2016. december 6., kedd

Megjelent a Bookbird legfrissebb száma


Megjelent az IBBY szakmai folyóiratának, a Bookbirdnek a legfrissebb száma.
A tartalomból:
A 2016-os Hans Christian Andersen díjas alkotók: Rotraut Susanne Berner illusztrátor Németországból (a borítón az ő illusztrációja szerepel) és Cao Wenxhuan író, Kínából. Tovvábbi cikkek szerepelnek a lapban a díjért folyó versengésben a shortlistre került alkotókról:  Louis Jensenről, Ted van Lieshoutról, Suzy Leeről, Lois Lowryról, Pejman Rahimizadehről, Marit Törnqvistről, Mirjam Presslerről, and Alessandro Sannáról. 

A folyóiratra itt lehet előfizetni: http://www.ibby.org/1497.0.html

2016. november 24., csütörtök

Tudósítás a "kézifékes fordulást is tud" konferenciáról

Pethő Anita tudósítását olvashatjátok a prae.hu oldalán. Az írás az egyik délutáni szekciót kísérte végig, köszönjük a találó és inspiráló pontok kijelölését, az előadások összefoglalását!


A KÉRDŐJEL (LEGYEN) MAGA A KOMMUNIKÁCIÓ
Gyermek- és ifjúsági irodalmi konferencia, 2016. november 11.
"...kézifékes fordulást is tud..." címmel rendezett konferenciát az elmúlt két év magyar gyerekkönyveiről a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Kutatócsoportja (GYIIK) a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) szakmai támogatásával 2016. november 11-én. Az alábbiakban a délutáni két ifjúsági irodalmi szekció három előadásáról lesz részletesebben szó.  

2016. november 14., hétfő

Nagy sikerrel zárult a KRE GYIIK és a HUBBY közös konferenciája


Teltházas plenáris előadások, estébe nyúló beszélgetések a két szekcióban. Nagyon jó volt látni, hogy ilyen sok embert érdekel a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalom.

A "kézifékes fordulást is tud" gyerekirodalmi konferencia a KRE GYIIK és a HUBBY szervezésében egyértelmű siker volt.

KÖSZÖNJÜK, HOGY ILYEN SOKAN ELJÖTTETEK!

Folytatás következik!

A konferencián készült képek megtekinthetőek itt.

2016. november 10., csütörtök

Várnai Zsuzsa a posztmodern mesekönyvekről a "kézifékes fordulást is tud" konferencián

Várnai Zsuzsa, művészetterapeuta



A posztmodern mesekönyvek képi és verbális narratívái igencsak izgalmas terepet kínálnak a digitális kor olvasói számára nemcsak értelmezési, hanem tapasztalatszerzési szempontból is. Ezek a könyvek alaposan megdolgoznak bennünket mind képi világukat mind szövegeiket tekintve. 
A sokszor társszerzővé előlépett olvasó kalandjait számos metafikciós eszköz biztosítja az első borítótól a hátsóig. Nincs hátradőlés, nincs pihenés: keményen meg kell küzdenünk azért, hogy a történet - no és persze az egész könyv úgy, ahogy van - valóban a „miénk” legyen. Mik ezek az eszközök és hogyan működnek? Erre keressük a választ Izom Ozival néhány angol, amerikai és skandináv mesekönyv bevonásával.

Nagy Gabriella Ágnes Tóth Krisztina A lány aki nem beszélt című könyvéről

Nagy Gabriella Ágnes, irodalomtörténész, mesekutató, kutatási területe a népmese és a színház, a debreceni Alkalmazott Narratológiai Műhely tagja



Tóth Krisztina a tavalyi évben három gyerekeknek szóló prózai mesekötettel is jelentkezett. Mindhárom kötet tabutémát állít a középpontba. A lány, aki nem beszélt című kötet első olvasatra a kitaszítottság és örökbefogadás kérdéskörét fogalmazza át népmesei nyelvre.

De hogyan írható át a népmese kortárs irodalmi szöveggé? 
Milyen olvasásmóddal közelítünk általában a népmesékhez és miért? 
Hogyan kezeli Tóth Krisztina szövege a következő fogalmakat, amelyek napjaink kultúrájában kiemelt szerephez jutnak: születés, felejtés, emlékezet, beszéd, idegenség, származás, asszimiláció? 
Valóban csak az örökbefogadásról szól a mese?

Mészáros Márton előadásának beharangozója a Holtversenyről

Mészáros Márton irodalomtörténész, egyetemi adjunktus

Mi a young-adult? Tematikus vagy formai megnevezés? Fiatal felnőttekről vagy fiatal felnőtteknek szól? Marketing vagy műfaji meghatározás? Az előadás hipotézise szerint a YA kontextusát  például a hagyományos regénnyel, és ifjúsági regénnyel szemben nem annyira intertextuális, mint inkább intermediális kapcsolódások szervezik, a „hagyományos” irodalomhoz képest pedig sokkal erőteljesebben építkezik a populáris kultúra, sőt a trashkultúra elemeire is. A kérdést a Holtverseny példáján vizsgáljuk.

2016. november 9., szerda

Gimesi Dóra konferencia előadásának beharangozója a Bibedombi szörnyhatározóról

Gimesi Dóra dramaturg, drámaíró, az SZFE Doktori Iskolájának doktorjelöltje




Önálló mű-e a színpadi adaptáció? Hol végződik a dramaturg és hol kezdődik a szerző? Hát a szerzőtárs? 
Milyen érzés egy halott (vagy jelen nem lévő) író szerzőtársául szegődni, belemászni a stílusába, a fejébe? 
És miben más ez, ha az író is részt vesz a munkában? 
Adaptálhatatlan-e egy könyv, amely műfaját tekintve lexikon?  
Előadásomban egy éppen zajló folyamat kellős közepébe szeretnék bepillantást nyújtani.

2016. november 8., kedd

Ízelítő Sándor Enikő Sündör és Niruról szóló konferencia előadásából

Sándor Enikő a KRE hallgatója, a Mikkamakka folyóirat munkatársa


"Borbáth Péter és Remsey Dávid könyve kiemelkedik a kortárs magyar gyerekkönyvek közül. Egy olyan világot teremtettek meg közösen, mely szokatlan, felfedezésre sarkalló, de nyelvi bravúrjainak köszönhetően valahol mégis otthonos, ismerős. A két barát külön utakon járva tapasztalja meg azokat a kihívásokat, melyek jellemfejlődésükhöz is hozzájárulnak. A kalandok és próbatételek logikai láncként épülnek egymásra, s közben, mi olvasók, egy teljesen új világ felépülését és működését figyelhetjük meg."

2016. november 6., vasárnap

Jelen - Szekeres Niki előadásának beharangozója a "kézifékes fordulást is tud" konferencián

Szekeres Nikoletta, kritikus, szerkesztő, HUBBY alapító tag, KRE Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzési szak óraadója, szabadúszó

A Móra kiadó munkásságát kísérve mindenképpen figyelemre méltó azon tevékenységük, amely nemcsak a trendkövetést, hanem bizonyos külföldi irányvonalak, tendenciák megismertetését, dialógusba léptetését, talán meghonosítását tűzte ki célul hazánkban. Jelen című antológiájuk éppen ezért számos kérdést vethet fel.  



Mi történik akkor, ha irodalmi szövegek bizonyos hívószavak köré szerveződnek?
A tematika hogyan határoz meg altémákat, és azok milyen szövegépítési stratégiákat, poétikai megoldásokat eredményezhetnek?
A párbeszédbe lépő szövegek milyen általánosabb jelenségeket mutatnak? 
Milyen kiadói szándékok és megoldások fedezhetőek fel a kötet struktúrája és a szövegválasztások mentén?

2016. október 28., péntek

Hermann Zoltán konferencia előadásának beharangozója

Hermann Zoltán, a KRE BTK habilitált egyetemi docense, kutatási területei: orosz és magyar népköltészet, klasszikus orosz és magyar irodalom, irodalom- és szövegelmélet, kortárs színház, gyermek- és ifjúsági irodalom.



Drámai mesék 1-4.
Szerkesztette: Markó Róbert és Papp Tímea, Vaskakas Bábszínház, Győr, 2014-2016.

 A meséket valamikor mondták, aztán leírták és olvasták: az írott mesék színpadra vitele, adaptációja éppen ezért a mesemondás monodramatikus előadásának és gesztuskészletének rekonstrukciója. Vagyis dekonstrukciója: a színdarabok nyelvének önmagáról való beszédét, tropológiáját és az elbeszélés cselekvéssé, performansszá alakítását – pedig ezek kölcsönösen kizárnák egymást – egyszerre láthatjuk meg bennük. Melyik gyerekdarab érzékelteti a leginkább ezt a problémát? Kik azok a mai színműírók, akik végig meg tudják tartani a játék tropológiai és performatív működések ezt a billenékeny egyensúlyát? Jó az, ha ilyen bonyolult elméleti háttere van a mai gyerekszínháznak?

Igen, jó! A gyerekdarabok nézője ugyanis nem buta és nem érzéketlen, és legfőképpen ő az, aki nem fogja csak szövegként vagy csak színpadi cselekvésként követni a játékot: és éppen azért, mert gyerek.

2016. október 26., szerda

Pompor Zoltán Laboda Kornél MátéPONTindul című regényét vizsgálja a "kézifékes fordulást is tud" konferencián

Pompor Zoltán – gyermekirodalom szakértő, Lázár Ervin-kutató, a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) elnöke



A felnőtté válás határán a kamasz szükségszerűen feszegeti a szülők által körülrajzolt határokat. Egészen biztosan tévednek, rosszul tudják, nem lehet, hogy csak annyi az élet célja, amennyit tőlük lát, hall! Máté pont most indul el erre az útra. Egy átbulizott éjszaka után az alkoholmámorból Simon nevű nagybátyjánál józanodik. Egy problémája van csupán az amúgy nagyon jó fej nagybácsival, hogy mindezidáig fogalma sem volt arról, hogy van az apjának testvére.

Álom és valóság, földi és földöntúli élmények keverednek Máté útkeresésében csipetnyi metafizikával és istenélménnyel fűszerezve. Ábrahám és Izsák, isteni szózat Jerikó falainál és a beszívott apostolok – hogyan kérdőjelezi meg a formális vallásosságot egy okos kamasz, és tovább lép-e a valláskritikától a hit útjára? Erről faggatom a MátéPONTindult. 

2016. október 25., kedd

Székely Zsófia és Lovász Andrea novemberi konferencia előadásainak résumé-je

Székely Zsófia, pszichológus, egyetemi tanársegéd, KRE BTK TK Neveléslélektani Csoport


Elmosódottan és mégis élesben találkozhatunk a muter dzsinnjeivel, akik olyan szürreálissá varázsolják az életet, hogy az már szinte elviselhető. Kívülről talán félelmetes és visszataszító ez a világ, de itt, az ütött-kopott, összefirkált és már-már szagos lapok között minden olyan otthonos és érthető. A világ rendje fejreállt, vagy mégsem? Hideg van, és egyre jobban fázunk, miközben olvassuk. Az a durva, hogy nem is durva...

Lovász Andrea, gyerekirodalom-kutató, kritikus





Hogyan kerülnek egy könyvbe a Moirák és a Darwin? Hogyan lehet látleletté az, ami túl van jón és rosszon? Azaz szelíd és kérlelhetetlen pszichózis.



2016. október 23., vasárnap

Miről hallunk a novemberben megrendezésre kerülő gyerekirodalmi konferencián Sebesi Viktóriától?

Sebesi Viktória, az ELTE BTK Irodalom- és kultúratudomány mesterszakos hallgatója

Kutatási területe: a gender-elmélet kérdései 



Anya, apa, gyerek(ek). Kollár Árpád Milyen madár című kötetében ezeket a nyelvi pozíciókat korántsem tudjuk ilyen könnyen elhatárolni egymástól, annak ellenére, hogy ezek a nyelvi- és nemi szerepek képezik a szövegek alapját. Van anya, van apa (inkább: folyton jelenlévő hiánya), és van(nak) gyerek(ek). Az elbizonytalanítás – melyet egy naiv, gyermekinek tételezett hangnak köszönhetünk – azonban csak fokozódik: nem tudjuk biztosan, hogy ki tapasztal, ki érzékel, és ki szólal meg. Előadásomban ennek a problémának a szétszálazására vállalkozom. 

A "kézifékes fordulást is tud" gyerek- és ifjúsági irodalmi konferencia facebook eventje itt található

2016. október 19., szerda

Ízelítő Hansági Ágnes a "kézifékes fordulást is tud" gyerekirodalmi konferencián elhangzó előadásához

Hansági Ágnes a KRE BTK Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének habilitált egyetemi docense. Kutatási területe: a kanonizáció, az irodalmi nyilvánosság átalakulása a 19. század második felében, a folytatásos közlés esztétikája, Jókai Mór prózája.

Elekes Dóra: Dettikéről és más istenekről, Kollár Árpád: A Völgy, írta Tárkony


A Csimota Kiadó két 2016-os újdonsága szinte minden tekintetben különbözik egymástól. Egyvalami azonban összeköti őket. Mindkét szöveg a magyar elbeszélőpróza legjobb hagyományainak a folytatója. A nyelvjáték gazdagsága, a mesélő nyelv meglepő leleményessége mindkettőt kiemeli a magyar meséskönyvek (és tegyük hozzá: felnőtteknek szóló könyvek) nyelvi szürkeségéből, megkopottságából. Ez a nyelv egyszerre mai, elő, beszéltnyelvi és ezért ismerős, ugyanakkor árnyaltságával képes a mesék (és persze a körülöttünk lévő világ) komplexitásának a láttatására is. Nem a „jóhangzás” csengő-bongó, üres harangkongása ez, hanem olyan gyermeket és felnőttet egyaránt megszólítani képes prózanyelv, amely gazdag szótárával egyszerre képes megmutatni tárgyának színét és visszáját.


2016. október 17., hétfő

Lapis József kérdésekről és válaszokról

Az elkövetkezendő hetekben a "kézifékes fordulást is tud" konferencia előkészületeinek jegyében az előadók pár mondatban megosztják velünk előadásaik irányvonalait, várható problémafelvetéseit. 

Elsőként Lapis József kritikus, irodalomtörténész (kutatási területe a modern és kortárs magyar líra), az Alföld és a Prae folyóiratok szerkesztőjének sorait olvashatjátok: 

„Jó, hogy van élet. / Különben mit csinálnánk egész nap?” – olvassuk Kiss Ottó új, Ne félj, apa! – Nagy kislánykönyv című verseskötetében. Hogyan látja a kislány ezt az életet? Hogyan érzékeli a világot? Hogyan beszél róla? Előadásomból kiderül, hogy ezek alapvetően miért meglehetősen rossz kérdések, de az is, hogy miért kaphatunk rájuk mégis választ, ha Kiss Ottó gyermeki hangot és nézőpontot illuzionáló verseit olvassuk.


2016. október 14., péntek

2016. szeptember 12., hétfő

Meg kell mutatnunk, hogyan élhetünk harmóniában együtt – az IBBY felhívása

Az IBBY 35., az új-zélandi Aucklandben megrendezett világkongresszusán az alábbi felhívást fogalmazta meg minden, a gyermekirodalommal foglalkozó szervezet és személy számára.




Az IBBY felhívása

 Hatvan éve követi a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa azt a gondolatot, hogy a könyvek hidat építenek az emberek között. A könyvek szárnyakat adnak és lerombolják a falakat, amiket a félelem és a meg nem értés épít.

 Ez a munka ugyanannyira fontos és releváns ma, mint hatvan éve, különösen most, amikor a világ számos pontján annyi gyerek zavaros körülményekkel találkozik a maga életében. Globális válságban élünk és az IBBY megingathatatlanul támogatja mindazokat, akik a békéért és az egymás közötti megértésért dolgoznak. Hisszük, hogy minden gyereknek joga van olvasni és teljes szívvel támogatjuk a Gyermekjogok Nemzetközi Egyezményének alapelveit.

 Az IBBY elkötelezett abban, hogy segítse a nehéz sorsú gyerekeket, legyenek akár menekültek Európában, Afrikában, a Közel-Keleten, Ázsiában, Óceániában, Észak-Amerikában vagy Latin-Amerikában. Az IBBY a megoldást keresi. Számos IBBY-projekt van, többek között a Silent Book program, könyvcsomagok vagy a könyvtárhálózat terjesztése, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy ezek a gyerekek feldolgozhassák a traumákat, amelyek érték őket.  Meg kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek szintén azt is, hogy a világ különböző közösségei hogyan képesek arra, hogy üdvözöljék új szomszédaikat és harmóniában éljenek együtt. Szilárdan hisszük, hogy a mesék és a könyvtárak elősegítik ezt a megkerülhetetlen lépést. 

  A mai napon minden szakmabelit, aki a gyermekirodalom területén dolgozik, arra kérünk, hogy csatlakozzon és cselekedjen annak érdekében, hogy megoldást találjunk arra, hogyan segítsünk a gyerekeknek és fiataloknak, akik a jelenlegi nehéz körülményektől szenvednek.

Az IBBY 35. Világkongresszusa
Auckland, Új-Zéland
2016. augusztus 21.

A felhívás szövege itt olvasható el eredetiben

2016. szeptember 7., szerda

Kisfilmen az IBBY 2016-os Honour Listje


2016. augusztus 19-én az IBBY éves kongresszusán bemutatták az IBBY Honour List-re beválogatott könyveket: a listára 173 könyv került fel 48 nyelven 57 országból, köztük magyar könyvek is. A magyar díjazottakról további információk itt olvashatók.

2016. július 21., csütörtök

Útra keltek a magyar gyerekkönyvek

Az elmúlt hetekben a HUBBY szervezésében két nemzetközi program keretében is küldtünk könyveket a tengerentúlra.



Az IBBY mexikói szekciója Lewis Caroll Alice Csodaországban című könyve megjelenésének 150. évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítást szervez, amelyhez a világ minden országából várnak Alice-kiadásokat. 
A HUBBY vezetősége rövid tanácskozás után két könyvet javasolt a gyűjteménybe: egy mait - Szegedi Katalin illusztrációival, és egy reprintet Kosztolányi Dezső különleges fordításában.


A másik projekt, amelyben a magyar gyerekkönyveket képviseltük egy hagyományos IBBY kezdeményezés. A Torontói Nemzeti Könyvtár 3 évtizede gyűjti azokat a gyerekkönyveket, amelyek olyan gyerekekhez vagy gyerekekről szólnak, akik valamilyen fogyatékkal élnek. 
Idén újra lehetőség nyílt jelölni könyveket arra a listára, amely kétévente bemutatja a kiemelkedő könyveket ebben a műfajban (kb. 50 könyv kerül kiválasztásra). A hírlevelünkben meghirdetett lehetőségre 3 pályázat érkezett, úgy döntöttünk mindhárom érdemes arra, hogy elküldjük Torontóba, hogy aztán a nemzetközi zsűri döntsön arról, felkerülhet-e valamelyikük a listára: 

az Autispektrum Egyesület Csillagbusz című könyve (szerző Dr. Stefanik Krisztina, illusztrálta Bartos Erika),



a Naphegy Kiadótól az Ez egy ilyen nap (szerző Mészöly Ágnes, illusztrálta Paulovkin Boglárka) és



a Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent Akik gyerekek maradnak (alkotók Papp-Für János, Mészöly Ágnes, Bódi Kati, Gerendás Péter).





2016. április 5., kedd

Cao Wenxuan: kínai szerző nyerte el a legrangosabb gyermekirodalmi díjat

A szerző a bolognai könyvvásáron (Forrás: publishingperspectives.com)


A pekingi Cao Wenxuan író az első kínai szerző, aki elnyerte a Hans Christian Andersen díjat.
A díj a legrangosabbnak számít a területen – írja a BBC News. – Sokan kis Nobel-díjnak hívják.

A szerző, aki a pekingi egyetemen kínai nyelvet és gyermekirodalmat tanít, jól ismert név kínai irodalmi körökben, és több irodalmi díjat is elnyert hazájában.

 Különösen azon könyvei elismertek, amelyek az ötvenes-hatvanas években játszódnak vidéken, Kínában, és gyermekkori élményeit örökíti meg bennük.
A most 62 éves Cao roppant szegénységben nőtt fel Kína Jiangsu tartományában, ahol az apja iskolaigazgató volt.

Az egyik könyvében, amelyben gyermekkorára emlékszik vissza, azt írja, gyakran alig volt mit enniük.

,,A szülőfalum arról volt ismeretes, hogy nagy volt ott a szegénység. A családom napról napra nyomorgott."

,,Füvet gyűjtöttem a folyópartról. Anyám ezt wokban megpirította, és azt mondta, pirított zellert készít nekem belőle."
A Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY), amely kiosztja a Hans Christian Andersen díjakat, az írta: ,,...gyermekkora, bár anyagiakban szűkölködő volt, érzelmileg és esztétikai szempontból páratlan gazdagságot mutat" – ennek jelei pedig írásművészetében is fellelhetőek.

 Cao egyik legismertebb könyve, amely több fordításban is megjelent, 2005-ös kötete, a Bronze and Sunflower (Bronz és Napraforgó). Egy fiatal lány, Napraforgó történetét mondja el, akit művész apjával együtt vidéki földműves munkára kényszerítenek és kitelepítik őket. Ez sok millió kínai sorsa volt a hatvanas-hetvenes években.
 Összebarátkozik Bronzzal, a parasztfiúval, aki meggyőzi a családját arról, hogy fogadják be Napraforgót miután meghal az apja és vigyáz rá, amíg ő viszont írni és olvasni tanítja.
A kritikák kiemelték a történet alakítása mellett Cao lírikus prózáját is.

 Egy másik műve, a Straw Housees (Fűházak) 1997-ből egy falusi fiú, Sang Sang fejlődésregénye az általános iskola első hat osztályán át. Ez a regény is több díjat nyert Kínában, többek között a Nemzeti Irodalmi Díjat. ,,Folyékony, poétikus prózája őszinte, néhol nyers és gyakran melankolikus pillanatokat örökít meg" ˜– fogalmazott erről az IBBY.
Az interneten rengeteg honfitársa megosztotta már a hírt és a legtöbben örömüket fejezték ki annak hallatán, hogy Cao Wenxuan nemzetközi elismerés birtokosa lett. A kínai mikroblog oldalon, a Sina Weibo-n több blogger megírta, hogy szívesen olvasták gyerekkorukban Caot, akit az iskolai tananyagban is vettek.
 ,,A gyermekkor egyszerű emlékei" – írta az egyik Weibo felhasználó. –  ,,A mi nemzedékünk az ő művein nőtt fel."
(Forrás: http://www.bbc.com/news/world-asia-china-35965873)

2016. március 29., kedd

Kein Kinderspiel! – német fordítói workshopok szeptemberben

The reading lovers illustration // Black and white couple who love books // art print on Etsy, $5.00:
Kép: Crown Publishing (etsy.com)



Kein Kinderspiel! címmel 2016. szeptember 4-től 9-ig tartja az Arbeitskreis für Jugendliteratur  (Ifjúsági irodalmi Munkacsoport) azaz a német IBBY-szekció  és a Robert Bosch Alapítvány a hetedik, éves workshopját német gyermek-és ifjúsági irodalomból külföldiek részére.
A jelentkezési határidő május 2.
További információk németül és angolul az alábbi weboldalakon találhatóak: www.jugendliteratur.org
 www.bosch-stiftung.de/brueckenbauer

2016. március 15., kedd

Andersen-díj 2016 – előzetes

Mint ismeretes, 2016. április 4-én, az IBBY nemzetközi sajtótájékoztatóján hozzák nyilvánosságra az idei Andersen-díjas alkotók nevét.
Most pedig jöjjön egy videóelőzetes, amelyben megszólal az idei zsűri elnöke, Patricia Aldana és az idei díj várományosai – a szerzők: Lois Lowry (USA), Ted Van Lieshout (Hollandia), Cao Wenxuan (Kína), Mirjam Pressler (Ausztria) és Louis Jensen (Dánia);
valamint az illusztrátorok: Rotraut Suzanne Berner (Németország), Peyman Rahimizadeh (Irán), Marit Törnquist (Hollandia) és Suzy Lee (Korea).





2016. március 8., kedd

Nemzetközi Gyerekkönyvnap 2016: Hol volt, hol nem volt

1967 óta Hans Christian Andersen születésnapján, április 2-án (vagy ahhoz közel eső napon)  ünneplik meg a Nemzetközi Gyerekkönyvnapot, amely a könyvolvasás szeretetét táplálja és a gyerekkönyvekre fordítja a figyelmet. 
Minden évben az IBBY más-más nemzeti szekciója számára nyílik lehetőség arra, hogy a Nemzetközi Gyerekkönyvnap támogatója legyen. Ők döntik el az ünnep témáját, ők kérik fel hazájuk egyik kiemelkedő szerzőjét arra, hogy fogalmazza meg az ünnep üzenetét a világ gyermekei számára, és felkérnek egy ismert illusztrátort arra, hogy plakátot tervezzenek az alkalomra. Ezeket az anyagokat aztán sokféleképp lehet hasznosítani az olvasás és a gyerekkönyvek népszerűsítésére. Sok szekcióban a Nemzetközi Gyerekkönyvnapot a média segítségével ünneplik és sokféle programot szerveznek az iskolákban, könyvtárakban, ahol arra is van lehetőség, hogy a gyerekek alkotókkal: szerzőkkel, illusztrátorokkal találkozhassanak. Sokan erre a napra pályázatokat vagy gyermekirodalmi díjátadó ünnepséget szerveznek.

2016-ban a Nemzetközi Gyerekkönyvnap támogatója Brazília. Idei témájuk: Once upon a time/ Hol volt, hol nem volt

Íme Ziraldo plakátja és Luciana Sandroni üzenete:




Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy... királyfi? Nem.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy könyvtár. És volt egy kislány, akit Luisának hívtak, és először járt könyvtárban. A kislány lassan lépkedett, és egy hatalmas gurulós táskát húzott maga után. Egyre csak ámuldozva nézett körbe: polcok és polcok, mind tele könyvvel... asztalok, székek, színes párnák, rajzok és plakátok a falakon.
 – Hoztam egy fényképet magamról  – mondta szégyellősen a könyvtárosnak.
 – Nagyszerű, Luisa! Kiállítom akkor az olvasójegyedet. Közben választhatsz egy könyvet. Kiválaszthatsz egy könyvet, amit hazavihetsz, rendben?
 – Csak egyet? – kérdezte Luisa csalódottan.
 Hirtelen megcsörrent a telefon, és a könyvtáros magára hagyta a kislányt azzal a nehéz feladattal, hogy válasszon egyetlen könyvet abból a könyvtengerből, ami ellepte a polcokat. Luisa körbehúzta a gurulós táskáját, és addig-addig kutatott, amíg megtalálta a kedvencét: a Hófehérkét. Egy keményfedeles kiadás volt, gyönyörű illusztrációkkal. A könyvvel a kezében megragadta a gurulós táskáját, és már útban volt kifelé, amikor valaki megkopogtatta a vállát. A kislány kishíján hanyatt esett a meglepetéstől: nem más, mint maga Csizmás Kandúr volt az, a könyvével a kezében, akarom mondani: a mancsában!
 – Örvendek, hogysmint? – kérdezte a macska tisztelettudóan. – Luisa, nem tudsz már amúgy is mindent ezekről a királyfis mesékről? Miért nem viszed el az én könyvemet, a Csizmás Kandúrt, ami sokkal mulatságosabb?
 Luisa a csodálkozástól elkerekedett szemmel azt sem tudta, mit feleljen.
 – Mi a gond? Elvitte a cica a nyelved? – viccelt vele a macska.
 – Tényleg te vagy a Csizmás Kandúr?!
 – Tényleg! Hús-vér valómban! Nos, akkor vigyél haza magaddal, és akkor mindent megtudsz az én történetemről Karabunkó márkival.
 A kislány annyira megdöbbent, hogy csak bólogatni tudott.
 A Csizmás Kandúr egyetlen varázssuhanással visszakerült a könyvbe, de ahogy Luisa elindult, valaki megint csak megbökdöste a vállát. Ő volt: "a bőre olyan fehér, mint a hó, az orcája olyan piros, mint a rózsa, a haja pedig olyan fekete, mint az ében." Tudjátok, ki volt az?
 – Hófehérke!? – mondta Luisa döbbenten.
 – Luisa, vigyél engem magaddal. Ez a kiadás – mondta a könyvre mutatva – a Grimm testvérek meséjének hű adaptációja."
 Mikor a kislány már épp arra szánta volna magát, hogy megint kicserélje a könyvet, Csizmás Kandúr feldühödött:
 – Hófehérke, Luisa már döntött. Menj csak vissza a hat törpédhez!
 – Hét törpém van! És még semmi nincs eldöntve! – kiáltotta Hófehérke dühtől vöröslő arccal.
 Mind a ketten a kislányra néztek, választ várva...
 – Nem tudom, melyiket vigyem. Legszívesebben mindet magammal vinném!
 Hirtelen, elég váratlanul, a legkülönösebb dolog történt: mindegyik mesehős kibújt a könyvéből: Hamupipőke, Piroska, Csipkerózsika és Rapunzel. Igazán hercegnős csapat.
 – Luisa, engem vigyél haza magaddal! – könyörögte mind.
 – Nekem csak egy ágyra lesz szükségem, hogy aludjak egy keveset – mondta ásítva Csipkerózsika.
 – Csak kábé száz évet, nem többet – gúnyolódott Csizmás Kandúr.
 Hamupipőke ezt mondta:
 – Kitakaríthatom a házadat, de este partim lesz a kastélyban, a...
 – ...a királyfival! – kiabálták mind.
 – Az én kosaramban kalács és bor van. Kértek belőle? – ajánlotta fel Piroska.
 Aztán még több mesehős jelent meg: a rút kiskacsa, a kis gyufaárus lány, a rendíthetetlen ólomkatona és a papírmasé ballerina.
 – Luisa, mi veled mehetünk? Mi Andersen mesehősei vagyunk – kérdezte a rút kiskacsa, aki igazándiból egyáltalán nem volt rút.
 – Meleg van a házadban? – kérdezte a kis gyufaárus lány.
 – Hohó, ha a te házadban kandalló van, akkor inkább maradjunk itt... – jegyezte meg a rendíthetetlen ólomkatona és a papírmasé ballerina.
 Ekkor pedig váratlanul egy hatalmas, szőrös farkas jelent meg, éles fogakkal, mindenki előtt:
 – A lompos farkas!!!
 – Nahát, farkas, milyen nagy a szád! – kiáltott fel Piroska megszokásból.
 Ezután pedig a lompos farkas kitátotta az óriási száját, és... Megevett valakit?
 Nem. Csak ásított egyet a fáradtságtól és azt mondta nagyon békésen:
 – Mindenki nyugodjon meg. Csak egy ötletet akartam adni. Luisa elvihetné a kezében a Hófehérkés könyvet, mi meg bebújnánk a táskájába, amelyik elég nagy mindannyiunknak.
 Mindenki egyetértett abban, hogy ez jó ötlet.
 – Jó lesz így, Luisa? – kérdezte a kis gyufaárus lány, aki vacogott a hidegtől.
 – Rendben! – mondta ő, és kinyitotta a táskáját.
 A mesehősök sorba álltak, hogy bemásszanak:
 – Először a hercegnők! – követelte Hamupipőke.
 Az utolsó percben a brazil mesehősök is megjelentek: Saci, Caipora, a bőbeszédű rongybaba, a nagyon bolond fiú, a sárga erszényes kislány egy másik kislány, akinek a mellkasára a nagymamája fényképe volt ragasztva, és az apró, parancsolgató király. Mind befértek.
 A táska nehezebb lett mint valaha. A sok szereplő elnehezítette! Luisa pedig kezébe kapta a könyvet, a Hófehérkét, a könyvtáros pedig beírta az olvasójegyébe.
 Nem sokkal később boldogan ért haza, és az anyukája köszöntötte:
 – Hazaértél, drágám?
 – Igen, hazaértünk!

 Írta: Luciana Sandroni, Brazília

2016. március 1., kedd

Andersen-díj

andersen
Hans Christian Andersen
Az IBBY nemzetközi szervezete kétévente osztja ki a világ gyermekirodalmi életének legrangosabb szamai elismerését, a Hans Christian Andersenről elnevezett díjat. Minden második évben egy illusztrátor és egy szerző kaphatja meg, eddigi életműve elismeréséért.
Az elismerés azért számít a legrangosabb szakmai díjnak, mert egy nemzetközi szakmai zsűri ítéli oda.
A jelöltekről az IBBY Executive Committee által delegált zsűri dönt, a díjra pedig minden nemzeti szekcióból érkezhetnek jelölések. A zsűri január folyamán dönt a díjakról.
A díjazottak nevét a bolognai gyermekkönyvvásár idején tartott IBBY-sajtótájékoztatón hozzák nyilvánosságra, 2016. április 6-án.

Díjazott magyar könyvek az IBBY 2016-os Honour Listjén

A 2014-es Az Év Gyerekkönyve-díjas könyvek közül kerültek ki azok a kötetek, amelyek Magyarországot képviselik az IBBY Honour Listjén, azon a nemzetközi gyerekkönyves listán, amelyre a nemzeti szekciók javasolják kétévente a hazájukban figyelemre méltó gyerekkönyveket.
Szerzői, illusztrátor és fordítói kategóriában lehetett jelölni, ennek megfelelően Kollár Árpád a Milyen madár (Csimota, 2014.) című könyv szerzőjeként, Hanga Réka a Bibedombi szörnyhatározó (Cerkabella, 2014.) illusztrátoraként és Nádori Lídia a Torzonborz, a rabló (írta: Otfried Preussler, Kolibri 2014.) fordítójaként kerülhetett a nemzetközi válogatásba.



 

Az alkotóknak, kiadóknak ezúton is gratulálunk!

Íme a teljes lista:

IBBY Honour List 2016