárosi, vidéki, halmozottan hátrányos helyzetű intézmények – tanulói közül kerültek ki, az iskolák különböző projektmódszerek keretében dolgozták fel a díjra jelölt, a HUBBY által számukra összeállított tízes lista könyveit.

A Diákzsűri összesített pontszámai alapján Schmidt Cecília Egyik kutya, másik eb című képeskönyve (Csimota Könyvkiadó) bizonyult a mezőny legjobbjának. 

A HUBBY különdíjasai

A HUBBY, folytatva az elmúlt évek gyakorlatát, különdíjakat is ítélt azok részére, akik hosszú ideje alkotnak egyenletes és magas színvonalon.

A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum különdíjasai: 
Szerzői díj: Mészöly Ágnes, az elmúlt években kiemelkedő írói tevékenységéért
Illusztrátori díj: Herbszt László, az elmúlt években kiemelkedő illusztrátori tevékenységéért

Az Év Gyerekkönyve díjakat összesen 500 ezer Ft értékben adják át, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásának köszönhetően.





2018. május 17., csütörtök

Év Gyerekkönyve Díj - gyerekkönyv kategória shortlist

Idén is kiosztásra kerülnek az Év Gyerekkönyve Díjak!

A shortlisteket hetente tesszük közzé blogunkon. 
Az Év Gyerekkönyve Díj kiosztása, és a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum írói és illusztrátori díja a 2018-as Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok keretében kerül kiosztásra, addig is szurkoljatok velünk!


Az idei zsűri tagjai:
Bacsó Péter - magyartanár, Eötvös József Gimnázium

Hermann Zoltán - irodalomtörténész
Pálfi Zsuzsanna - könyvtárostanár, Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Orosz Ildikó - újságíró, szerkesztő
Varga Emőke - irodalomtörténész, főiskolai tanár


Péterfy Gergely - író, a zsűri tiszteletbeli tagja

A 2017-es év gyerekkönyve kategóriájában a következő könyvek kerültek fel a zsűri által válogatott shortlistre:



Varró Dániel-Szabó Borbála: Líra és Epika, Pozsonyi Pagony Kft.
Gimesi Dóra: A Macskaherceg kilencedik élete, Pozsonyi Pagony Kft.
Tóth Krisztina: Felhőmesék, Magvető Kiadó
Zalán Tibor: Háry - A rettentő magyar vitéz, Pozsonyi Pagony Kft.
Kertész Erzsi: Fény Sebestyén, Cerkabella Könyvek Kft.
M. Kácsor Zoltán: Utazás Dínómdánomba - Zabaszauruszok 1., Kolibri Gyerekkönyvkiadó Kft.

2018. május 14., hétfő

Írókat az iskolába V. - Ózd

A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum ebben az évben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával olyan programot indíthatott be, amely egyrészt hiánypótló, másrészt mindenképpen folytatásra érdemesnek tűnik, a projekt sikerét látva. 

Öt helyszínen kerül megrendezésre a Kortárs irodalmat az iskolákba! sorozatunk (a pályázat kiírása szerint hátrányos helyzetű és határon túli intézményekben), ahol egy-egy kortárs művet kiválasztva a szakértői delegáció iskolásokkal dolgozza fel a szövegeket alternatív irodalom óra keretében, majd a szerző is meglátogatja a csoportot. Nincs nagyobb lehetőség annál, mint ami mindannyiunk rendelkezésére áll, vagyis az olvasók, a jó könyvek és a jó szerzők. 
Szakértőink és szerzőink nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a kidolgozásba és a megvalósításba, amit most szeretnénk veletek is megosztani, reméljük tetszeni fog!


Istipisti Ózdon

2018. március 14-én az ózdi Vasvár Úti Általános Iskola harmadikosai és negyedikesei vártak minket Ózdon. A gyerekekkel Gimesi Dóra A Csomótündér című mesekönyvével ismerkedtünk, az Istipisti és a kővirágok című mesét dolgoztuk fel együtt.



Az Istipisti… egy olyan királyfi története, aki nem fogadja el a királyfikat váró uralkodó-sorsot, saját vágyát szeretné inkább teljesíteni: híres felfedező szeretne lenni, és meghódítani a szépséges Zsuzsánna királykisasszonyt. Álmaihoz nem igazán passzol, hogy csenevész és elálló fülű – mindenki kételkedik vállalkozásának sikerében. De Istipisti – aki beszéli a kövek nyelvét – kitart elhatározása mellett, és utcakő barátja segítségével sikerrel jár.
Úgy gondoltuk, ez a mese kiválóan alkalmas rá, hogy együtt gondolkozzunk a gyerekekkel arról, mi is kell ahhoz, hogy megvalósítsuk céljainkat, és hogy a jó történetek hogyan segíthetnek minket ebben.



Egy-egy drámaórát tartottunk a két osztálynak, ahol a mesét dramatizáltuk együtt: játszottunk arról, számunkra melyek az érdekes foglalkozások, miről mesélhetnek nekünk a kövek, hogyan segítik a kő-barátok Istipisti kalandjait, és megvitattuk, vajon miért nem akarják a királyfi szülei, hogy fiukból felfedező legyen.
Végül megalkottuk saját történet-befejezésünket: hogyan találta meg Istipisti a Soha El Nem Hervadó Virágot és nyerte el a királykisasszony szívét. A gyerekek nagy játékkedvvel, aktívan vettek részt a mese alakításában, mesénknek több bonyolult és izgalmas befejezése is született.
(Istipisti karakterét Teszárek Csaba bábbal és zenével jelenítette meg, a drámaórát Végvári Viktória drámatanár tervezte és vezette.)


A drámaórákat egy nem egészen hagyományos író-olvasó találkozó követte, mivel Gimesi Dóra már a drámajátékokból is kivette a részét, így egyáltalán nem volt ismeretlen a gyerekeknek, akik – miután megosztottuk egymással Istipisti kalandjainak hosszú sorát – közvetlenül és érdeklődően kérdezték Dórit a mesék születéséről és az író lét rejtelmeiről.



2018. május 10., csütörtök

Év Gyerekkönyve Díj - ifjúsági könyv kategória shortlist

Idén is kiosztásra kerülnek az Év Gyerekkönyve Díjak!

A shortlisteket hetente tesszük közzé blogunkon. 
Az Év Gyerekkönyve Díj kiosztása, és a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum írói és illusztrátori díja a 2018-as Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok keretében kerül kiosztásra, addig is szurkoljatok velünk!


Az idei zsűri tagjai:
Bacsó Péter - magyartanár, Eötvös József Gimnázium
Hermann Zoltán - irodalomtörténész
Pálfi Zsuzsanna - könyvtárostanár, Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Orosz Ildikó - újságíró, szerkesztő
Varga Emőke - irodalomtörténész, főiskolai tanár

Péterfy Gergely - író, a zsűri tiszteletbeli tagja

A 2017-es év ifjúsági könyve kategóriájában a következő könyvek kerültek fel a zsűri által válogatott shortlistre:



Sepsi László - Ördögcsapás, Tilos az Á
Wéber Anikó - El fogsz tűnni, Pozsonyi Pagony
Pacskovszky Zsolt - Titkos Mozi, Móra
Kalapos Éva - Muszáj?!, Menő Könyvek
Szokács Eszter - József, Csimota

2018. május 2., szerda

Év Gyerekkönyve Díj - illusztráció kategória shortlist

Idén is kiosztásra kerülnek az Év Gyerekkönyve Díjak!

A shortlisteket hetente tesszük közzé blogunkon. 
Az Év Gyerekkönyve Díj kiosztása, és a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum írói és illusztrátori díja a 2018-as Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok keretében kerül kiosztásra, addig is szurkoljatok velünk!

Az idei zsűri tagjai:

Bacsó Péter - magyartanár, Eötvös József Gimnázium
Hermann Zoltán - irodalomtörténész
Pálfi Zsuzsanna - könyvtárostanár, Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Orosz Ildikó - újságíró, szerkesztő
Varga Emőke - irodalomtörténész, főiskolai tanár
Péterfy Gergely - író, a zsűri tiszteletbeli tagja

A 2017-es év illusztráció kategóriájában a következő könyvek kerültek fel a zsűri által válogatott shortlistre:




Egyik kutya, másik eb, illusztrálta Schmidt Cecília, Csimota Könyvkiadó
Holle anyó birodalma, illusztrálta Szegedi Katalin, Cerkabella Könyvek Kft. 
A vadhattyúk, illusztrálta Békés Rozi, Scolar Kiadó
Bodzabél, illusztrálta Kürti Andrea, Gutenberg Books
Pesti mese - Nagymamáknak és unokáknak, illusztrálta Pásztohy Panka, Pozsonyi Pagony Kft.

2018. április 24., kedd

Év Gyerekkönyve Díj - innovációs kategória shortlist

Idén is kiosztásra kerülnek az Év Gyerekkönyve Díjak!

A shortlisteket hetente tesszük közzé blogunkon. 
Az Év Gyerekkönyve Díj kiosztása, és a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum írói és illusztrátori díja a 2018-as Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok keretében kerül kiosztásra, addig is szurkoljatok velünk!

Az idei zsűri tagjai:

Bacsó Péter - magyartanár, Eötvös József Gimnázium
Hermann Zoltán - irodalomtörténész
Pálfi Zsuzsanna - könyvtárostanár, Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Orosz Ildikó - újságíró, szerkesztő
Varga Emőke - irodalomtörténész, főiskolai tanár
Péterfy Gergely - író, a zsűri tiszteletbeli tagja

A 2017-es év innováció kategóriájában a következő könyvek kerültek fel a zsűri által válogatott shortlistre:




Szívlapát, szerkesztette Péczely Dóra, Tilos az Á Könyvek

Barna Hajnal, Franck Pavloff - Grela Alexandra, fordította Piróth Attila, Csimota Könyvkiadó

A házicsoki színe, Molnár Krisztina, Koinónia Kiadó

Világvége alsó, szerkesztette Kertész Edina, Naphegy Kiadó

Az első, szerkesztette Csapody Kinga, Nagy Boldizsár, Menő Könyvek

2018. április 20., péntek

TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS


Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) tisztújító taggyűlését 2018. április 23-án 17.30-tól tartjuk a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A taggyűlés napirendi pontjai
1. Elnökségi beszámoló az elmúlt 2 éves munkáról
2. Elnök-, alelnök-, elnökségi tag választás
3. Az elkövetkező időszak projekttervei
4. Egyebek
Amennyiben a taggyűlés határozatképtelen, ugyanezzel a napirenddel, ugyanerre a helyszínre 2018. május 3. 17.30-ra hívjuk össze a taggyűlést, amely a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.

A tisztségviselői jelöléseket és a napirendi javaslatokat az info@hubby.hu e-mail címre várjuk április 20-ig.

Kérjük, az ide tagdíjat minél hamarabb fizessétek be az egyesület bankszámlájára!
Reméljük, minél többen együtt tudunk lenni és dönteni már április 23-án, várunk benneteket szeretettel!

HUBBY
elnökség

Elnökségi választásra készülve egy kis hangulatfestés (bolognai könyvvásári találat ;-))

2018. április 15., vasárnap

Év Gyerekkönyve Díj - fordítói kategória shortlist

Idén is kiosztásra kerülnek az Év Gyerekkönyve Díjak!

A shortlisteket hetente tesszük közzé blogunkon.
Az Év Gyerekkönyve Díj kiosztása, és a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum írói és illusztrátori díja a 2018-as Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok keretében kerül kiosztásra, addig is szurkoljatok velünk!

Az idei zsűri tagjai:

Bacsó Péter - magyartanár, Eötvös József Gimnázium
Hermann Zoltán - irodalomtörténész
Pálfi Zsuzsanna - könyvtárostanár, Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Orosz Ildikó - újságíró, szerkesztő
Varga Emőke - irodalomtörténész, főiskolai tanár
Péterfy Gergely - író, a zsűri tiszteletbeli tagja

A 2017-es év fordítói kategóriájában a következő könyvek kerültek fel a zsűri által válogatott shortlistre:





Christelle Dabos: A tél jegyesei, fordította Molnár Zsófia, Kolibri Gyerekkönyvkiadó Kft.
Caroline Solé: Szavazz rám, fordította Pacskovszky Zsolt, Móra Gyerekkönyvkiadó
Erwin Moser: Tigrisbogár, fordította Nádori Lídia, Manó Könyvek Kiadó Kft.
Guus Kuijer: Polli 2., Derült égből boldogság, fordította Wekerle Szabolcs, Pozsonyi Pagony Kft.

Tisztújító közgyűlés - MEGHÍVÓ

Tisztelt Tagtársunk!

A Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) tisztújító taggyűlését 2018. április 23-án 17.30-tól tartjuk a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 

A taggyűlés napirendi pontjai

1. Elnökségi beszámoló az elmúlt 2 éves munkáról
2. Elnök-, alelnök-, elnökségi tag választás
3. Az elkövetkező időszak projekttetrvei
4. Egyebek

Amennyiben a taggyűlés határozatképtelen, ugyanezzel a napirenddel, ugyanerre a helyszínre 2018. május 3. 17.30-ra hívjuk össze a taggyűlést, amely a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.

A tisztségviselői jelöléseket és a napirendi javaslatokat az info@hubby.hu e-mail címre várjuk április 20-ig.

Kérjük, az ide tagdíjat minél hamarabb fizessétek be az egyesület bankszámlájára.

Reméljük,minél többen együtt tudunk lenni és dönteni már április 23-án.

Üdvözlettel az elnökség nevében

Pompor Zoltán
elnök

2018. április 5., csütörtök

Írókat az iskolába IV. - Szabadka

A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum ebben az évben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával olyan programot indíthatott be, amely egyrészt hiánypótló, másrészt mindenképpen folytatásra érdemesnek tűnik, a projekt sikerét látva. 

Öt helyszínen kerül megrendezésre a Kortárs irodalmat az iskolákba! sorozatunk (a pályázat kiírása szerint hátrányos helyzetű és határon túli intézményekben), ahol egy-egy kortárs művet kiválasztva a szakértői delegáció iskolásokkal dolgozza fel a szövegeket alternatív irodalom óra keretében, majd a szerző is meglátogatja a csoportot. Nincs nagyobb lehetőség annál, mint ami mindannyiunk rendelkezésére áll, vagyis az olvasók, a jó könyvek és a jó szerzők. 
Szakértőink és szerzőink nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a kidolgozásba és a megvalósításba, amit most szeretnénk veletek is megosztani, reméljük tetszeni fog!

A Kortárs irodalmat az iskolába program keretében február 22-én a Szabadkai Kosztolányi Dezső Gimnázium elsőseihez vittük el Kollár Árpád költőt, akinek két könyvéről beszélgettünk, a Milyen madár című verseskötetről, illetve az A Völgy, írta Tárkony című mesenovella-kötetről. A februári találkozót megelőzően Csepregi János író, és Jeney Zoltán a HUBBY elnökségének tagja, író jártak az iskolában január 23-án, hogy előkészítsék a terepet a látogatáshoz.


Az elsős gimnazisták nyitott, befogadó társaságnak bizonyultak, hiszen abban az életkorban járnak, amikor az ember a gyerekkor és a felnőttkor határán egyfajta identitás-átalakulásban él, hol gyereknek, hol már felnőttnek érezve magát. Fel is tettük a kérdést a fiataloknak, hogy ők vajon minek tartják magukat, és egyharmaduk a gyerekségre, egyharmaduk a felnőttségre voksolt, egyharmaduk pedig nem tudta eldönteni. Valahogy így van ez Kollár Árpád szövegeivel is: az olvasók egy része gyerekirodalomnak, egy másik része felnőtteknek szóló, ámde gyerekhangú irodalomnak titulálja, a többi pedig nem tud vagy nem akar dönteni.


A gimnázium is nagy örömmel vette a programot, hiszen ők már rutinos író-vendéglátók, a FISZ írókölcsönző programjában is kedvvel vettek részt korábban. Mindazonáltal Kollár Árpád először járt az intézményben, noha életútja erősen Szabadkához köti, ugyanis születésétől fogva egészen az érettségiig a városban élt, mondhatni itt nőtt fel. Ez meg is adta a kezdő lökést a beszélgetéshez, hiszen azonnal egyfajta cinkosság alakult ki az író és a diákok között. Tárkony történetei nyomán rendre beazonosították a szabadkai helyszíneket, ahol a mesék figurái járnak, s ahol az író is időzött gyerekkorában. Minden egyes helyszín beazonosításakor egy-két diák bólintott, vagy nevetett, s hamarosan kiderül, hogy mindenkinek van valami közös élménye a szerzővel, habár sosem tapasztalták meg ugyanazt egy időben.


A város szövegekre gyakorolt hatásán túl, szó esett az íróvá-költővé válás útjairól is, az írói alkotómunka nehézségeiről és szépségeiről, a prózaírás és a költészet közötti különbségekről, különösen a szövegalkotás folyamatának szemszögéből. Beszélgettünk a lusta és az aprólékosan dolgozó íróról, a memóriáról, mint fontos írói eszközről. De szó esett a gyerek és felnőtt nézőpont közötti különbségekről is, arról hogy emlékszik-e az író, hogyan látta a dolgokat gyerekkorában, illetve fontos-e ez egyáltalán. A találkozóra mindenesetre a gyerekek valószínűleg igen vidáman emlékeznek vissza majd, hiszen azon túl, hogy egy kémia és egy fizikaórájuk maradt el, Kollár Árpád sziporkázóan vicces feltűnése az iskolapadok között maradandó élmény lehetett.

2018. április 1., vasárnap

Április 2. A gyerekkönyvek nemzetközi napja


Április 2-a, Andersen születésnapja 1967 óta A gyerekkönyvek nemzetközi napja. Az IBBY minden évben az egyik tagországát kéri fel arra, hogy tervezzen plakátot és írjon üzenetet a világ olvasói számára. Idén a lettországi Inese Zandere üzenetét olvashatjuk (Rét Viktória HUBBY-tagunk fordításában) és Reinis Petersons plakátját csodálhatjuk.

A korábbi évek üzenetei itt találhatóak.



EGY KÖNYVBEN A KICSI IS NAGY

Az ember ritmushoz, szabályossághoz való vonzódása olyan, mint amikor a mágneses erő elrendezi a fémforgácsot egy fizikai kísérletben, vagy amikor a hópehely vízből formálódó kristályokat alkot. Egy mesében vagy versben a gyerekek az ismétlést, a refrént, a mindenki számára érthető motívumokat élvezik, hiszen ezekre minden alkalommal újra rácsodálkozhatnak — ezek adják a szöveg szabályosságát. Ezektől lesz gyönyörű rend a világban. Ma is emlékszem, kisgyerekként mennyit kínlódtam magamban az igazságossággal és a szimmetriával, a bal és a jobb egyenlő jogaival: ha ritmust kopogtam az asztalon, mindig megszámoltam, hányszor kerül sor az egyes ujjaimra, nehogy valamelyik megsértődjön. Általában úgy tapsoltam, hogy a bal kezemmel ütöttem a jobbra, de aztán úgy gondoltam, ez nem igazságos, és megtanultam fordítva is tapsolni — hogy a jobb kéz tapsa a bal kézen csattanjon. Persze vicces ez az igazságosságra való ösztönös törekvés, de ez is csak azért van, mert a gyerekek alapvetően arra vágynak, hogy a világ ne legyen féloldalas. Mindig úgy éreztem, hogy ez az egyensúly az én felelősségem. 

A gyerekek vershez és meséhez való vonzódása ugyanebből az igényből eredeztethető: arra van szükségük, hogy rendszert teremthessenek a világ káoszában. A bizonytalanságból minden a rend felé tart. A mondókák, a népdalok, a játékok, a mesék és a versek — ezek a rendezett ritmusú létformák mind segítik a kicsiket, hiszen strukturált jelenlétet tesznek lehetővé számukra a nagy káoszban. Az ösztönök szintjén biztosítják őket, hogy a világban lehetséges a rend, és hogy mindenkinek megvan a maga helye. Ez a legfőbb cél: a szöveg ritmikus elrendezése, a betűk, a sorok, a látványvilág, a könyvről mint jól szerkesztett egészről való benyomás. A kicsiben megjelenik a nagy, és mi ezt képezzük le a gyerekkönyvekben, még akkor is, ha Isten vagy a fraktálok eszünkbe sem jutnak. A gyerekkönyv varázslatos erő, ami a gyerekek óriási élni akarását és élni tudását hirdeti. Az élethez való bátorságukat hirdeti. 

A könyvben a kicsi mindig nagy, méghozzá azonnal, nem csak akkor, amikor az ember felnő. A könyv rejtély, amiben olyasmit is találhatunk, amit nem kerestünk, vagy amit nem érünk el. Amit az olvasó egy bizonyos életkorban még nem fog fel az agyával, lenyomatként marad meg a tudatában, és később is kifejti hatását még akkor is, ha nem érti pontosan. Egy képeskönyv a bölcsesség és a kultúra kifogyhatatlan tárháza lehet még a felnőttek számára is, ahogy a gyerekek is olvashatnak felnőtteknek szánt könyveket, és megtalálhatják bennük a saját történetüket, egy-egy utalást, ami épp szárba szökkenő életükre vonatkozik. A kulturális kontextus formálja a gyerekeket, megágyaz a jövőbeli benyomásoknak, akárcsak a megpróbáltatásoknak, amiket egyszer majd túl kell élniük úgy, hogy közben egészben maradjanak. 

A gyerekkönyv a kicsi nagyságának tiszteletét jelenti. Egy olyan világot jelent, ami minden alkalommal újrateremtődik; játékos és gyönyörű komolyságot jelent, ami nélkül minden, így a gyerekirodalom is hiábavaló.

2018. március 31., szombat

Kortárs irodalmat az iskolákba! III.


A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum ebben az évben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával olyan programot indíthatott be, amely egyrészt hiánypótló, másrészt mindenképpen folytatásra érdemesnek tűnik, a projekt sikerét látva. 

Öt helyszínen kerül megrendezésre a Kortárs irodalmat az iskolákba! sorozatunk (a pályázat kiírása szerint hátrányos helyzetű és határon túli intézményekben), ahol egy-egy kortárs művet kiválasztva a szakértői delegáció iskolásokkal dolgozza fel a szövegeket alternatív irodalom óra keretében, majd a szerző is meglátogatja a csoportot. Nincs nagyobb lehetőség annál, mint ami mindannyiunk rendelkezésére áll, vagyis az olvasók, a jó könyvek és a jó szerzők. 
Szakértőink és szerzőink nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a kidolgozásba és a megvalósításba, amit most szeretnénk veletek is megosztani, reméljük tetszeni fog!

Újabb állomás
Beregszász -  Bethlen Gábor Magyar Gimnázium

Szakértők: Porogi Dorka, Tarr Feri
Szerző: Kovács András Ferenc

Kárpátaljáról és az ott élő magyarság nehéz helyzetéről az utóbbi időben sajnos többször is lehetett hallani. A nyelvtörvény, a 12. évfolyam eltörlése pedig csak tovább nehezíti a helyi magyar nyelvű iskolák helyzetét, még az 50%-ában magyarok lakta, 25 ezer fős Beregszászon is. Azonban a tehetséggondozással is büszkélkedő, 280 diákkal bíró Bethlen Gábor Gimnázium a béke szigetének számít, ahol a kiváló és abszolút naprakész magyar tanároknak, a lelkes, érdeklődő diákságnak, no meg Kovács András Ferencnek és az ő Egerek könyvének hála egy nagyon jó hangulatú találkozásnak voltunk részesei.






            Beregszász mindössze 6 kilométerre található a magyar határtól. Meglátogatni azonban nagy utazás mind időben, mind térben. Kifelé menet 45 perc, visszafelé jövet majd 3 óra várakozást jelent a határátlépés, cirill betűs, kizárólag ukránul kiírt tájékoztatókkal, érthetetlenül kaotikus szisztémával. Ráadásul a határt átlépve azonnal érezhető a különbség minden tekintetben (utak, autók, arcok, épületminőségek, stb.). Ez mindannyiunkat kellően megviselt, Kovács András Ferencet – azaz KAF-ot – kifejezetten a 30 évvel ezelőtti román állapotokra emlékeztetett. Ezek után nagy könnyebbséget és felüdülést jelentett megérkezni a szépen felújított – mágneskártyával megközelíthető - Bethlen Gimnáziumba, ahol Szabó Árpád igazgató úr, valamint az iskola magyar tanárnői fogadtak minket nagy szeretettel, kávéval, ebéddel. Tőlük megtudtuk, hogy sajnos az iskola diáksága egyre csökken, sok ellenőrzés éri őket a minisztériumtól, azonban mindezek mellett az iskola diákságának 97%-a tanul tovább a gimnáziumot követően. Az iskola természetesen mindenben megfelel az ukrán törvény előírásainak, azonban igyekszik tartani magát a magyar rendszerhez is. (Olyannyira, hogy például az iskolában nem is a helyi időt, hanem a magyar időt tartják számon, ami némiképp meg is borította a programunkat.) Előzetes egyeztetés alapján igyekeztünk mindezt könyvekkel is segíteni, különös köszönet illeti ebben a Holnap Kiadót, akik tankönyvekkel, valamint történelmi tárgyú könyvekkel gazdagították az iskola könyvtárát.






A megismerkedés után Porogi Dorka a helyi 4. A és B – azaz magyar rendszer szerinti 8.-osoknak -, míg Tarr Feri a helyi 3. A és B osztályoknak tartott egy-egy rendhagyó irodalom órát. Előbbi összesen 34, míg utóbbi 47 gyereket jelent. Az irodalomóra célja Kovács András Ferenc nyelvjátékainak, formanyelvének felfedezése volt. Ennek érdekében az Egerek könyve című kötet két versével foglalkoztunk behatóbban, a Futokoda Cukijó, a japán csodaegér, valamint a Cin Cao és Cung Ce című versekkel. Mindkét vers jellemzője, hogy az adott nyelvet megidéző, magyarul is értelmes, mégis hangutánzó, hangfestőnek tűnő szavakból épül fel. Ennek megfelelően nagyon erős mindkét vers formája, előbbi versszakai haikukként is értelmezhetők, míg utóbbi – mint KAF-tól megtudtuk – „kínai 10-es” versképletben íródott, ugyanakkor többedszeri olvasás után felfejthető mindkét versben egy kedves történet is. Ebből kiindulva az óráinkat úgy kezdtük, hogy az osztályt 6 csoportba osztottuk aszerint, ki ért egyet az adott, úgy általában a versekkel kapcsolatban megfogalmazott állításokkal (pl.: A versek célja az érzelemkifejezés; A versolvasás segít az életben való boldogulásban; A dalszövegek is lehetnek versek; stb.) Ezt követően minden csoport megkapta a Futokoda Cukijó című verset sorokra szabdalva és a feladat az volt, próbálják meg sorrendbe rakni. A megoldások meghallgatása után arról beszélgettünk, mennyiben tud a vers formája szervezőerő lenni. Ezt követően a Cin Cao és Cung Ce című verset kapták meg a csoportok, azonban itt két különböző feladattípust adtunk az egyes csoportoknak. Egyes csoportoknak a nem megtördelt verset kellett sorokba tördelniük, míg a többi csoportnak a rímeket behelyettesíteni. Ennek kapcsán lehetett arról beszélgetni, hogy egész a középkorig nem használtak sorokat, csak a versforma adta a versek szerkezetét. A tárgyalt két verset dicséri, hogy a diákok elég jól ráéreztek a felépítésükre és sok szempontból sikerült rekonstruálniuk. Miután ezen túl voltunk, elárultuk, hogy ezeket a verseket Kovács András Ferenc írta. Sőt, azt is elárultuk, hogy ő itt van az iskolában és a következő órában vele lehet majd beszélgetni, tőle lehet kérdezni. Ezért arra kértük a diákokat, hogy írjanak össze csoportonként kérdéseket, amiket olvasva KAF majd tud válaszolni.




Egy kisebb szünetet tartva következett a beszélgetés KAF-fal, ami igazán jól sikerült. A kérdések nagy része a két vers kapcsán arra vonatkozott, hogy hogyan és mióta ír verset, kötődik-e ezekhez a kultúrákhoz? A kérdések egy kisebbik része persze vicceskedő volt – hol és hanyadikon lakik, van-e kutyája, mi a bankszámlaszáma -, ugyanakkor felmerültek komoly, közéleti kérdések is, például hogy mit gondol a Holocaustról vagy éppen a Soros-tervről? KAF ezeket nagyon szépen, kedvesen, stílusosan válaszolta meg, az egyénisége legjavát mutatva meg. A kérdések során nem egy idealizált kép, hanem egy kortárs költő hús-vér portréja rajzolódott meg valós esztétikai és hétköznapi problémákkal. A beszélgetés érdekességét jelezte, hogy az óra végeztével sokan maradtak még és tettek fel további kérdéseket.
            A nehézségek ellenére jól sikerült útról számolhatunk be mind emberi, mind szakmai értelemben. Mi úgy éreztük sikerült valamit megmutatni a versek kortárs és örök tulajdonságaiból, ahogyan KAF-nak is sikerült megmutatnia, hogyan is néz ki egy költő élete a XXI. században. A felvett kapcsolatnak reméljük lesz folytatása, mert hogy igény és szükség volna rá, az biztos!

2018. február 22., csütörtök

Kortárs irodalmat az iskolákba! - II.


A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum ebben az évben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával olyan programot indíthatott be, amely egyrészt hiánypótló, másrészt mindenképpen folytatásra érdemesnek tűnik, a projekt sikerét látva. 
Öt helyszínen kerül megrendezésre a Kortárs irodalmat az iskolákba! sorozatunk (a pályázat kiírása szerint hátrányos helyzetű és határon túli intézményekben), ahol egy-egy kortárs művet kiválasztva a szakértői delegáció iskolásokkal dolgozza fel a szövegeket alternatív irodalom óra keretében, majd a szerző is meglátogatja a csoportot. Nincs nagyobb lehetőség annál, mint ami mindannyiunk rendelkezésére áll, vagyis az olvasók, a jó könyvek és a jó szerzők. 
Szakértőink és szerzőink nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a kidolgozásba és a megvalósításba, amit most szeretnénk veletek is megosztani, reméljük tetszeni fog!

2. állomás
Tiszabő -  Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszabői Általános Iskola

Szakértők: Szekeres Niki, Tarr Feri
Szerző: Kertész Erzsi

A 2000 lelkes Tiszabő egyes források szerint Magyarország legszegényebb települése, más források szerint vannak még nehezebb sorsú települések. Az mindenesetre biztos, hogy a több százmilliós adósággal küzdő település nagyon nehéz helyzetben van. A magas munkanélküliség miatt a 320 tanulóból álló helyi általános iskola diákjai nehéz családi háttérrel rendelkeznek, legtöbbjük számára az iskolai keretek jelentik a biztonságot, a tanulás pedig a kitörési lehetőséget. Izgalmas feladatnak és lehetőségnek bizonyult tehát kortárs irodalommal megismertetni az iskola két 4. osztályát, akikkel Kertész Erzsi Göröngyös Úti Iskola – Helló felség! című könyvét dolgoztuk fel.
A könyv alapszituációja, hogy az osztályba új tanuló érkezik, mégpedig Csuda Gábor személyében, aki palástban és koronában jár, magát királynak tartva. A pikírt megjegyzéseket magabiztosan hárító Gábort azonban az igazgatónő kényszerválasztás elé helyezi, vagy megszabadul a „jelmezétől” vagy újabb iskola után nézhet. Gáborról ráadásul időközben az is kiderül, hogy „középsúlyos diszlexiás”, azaz keveri a betűket és az olvasással, írással is hadi lábon áll. A könyv természetesen számos további szituációt és érdekes kérdést tartalmaz, azonban mi e három mozzanat köré építettük foglalkozásunkat.





Egy egyszerű jégtörő játék után 3 csoportba osztottuk az osztályokat, akiknek az első helyzettel, azaz az új tanuló érkezésével kapcsolatban kellett gondolatokat megfogalmazniuk. Az egyik csoportnak Csuda Gábor, a másiknak az osztályfőnök, míg a harmadiknak az osztály szemszögéből. Az igazgatónő utasítását szintén ebből a három szemszögből vizsgáltuk meg, ekkor azonban a nézőpontok rotálódtak, ahogyan a harmadik helyzetnél is, mikor kiderül, hogy Gábor nem tud rendesen olvasni.





A diákok nyitottsága, kedvessége, érdeklődése, a szituációk ismerőssége az első pillanattól fogva működőképessé tette ezt az egyszerű alapötletet. Sokkal inkább jelentett nehézséget a megszólalástól, vélemény-kifejezéstől való félelem. Amikor „csak úgy” kellett beszélgetni, az nem jelentett semmi problémát, míg a keretezett beszélgetés a legtöbb gyereket láthatóan nehéz feladat elé állította. Érdekes tapasztalat volt, hogy a csoportok mintha azt keresték volna, vajon mi a „jó” válasz? Ennek megfelelően elmondták a „helyes”-nek tűnő válaszokat (az osztály feladata segíteni Gábort, nem csúfolni; Gábor feladata az lenne, hogy gyakoroljon, stb.), amikor azonban arra került a sor, hogy ezt az ő valóságos helyzetükkel vessük össze, akkor rögtön más válaszokat kaptunk. Az elméleti tudás és a gyakorlat tehát élesen különvált. Ugyanakkor érdekes tapasztalat volt, hogy a legtöbben úgy gondolták, Gábornak le kellene vennie a palástot és koronát, hiszen azzal magát megkülönbözteti a többiektől, magát az osztály fölé helyezi, ilyenformán érthető az igazgatónő kérése.









Az izgalmas és tanulságos beszélgetések után két nappal, február 14-én tértünk vissza a két osztályhoz, immár az írónővel, Kertész Erzsivel együtt. A beszélgetést úgy moderáltuk, hogy a gyerekek négy típusú kártyát kaptak, ami négy különböző típusú kérdést jelentett: az írónővel, az írással mint szakmával, a könyv történetével, illetve a könyv karaktereivel kapcsolatos kérdést. A beszélgetés jó hangulatban telt, noha a gyerekek eleinte nehezen tudtak kérdezni, hiszen mind a helyzet, mind a kérdések jellege távol állt az ő mindennapi rutinjuktól. Így inkább az vezetett sikerre, amikor mi kérdeztünk vissza és párhuzamosságokat keresve, az ő hátterükbe belelátva tudtunk beszélgetni a könyvről, az írásról mint olyanról, illetve a felmerült problémákról. Nagy élményt jelentett számunkra, hogy az egyik osztályban ketten is elmondták saját meséjüket, amiben a szegénység központi szerepet kapott. Az egész beszélgetés alatt azt éreztük mindhárman, hogy a válaszok és kérdések mögött komoly történetek és tapasztalatok állnak, ami szó szerint élővé tette az irodalmat. Mindemellett nagy élményt jelentett megismerni a két osztály tanítónőjét, illetve az iskolában dolgozó Tasi Krisztina iskolapszichológust, szociális munkást, akik munkájukat hihetetlen alázattal és odaadással végzik a legmagasabb fokon.
Lévén február 14-e, azonban nem csak sok szeretetben volt részünk, hanem a Könyvadományozás Nemzetközi Világnapja alkalmából, a Cerkabella Kiadó nagyvonalúságának hála mindkét osztályt meg tudtuk ajándékozni egy-egy dedikált példánnyal, illetve a sorozat második részével abban a reményben, hogy a nem is olyan távoli jövőben folytathatjuk majd az elkezdett beszélgetést.