2020. november 23., hétfő

Év Gyerekkönyve Díj 2020 - pályázati felhívás

 




ÉV GYEREKKÖNYVE DÍJ


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Év Gyerekkönyve Díj 2020

 

 

Kedves Kiadók!

 

Hála Nektek, a 2020-es évben is nagyon sok jó gyerekkönyv jelenhetett meg Magyarországon. Köszönet azért, hogy fáradhatatlanul kitartotok a magyar szerzők és illusztrátorok mellett, hogy keresitek és lefordíttatjátok a legizgalmasabb, legsikeresebb külföldi gyerek- és ifjúsági irodalmat!

Idén ismét meghirdetjük az Év Gyerekkönyve Díj pályázatát!

 

Milyen kategóriákban lehet jelölni könyveket?

 

Szerzői díj – Gyerekirodalom kategória (12 év alatti korosztály – csak magyar szerzők könyveit várjuk)

Szerzői díj – Ifjúsági irodalom kategória (12 év feletti korosztály – csak magyar szerzők könyveit várjuk)

Illusztrátori díj (csak magyar illusztrátorok könyveit várjuk)

Fordítói díj

Innovációs díj (olyan könyveket várunk, amelyek valamilyen szempontból újítónak számítanak, ebbe a kategóriába eredeti magyar könyvet küldhettek)

Ismeretterjesztő könyv díj (ebbe a kategóriába csak eredeti magyar könyvet küldhettek)

 

Meddig kell kitölteni a nevezési lapot?

 

A nevezési határidő: 2020. december 31.

Az itt található online nevezési lapot töltsétek ki: https://docs.google.com/forms/d/1_nWFxSnX9gCuN9XLTtf9h6Db_wbobsOYui1__wYClys/edit?usp=sharing

 

Hogyan jelölhettek könyveket a díjra?

 

A nevezett könyvekből 2020. december 31-ig 3-3 példányt küldjetek az Szekeres Nikoletta vagy Jeney Zoltán nevére a 1121 Budapest, Ágnes út 29/b címre, valamint egy elektronikus példányt az hubby.evgyerekkonyve@gmail.com címre.

 

FONTOS! A nevezési határidőt idén szigorúbban fogjuk venni, így csak az ebben az évben, vagyis december 31. éjfél előtt hiánytalanul beérkezett nevezések számítanak érvényesnek.

 

Egy könyvet több kategóriában is lehet nevezni, ebben az esetben nem kérünk kategóriánként 3-3 példányt, elég a 3 darab könyvet egyszer beküldeni, és a nevezési lapon jelölni, hogy melyik kategóriákban jelölitek.

 

 

Hogyan döntünk a díjról?

 

Egy hattagú szakmai zsűri dönt majd a legjobbakról. Idén az elnökség úgy határozott, hogy az idén felkért zsűri fog döntést hozni a beküldött könyvekről:

·       Csatlós Judit (muzeológus, vizuális kultúrakutató, Kassák Emlékmúzeum)

·       Győrei Zsolt (író, drámaíró, műfordító, egyetemi tanár, SZFE, Károli Gáspár Református Egyetem)

·       Halupa-Tiba Gabriella (könyvtárostanár, Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakgimnázium és Szakközépiskola, Könyvtárostanárok Egyesületének tagja – ellenőrző bizottsági tag)

·       Hansági Ágnes (irodalomtörténész, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem)

·       Péterfy Gergely (író, a zsűri elnöke)

·       Tarr Ferenc (gyerekirodalmi szakértő, drámaíró, pedagógus, HUBBY – elnökségi tag, BonBon Matiné Műhely vezetője)

 

A zsűri ettől az évtől jogot formál arra, hogy egy bizonyos kategóriában nevezett könyvet másik kategóriába helyezzen át.

 

 

Mi lesz a beküldött könyvek sorsa?

 

A beérkezett 3-3 példány a HUBBY elnökségének döntése értelmében a következő sorsra jut:

·    1 példányt a HUBBY saját költségén eljuttat a Müncheni Nemzetközi Gyerekkönyvtárba

·    1 példányt az Országos Pedagógiai Könyvtárnak adunk,

·    1 példány részt vesz abban a projektben, amelynek során a nevezett könyveket rászoruló intézményeknek adományozzuk.

 

Mikor lesz a díjátadás?

 

Bízunk benne, hogy a díjátadásra az Ünnepi Könyvhét keretében sor kerülhet.

A kategóriánként nyertes könyvek szerzői oklevélben részesülnek.

A HUBBY elnöksége ebben az évben is kiadja a HUBBY különdíját írói, illusztrátori és kiadó kategóriában.

Az Év Gyerekkönyve Díjat 2020-tól a LIBRI-BOOKLINE támogatja.

 

A HUBBY elnöksége fenntartja a jogot, hogy a győztes könyvek közül tegyen javaslatot az IBBY Honour Listjére.

A díjjal kapcsolatos kérdéseitekre az hubby.evgyerekkonyve@gmail.com címen válaszolunk.

 

A HUBBY elnöksége úgy döntött, hogy az idei évben sem lesz nevezési díj, viszont kérünk benneteket, akinek teherbíró képessége megengedi, járuljon hozzá az Egyesület működéséhez azzal, hogy belép a HUBBY-ba és a tagdíjat (3000 Ft) meghaladó mértékben támogatja céljainkat, többek között az IBBY tagsággal és az Honour List jelöléssel kapcsolatos anyagi kötelezettségeinket.

 

Üdvözlettel és köszönettel

 

A HUBBY elnöksége

 

Ha bármi problémátok akad, hívjatok minket bátran:

06203919409

Szekeres Niki


 

 


2020. szeptember 28., hétfő

A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum állásfoglalása a Meseország mindenkié című könyv megjelenése és fogadtatása körüli sajnálatos események kapcsán



 


A kritikának helye van. A vitának helye van. A könyvégetésnek, az agressziónak, az uszításnak azonban nincs helye. A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elhatárolódik minden olyan cselekedettől, amely intoleranciát hirdet, és szétzúzza, lerombolja, elégeti stb. mások szellemi termékét. 

 

HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum

elnökség

 

2020. szeptember 17., csütörtök

Jogod van – Online szerzői jogi konferencia a könyvillusztrációról


Az idei PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál keretein belül egy izgalmas zoom konferenciára is sor kerül, amelyre szeretettel invitálunk mindannyiótokat! A téma az könyvillusztráció szerzői joga lesz.

  • Milyen jogok illetik meg az illusztrátorokat?
  • Mire érdemes figyelni szerződéskötéskor?
  • Mikor és milyen csatornákon keresztül jár jogdíj az illusztrátorok számára?

Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ zoom konferencia keretében, 09.25-én pénteken, 17 órától.

Neked is van szerzői jogi kérdésed a könyvillusztrációval kapcsolatban? Tedd fel nekünk, hogy feltehessük a konferencián!

A kérdéseket szeptember 24-ig várjuk az info@hubby.hu email címre.

Zoom beszélgetés linkje:
https://us02web.zoom.us/j/87011926222?pwd=a3dPOFNPUFBNcU1ERkcvM0FnOEs4UT09

Résztvevők:

dr. Békés Gergely, ügyvéd, szerzői jogi szakértő, az SZTE ÁJTK Phd. hallgatója

Dr. Mészáros Márton a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karának adjunktusa.

Szekeres Niki, irodalmár, HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke

A Facebook-eseményt ide kattintva érhetitek el.

Csatlakozzatok a konferenciához 25-én, találkozunk az online térben! 



2020. szeptember 16., szerda

„Én akkor vagyok a legboldogabb, amikor dolgozom.”


Máray Mariannal, az idei év HUBBY-díjas illusztrátorával beszélgettünk.


Legutóbbi munkád, az All the Lonely People egy Beatles slágert idéz meg, ráadásul bekerült a legjobb tizenkét munka közé a Silent Book Contestre. Miről szól ez a projekted? 

A könyv rövid története egy társasház lakóinak egy estéje. Hét lakásba pillanthatunk be, a lakók mind magányosak, és valamilyen oknál fogva nem mennek ki a lakásukból. A fő ok persze az eső, de amúgy sem mennének. A magányos, munkamániás író, a nagyon túlsúlyos fiatal szakácsnő a macskájával, a pánikbeteg fiatalember, a szülés utáni bezártságtól szenvedő anyuka, a szerelmi bánatban szenvedő fiatal lány, a mozgásképtelen beteg, az idős hölgy mind képtelenek kimenni, bár valószínűleg társaságra vágynak. Mígnem történik valami váratlan, ami mindenkit megmozdít.


Mit gondolsz a személyes magányról? Mit gondolsz a nagy közös, együttes magányról? Kaphat ez a jelenség valamiféle korunk betegsége olvasatot új könyvedben, vagy valami egészen más van a háttérben?   


Az összekötő szál a szomszédok közt a magány.  Ezek a szomszédok együtt magányosak. Amíg valami össze nem hozza őket. Nem biztos, hogy mind szenvednek egyébként, mindenesetre a végén a közös sütizés talán nemcsak egy vidám pillanat az estéjükben, hanem valaminek a kezdete is lehet.

Ez a téma már sokszor körbejárt dolog, nyilván, mind egyedül vagyunk, örökké, egyedül halunk meg stb. Ki így, ki úgy magányos. Nem gondolom, hogy ez mostanában másképp lenne, mint régen, hiába mondják, hogy az információs társadalom elmagányosít. Magány mindig is volt. A magány nagyon ijesztő tud lenni, rettenetes, kilátástalan, szomorú. De van benne valami felemelő is. Az alkotáshoz például szerintem eléggé kell. Nekem szokott hiányozni, keveset vagyok egyedül.



Hogyan készült el ez a munka?


A könyv több ötlet egyesítéséből jött létre. Régen a fejemben volt egy olyan könyv terve, ami szomszédokról szólt volna egy bérházban, a címe is ez lett volna: Szomszédok. Állatszereplőst akartam. Mindenféle életkorú és családi helyzetű szereplőt, illetve lakóközösséget szerettem volna ábrázolni. De végül nem készült el. 

Később az ötletet továbbfejlesztettem. Mostanában sokszor énekeltem belül, egy kis sarkában a fejemnek a Beatles Eleanor Rigby című számát. És akkor összeállt a kép. Az összekötő szál a szomszédok közt a magány.  A szomszédok együtt magányosak. Ez adja a könyvem címét is: All the lonely people. Azért lettek végül emberek, mert az állatszereplők eltolták volna a könyv korosztályi besorolását (ha van ilyen) kissé lejjebb. Meg azért, mert bár nem szeretek embert rajzolni, a kihívásokat viszont nagyon szeretem.

A technika kartonlap, amire akrilfestékkel, tussal és színes ceruzával is dolgozom. Filccel is.

Természetesen hiába találtam ki időben a sztorit, minden úgy jött össze, hogy két hónapot eldepressziózgattam meg szorongtam tél végén, hogy a végén tizennyolc nap alatt kellett megfestenem az egészet. Nagyon fárasztó volt, végig rettegtem, hogy valamelyik gyerek beteg lesz és akkor nem tudom befejezni, de legalább intenzív koncentráció is volt benne. Az utolsó nap lett kész.

A silent book érdekes műfaj, nagyon kell ügyelni a részletekre, tényleg semmi sincs véletlenül a képen ott és úgy, ahogy van, hiszen az olvasónak szöveg nélkül kell megértenie a történetet. Ez külön kihívás, és nagyon megszerettem ezt csinálni, tervezem is, hogy csinálok még.


Van a könyvben egy kicsi a leselkedésből, egy kicsi a fantáziálásból, szeretsz bekukucskálni másokhoz? Vagy inkább csak elképzelni, hogyan élhetnek? 


Nem tudom. Nem igazán. Már nem vagyok annyira fiatal, csomó mindenkinél voltam benn a lakásban, több házban is laktam, nem izgatnak túlságosan a lakóközösségek, sőt, a nagy lakóházas bulikban sem hiszek. Alapvetően antiszociálisnak tartom magam, introvertáltnak. Biztos sokan nem így gondolják rólam, és a barátaim most nevetnek, de így van. A mostani lakóközösség például nagyon kedvez nekem, nagyon kedves és diszkrét emberek lakják, tökéletes. Pedig házikoncertek és közös kávézás is van, de nagyon szolid mindenki.

Nem vagyok nagyon kukucskálós sem, nem annyira érdekel mások élete. Annyi mindent kell csinálnom a gyerekeimmel mindig, hogy egy skót tengerparti sziklára épült házban szeretnék lenni egyedül, ha valami megnyugtatót képzelek el.


Van-e köze ezeknek a képekhez ahhoz, hogy mindig elgondoljuk, hogyan élnek mások, hogy milyenek, aztán sztereotípiákat, ítéleteket gyártunk akár, de ki tudja, mit látunk a másikból igazán? 


Persze. Nyilván, ez egy nagyon tipizáló könyv. Van az a mondás, hogy a sztereotípiákban a legrosszabb az az, hogy igazak, mondjuk én ezt nem gondolom így. Viszont ez a könyv nem felnőtteknek készült, hanem elsősorban gyerekeknek, és szerintem nekik sokszor ennyi tudásuk sincs még a felnőtt élet problémáiról, ezért határozott, könnyen behatárolható, akár sztereotipnak nevezhető problémaköröket jártam körbe, mint az öregség magánya, a szerelmi bánat fájdalma, a beteg ember kiszolgáltatottsága, a kövérség szégyenkezős nehézkessége, a pánikbetegség, az anyák elszigeteltsége. Elsőre épp elég nagy csomag…


Volt-e köze a járványhoz a képeknek? Ha nem, mit gondolsz, visszahat-e ez a szövegedre, jó-e, ha hat rá?


Amikor ezt kitaláltam, decemberben, még nem tudtam, mennyire aktuális lesz február-márciusban, a teljes karantén idején a ki nem menés témája. A kitalálás folyamata két év volt, aminek jó része tudattalanul zajlott. Engem nem zavar, inkább érdekesnek találom ezt a kis felhangot, hogy épp aktuális lett a bezártság. A különbség persze, hogy ők kimehetnének, de mégsem teszik.


Hova helyezed magadban azt, hogy külföldön egyre komolyabb szakmai elismeréseket kapsz, míg itthon nem feltétlenül kapod meg ugyanezt a pozitív visszacsatolást? Miért kezdtél el külföldre dolgozni?


Nem nagyon kaptam már megbízást Magyarországon. Nyolc éve, hogy az első általam illusztrált könyvet kiadták, és két éve csináltam Magyarországon az utolsót. Ez több oldalról megvizsgálható téma, volt kiadó, aki úgy fogalmazott, hogy nincs rám felkészülve a közönség ízlése. Én ezt egyfelől el tudom fogadni, mert pontosan tudom a kiadói, és financiális hátterét egy könyv elkészülésének, másfelől azt is gondolom, hogy a kiadónak nem csak a nyomtatási költség és a szerkesztői, kiadói gondozás a feladata, hanem az is, hogy népszerűsítse, reklámozza, terjessze a kiadványait. Az én tapasztalásomban ez nem mindig történik elég intenzíven. Az ízlés nem csak úgy formálódik, hanem formálható, a közönség érzékenyíthető. Én hiszek ebben 😊

Mindenesetre én illusztrátor vagyok, és bár sok társammal együtt mással is keresek pénzt (délutánonként rajzot tanítok gyerekeknek már hét éve, amiből sok örömöm van), ezt tartom a fő szakmámnak. Sőt, ebből van diplomám. Az alkotó időm viszont, mint minden embernek, véges, így elkezdtem külföldi pályázatokon indulni 3-4 éve. Nem igazán gondoltam, hogy nyerni fogok, de meg szerettem volna csinálni a sok könyvtervemet, amiket felírogattam magamnak, és amire itthon esély sem volt. Ráadásul ezek szerzői könyvek, nincs bennük írótárs. Nekem úgy látszik, jobban megy a történetmesélés egyedül.

Így, a pályázatokra legalább időre megcsináltam a könyveket, volt motiváció. Nem a díjért csináltam, hiszen ezeken mindig több száz pályázó volt, csak titkon reménykedtem, hogy nyerhetek. (Mindig ugyanúgy majdnem szívrohamot kapok, mikor elérek valamit.) Azért csináltam, mert így volt keret a munkámhoz. És persze nagyon örültem a díjaknak!

Öt könyvet/projektet csináltam így meg, ebből kettő van kiadva eddig. Most dolgozom a hatodikon. Egyet négy éve, a Bálnabuszt, azt kiadták magyarul. Hármat tavaly, idén ez a második, de ez még titkos.


A stílusod más vajon, mint az itthon megszokott, van-e ilyen egyáltalán? Vagy az alkotói attitűd számít? Egyáltalán gondolkozol-e ezen, vagy inkább mész előre és kész? 


Nem, nem gondolkozom ezen, szerintem simán mehetne itt is a stílusom, azért nem annyira extrém. De még nem adták ki ezeket a könyveket magyarul, egy kivétellel.

Nekem megéri így csinálni, mert nem tudom másképp csinálni, és nem tudom nem csinálni. Én akkor vagyok a legboldogabb, amikor dolgozom. Ugyanígy gondolom már 19 éve, amikor elkezdtem ezzel komolyabban foglalkozni. Remélem, hogy lesznek magyar kiadások, ezekből a könyvekből, mert ezek eddig a legjobbak tőlem. Szeretném, ha az itthoni gyerekek is nézegethetnék a könyveimet. Sőt, elsősorban ezt szeretném.


Szerinted milyen itthon a gyerekkönyv most?


Rengeteg van, sok jó, és sok számomra kevésbé érdekes. Nagyon sok a külföldről behozott dolog is, sok jó van ezek között, olyan is, amit már régen vártam. Vannak kifejezett kedvenc magyar szerzőim és illusztrátoraim is.


Merrefele mész, mik a terveid? 


Szeretnék sok könyvet csinálni, mert sok ötletem van. Remélem, sikerül hamarosan kiadót is találni hozzájuk.













2020. szeptember 13., vasárnap

Új és régi tagokat köszönthetünk az elnökségben



Szeptember 11-én, a HUBBY éves közgyűlésén sor kerülhetett az elnökségi tagok megválasztására, amelyre azért volt szükség, mert két elnökségi tag két évre szóló mandátuma lejárt, de az elnökség úgy döntött, a munka összehangolása miatt kiírja az egész elnökség tisztújítását. Bármelyik HUBBY-tag pályázhatott az elnökségi pozíciókra, valamennyi pályázatot megtalálhatjátok a HUBBY-blogon. A közgyűlésen tehát elnököt, alelnököt és további öt elnökségi tagot választottunk, amelynek eredményeként Szekeres Niki továbbra is folytathatja az elnöki, Jeney Zoltán pedig az alelnöki tisztséget. A szavazatok alapján Révész Emese, Tarr Feri és Sándor Enikő szintén elnökségi tagok maradtak, új elnökségi tagként Hansági Ágnes és Vinczellér Katalin fog a továbbiakban részt venni az egyesület életében. Korábbi elnökségi tagjainknak, Besze Barbarának és Varga Bettinek köszönjük az egyesületben végzett rengeteg munkát, együttműködésükre a jövőben is számítunk.

Szekeres Niki









2020. szeptember 6., vasárnap

Elnökségi jelölések IV.

 Jeney Zoltán alelnöki és Szekeres Niki elnöki pályázata


Jeney Zoltán 




Jeney Zoltán vagyok, az egyesület alapítása óta a HUBBY alelnöke.

Amikor annak idején többen több irányból nekifogtunk a Magyar Gyerekkönyv Fórum összegyúrásához, még nem igazán tudtuk, mire leszünk képesek, mit tudunk elérni. Így öt év távlatából azt hiszem, ha sommázni kellene eredményeinket, nem panaszkodhatunk. Íróutaztató programjainkkal, sikerült olyan iskolákba is eljuttatni az élő irodalmat, ahol azelőtt a leírt betű elvont fikció volt csupán. Konferenciáinkkal segítettünk a legfrissebb kortárs irodalmat a tudományos feldolgozás tárgyává tenni. Az Év Gyerekkönyve Díj megszervezésével rendre ráirányítjuk a (mind erősebben világító) reflektorfényt a legújabb könyvekre. Kapcsolatépítéssel, szaktanácsadással, olykor egyszerű fuvarozással igyekeztünk hozzájárulni a magyar gyerekkönyvek nemzetközi megismertetéséhez. De szerveztünk kiállítást, klubesteket, kritikai beszélgetéseket. Már nem is emlékszem mindenre.

Remélem, ezeknek a tevékenységeknek nem csak mi, az egyesület elnöksége érezzük a hatását, én érzem, és remélem a jövőben is részt vehetek ebben az izgalmas munkában.


Szekeres Niki



Szekeres Niki vagyok, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum egyik alapító tagja (Jeney Zoltán és Pompor Zoltán mellett), jelenleg az egyesület elnöki tisztségét látom el.


A PPKE-BTK magyar-kommunikáció szak elvégzése után elég hamar irodalommal kezdtem el foglalkozni (recenziók, kritikák, tanulmányok, interjúk stb.). Több kiadónál dolgoztam, majd az elméleti munkák mellett az irodalomszervezés is fontos tevékenységgé vált.

Egyesületi munkám során kiemelten fontosnak tartom (és nagyon élvezem) a civil szervezeti működési formát, amely egyszerre biztosít függetlenséget, és ad lehetőséget a kreativitás megnyilvánulására.


Az elmúlt elnökségi időszak alatt sikerült megszilárdítani az Év gyerekkönyve Díj támogatói hátterét (első évben a BOOKLINE, második évtől - 2020 - a LIBRI támogatja a díjat), illetve folytatódnak már működő projektjeink. Újabb évad előtt áll az Írókat az iskolába programunk, emellett egy pedagógus és gyakorlat-centrikus konferencia megszervezésére is lehetőségünk lesz. 

A pandémia újabb terület felfedezésére inspirált bennünket, és ha kényszerűen is, de több online tartalommal készülünk az idei évre, amelyek remélhetőleg könnyen hasznosíthatóak lesznek a szakma számára.
Kiemelten fontosnak tartom a kapcsolódásokat más szervezetekkel, szakmai csoportokkal, illetve a következő két évben a tagság és az Év Gyerekkönyve Díjasok még erősebb bevonása szerepel terveim között, minél több közös projekttel.
Az IBBY-tagságunkban rejlő lehetőségek még pontosabb körülhatárolása, és a magyar gyerek- és ifjúsági irodalom külföldi népszerűsítése is változatlanul elsődleges feladatunk.

Szeretnénk egy kiadói hálózatot létrehozni a HUBBY-n belül, ebben az évben ennek a munkálatai is elindulnak.


Az első elnökségi etap után azt mondhatom, az idei elnökség nagyon erős és nagyon jól dolgozott együtt, az új jelöltek pedig mind komoly reményt jelentenek arra, hogy egy még aktívabb elnökség alakuljon meg. Az előttünk álló két év fő céljai között szerepel, mindamellett, amit az elnökségi tagok pályázatukban leírtak, egy minél erősebb hálózat kiépítése, minél hatékonyabb szakmai programokkal és egyre több szakmai szereplő bevonásával a lehető legtöbb hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyerekhez és fiatal felnőtthöz eljutva. Végül, de nem utolsó sorban felkészíteni egy frissebb és fiatalosabb csapatot a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum vezetésére.


Elnökségi jelölések III.

Nagy Gabriella és Vinczellér Katalin bemutatkozója




Nagy Gabriella

Az elmúlt években több művészeti intézmény munkatársaként alkalmam volt a kulturális jelenségeket összetettségükben látni, tapasztalni, megérteni. Jelenleg a MOME-n dolgozom és követem azokat az innovációs folyamatokat, amelyek a design területén zajlanak.

A HUBBY munkájában fontosnak tartom a közösségépítést, a lokális, családi és szakmai kis közösségek kialakulásának támogatását és fejlesztését. A gyerekkönyvek vizuális adottságai, lehetőségei, a jó illusztráció ismérveinek megvitatása vetítésekkel egybekötött oktató- és vitafórumokon szintén fontos továbblépést jelentene.

Pályázatírás, kezelés, és elszámolás terén szereztem tapasztalatokat, valamint gyakorlatom van események szervezésében is. A mesékkel az elmúlt évtizedben kezdtem foglalkozni, először a népmesék világán keresztül, majd egyre inkább a gyerekirodalom területén. Ebből született a népmesékről szóló kötetem (Magyar (nép)mese), a jobbára gyerekirodalmi kérdéseket tárgyaló második kötetem ősszel jelenik meg (Sorsbejárások), harmadik kötetem pedig előkészítés alatt áll (Betegség és medikalizáció a gyerekirodalomban). Az elmúlt években rendszeresen írok gyerekirodalmi kritikákat és tanulmányokat.

Az HUBBY munkájához nyelvtudásommal, szakmai tapasztalataimmal és a szervezésben való segédkezéssel szeretnék hozzájárulni.


Vinczellér Katalin


Vinczellér Katalin vagyok, magyar-média szakos gimnáziumi tanár. AZ ELTE BTK-n végeztem magyar és összehasonlító irodalomtörténet szakon, majd médiatanári képesítést is szereztem. Emellett a Pagony /Tilos az Á könyvek kiadónak is dolgozom.

20 éve tartó magyartanári pályafutásom alatt évről évre egyre mélyebb tapasztalatom lett, hogy az iskolában kötelező irodalom tananyag mind távolabb és távolabb kerül az újabb generációktól. Ez a mondat az elmúlt 20 évben számos fórumon hangzott már el, gyakorlatilag folyamatos témája személyes, de magas szintű szakmai beszélgetéseknek, konferenciáknak is.

Szintén meghatározó tapasztalat, nemcsak személyes gyakorlatom, hanem országszerte számos kollégával való találkozás, közös munka, országos versenyek alapján, hogy azok a tanárok, akik a kortárs ifjúsági irodalmat beépítik iskolai munkájukba, sokkal közelebb tudják hozni a „tantárgyat” is a diákokhoz. És ez nem a könnyebb út keresését, a komoly munka megúszását jelenti. Hanem azt, hogy nem szeretnénk elidegeníteni a diákoktól egy olyan területet, amely még gazdagabbá tenné az életüket.

Az iskolákban a diákokkal és a diákokért dolgozunk. És ennek a közös munkának elengedhetetlen része, hogy a jelenben éljünk, amelyhez segítséget ad a kortárs ifjúsági irodalom is. A HUBBY tevékenységei közül épp ezért számomra az egyik legfontosabb vonulat a a kortárs szerzők és diákok, pedagógusok találkozásainak, beszélgetéseinek megszervezése. Magam is szerveztem partizán módon ilyeneket, illetve a HUBBY keretei között hivatalosan is vettem részt hasonló eseményeken. Egyértelmű tapasztalatom, hogy ez az egyik olyan csatorna, amely a lehető leghatékonyabban juttatja el az irodalom izgalmát, élményszerűségét diákok széles köréhez.

Épp ezért nagy örömmel és elhivatottsággal tudnék részt venni a szervezet munkájában.