A bolognai Gyermekkönyv Vásárra mindenki másért megy. A kereskedő kereskedni, az illusztrátor tanulni, az efféle elméleti szakember, mint én vagyok – tapasztalatot szerezni. Európában sehol olyan gazdagságban nincs jelen az aktuális gyerekkönyv-termés, mint az észak-olasz városban, ahol évente egyszer, párhuzamosan a cseresznyefák kivirágzásával, teljes pompájukban mutatkoznak meg az új gyerekkönyvek is.
A vásár jó ideje a kortárs könyvillusztráció legnagyobb áttekintését nyújtja, Mexikótól dél-Koreáig együtt vannak a legjobb kiadók. Bár rendszerint helyet kap itt az illusztrátorok tárlata is, e seregszemle legfőbb előnye, hogy itt magukat a könyveket lehet kézbe fogni, tanulmányozni, lapozni, fotózni. A pavilonok végtelen sorával csak az bír el, aki szelektál, nem árt tehát, ha előzetes preferenciákkal érkezik a látogató. Jó tudni, kik a menő kiadók, akik évek óta a legprogresszívebb illusztrált könyveket adják ki. Náluk rendszerint nagy a tömeg, standjaikon ott nyüzsögnek az ilyenkor ide sereglő fiatal illusztrátorok. Aki komolyan gondolja az illusztrátor mesterséget, annak életében legalább egyszer érdemes elzarándokolnia ide.
Az ukrajnai háború a könyvvásáron is nyomot hagyott. A hivatalos ukrajnai pavilon demonstratívan üresen állt, falain felirat jelezte, hogy az ukránok most a fronton vannak. Ettől különállóan, egyetlen ukrán kiadó mégis kiállított: a neves lembergi „Sztarij Ljev” (The Old Lion Publishing House), amely 2019-es alapításakor már általános nemzetközi figyelmet keltett különlegesen színvonalas és újszerű könyveivel. A látásról, hallásról és mozgásról szóló könyveik azóta iskolát teremtettek. A háború a könyvvásáron a gyerekkönyvek egy jó részét is újra fókuszba helyezte: kiemelten szerepeltek az elmúlt években kiadott ilyen témájú könyvek, köztük Romana Romanyshyn és Andriy Lesiv angolul How War Changes Rondo című képeskönyve. Nyilván ezt az érzékenységet tükrözte az is, hogy a vásár abszolút fődíját jelentő Bologna Ragazzi díjat a fiction kategóriában egy szívszorítóan szép, kanadai kiadású, háborús történet nyerte, amelyben Mario Brassard történetét Gérard Dubois tragikus felhangú fekete-fehér képei kísérik. A fikciós kategória másik befutója egy immár világsztárnak mondható alkotó, Suzy Lee dél-koreai könyve, amely kivételesen igényes, albumszerű kivitelezésben egy eksztatikus nyári játék hangulatát vegyíti egy zenekari előadás képi asszociációival. Ő nyerte el egyébként az idei Andersen-díj illusztrátori elismerését is. A non-fiction kategória nyertesét szintén a kanadai La Pastéque kiadó jegyzi, amely a vulkánokról mesél látványos, pop-up elemekkel kísérve. Az Opera Prima kategóriában a francia Marion Kadi egy kislány és egy kis oroszlán barátságáról szóló színpompás története vitte el a fődíjat. Emellett a tárlaton kiemelten jelent meg a bolognai születésű, Andersen-díjra jelölt Beatrice Allemagna és a pozsonyi BIB fődíjasa, Elena Odriozola.
Itt böngészhettek a nyertes könyvek között.
Ahogy a kortárs művészetben, az illusztráció területén sem tapintható ki fő trend, párhuzamosan egymás mellett érvényesül a dekoratív, stilizáló és a míves, poétikus hangnem. Személyes kedvenceim közé tartozik Gaby Bazin litográfiáról szóló, neon színekben pompázó ismeretterjesztő kötete a francia MeMo kiadásában és Rosie Haine könnyeden szókimondó könyve (It isn’1 rude to be nude) a meztelenségről és a testről, valamint Joanna Concejo lírai képesszéje a tengerről.
Bár a magyar jelenlét továbbra sem átütő erejű, mégis csak évről évre erősödő jelenlét: így örömmel láthattuk az Andersen díjra jelöltek között Dániel András Nyúl formájú kutya könyvét és az IBBY White Ravens válogatásában a Meseország mindenkié és Takács Mari Bingaminga és a babkák kötetét, az illusztrátorok tárlatán pedig, egyedüli hazai szereplőként Márai Mariann bájosan bumfordi zöldség figuráit.
Összességében úgy tűnik, a világ gyerekkönyv kiadásában az illusztráció továbbra is meghatározó kifejező eszköz – vagy a tételt megfordítva: a világ illusztrációs művészetében meghatározó a gyerekirodalom.
Visszagondolva egyetlen erős kép maradt meg a könyves standok végtelennek tűnő forgatagából: a legjobb könyveket damilokon kifüggesztett kiállító tér, ahol a nézők ég és föld között lebegő kötetek között bolyongtak, mint egy könyves dzsungelben.
