A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum állásfoglalása a Meseország mindenkié című könyv megjelenése és fogadtatása körüli sajnálatos események kapcsán

 

A kritikának helye van. A vitának helye van. A könyvégetésnek, az agressziónak, az uszításnak azonban nincs helye. A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elhatárolódik minden olyan cselekedettől, amely intoleranciát hirdet, és szétzúzza, lerombolja, elégeti stb. mások szellemi termékét. 

 

HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum

elnökség

 

Jogod van – Online szerzői jogi konferencia a könyvillusztrációról

Az idei PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál keretein belül egy izgalmas zoom konferenciára is sor kerül, amelyre szeretettel invitálunk mindannyiótokat! A téma az könyvillusztráció szerzői joga lesz.

• Milyen jogok illetik meg az illusztrátorokat?
• Mire érdemes figyelni szerződéskötéskor?
• Mikor és milyen csatornákon keresztül jár jogdíj az illusztrátorok számára?

Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ zoom konferencia keretében, 09.25-én pénteken, 17 órától.

Neked is van szerzői jogi kérdésed a könyvillusztrációval kapcsolatban? Tedd fel nekünk, hogy feltehessük a konferencián!

A kérdéseket szeptember 24-ig várjuk az info@hubby.hu email címre.

Zoom beszélgetés linkje:
https://us02web.zoom.us/j/87011926222?pwd=a3dPOFNPUFBNcU1ERkcvM0FnOEs4UT09

Résztvevők:

dr. Békés Gergely, ügyvéd, szerzői jogi szakértő, az SZTE ÁJTK Phd. hallgatója

Dr. Mészáros Márton a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karának adjunktusa.

Szekeres Niki, irodalmár, HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke

A Facebook-eseményt ide kattintva érhetitek el.

Csatlakozzatok a konferenciához 25-én, találkozunk az online térben! 

„Én akkor vagyok a legboldogabb, amikor dolgozom.”

Máray Mariannal, az idei év HUBBY-díjas illusztrátorával beszélgettünk.

Legutóbbi munkád, az All the Lonely People egy Beatles slágert idéz meg, ráadásul bekerült a legjobb tizenkét munka közé a Silent Book Contestre. Miről szól ez a projekted? 

A könyv rövid története egy társasház lakóinak egy estéje. Hét lakásba pillanthatunk be, a lakók mind magányosak, és valamilyen oknál fogva nem mennek ki a lakásukból. A fő ok persze az eső, de amúgy sem mennének. A magányos, munkamániás író, a nagyon túlsúlyos fiatal szakácsnő a macskájával, a pánikbeteg fiatalember, a szülés utáni bezártságtól szenvedő anyuka, a szerelmi bánatban szenvedő fiatal lány, a mozgásképtelen beteg, az idős hölgy mind képtelenek kimenni, bár valószínűleg társaságra vágynak. Mígnem történik valami váratlan, ami mindenkit megmozdít.

Mit gondolsz a személyes magányról? Mit gondolsz a nagy közös, együttes magányról? Kaphat ez a jelenség valamiféle korunk betegsége olvasatot új könyvedben, vagy valami egészen más van a háttérben?   

Az összekötő szál a szomszédok közt a magány.  Ezek a szomszédok együtt magányosak. Amíg valami össze nem hozza őket. Nem biztos, hogy mind szenvednek egyébként, mindenesetre a végén a közös sütizés talán nemcsak egy vidám pillanat az estéjükben, hanem valaminek a kezdete is lehet.

Ez a téma már sokszor körbejárt dolog, nyilván, mind egyedül vagyunk, örökké, egyedül halunk meg stb. Ki így, ki úgy magányos. Nem gondolom, hogy ez mostanában másképp lenne, mint régen, hiába mondják, hogy az információs társadalom elmagányosít. Magány mindig is volt. A magány nagyon ijesztő tud lenni, rettenetes, kilátástalan, szomorú. De van benne valami felemelő is. Az alkotáshoz például szerintem eléggé kell. Nekem szokott hiányozni, keveset vagyok egyedül.

Hogyan készült el ez a munka?

A könyv több ötlet egyesítéséből jött létre. Régen a fejemben volt egy olyan könyv terve, ami szomszédokról szólt volna egy bérházban, a címe is ez lett volna: Szomszédok. Állatszereplőst akartam. Mindenféle életkorú és családi helyzetű szereplőt, illetve lakóközösséget szerettem volna ábrázolni. De végül nem készült el. 

Később az ötletet továbbfejlesztettem. Mostanában sokszor énekeltem belül, egy kis sarkában a fejemnek a Beatles Eleanor Rigby című számát. És akkor összeállt a kép. Az összekötő szál a szomszédok közt a magány.  A szomszédok együtt magányosak. Ez adja a könyvem címét is: All the lonely people. Azért lettek végül emberek, mert az állatszereplők eltolták volna a könyv korosztályi besorolását (ha van ilyen) kissé lejjebb. Meg azért, mert bár nem szeretek embert rajzolni, a kihívásokat viszont nagyon szeretem.

A technika kartonlap, amire akrilfestékkel, tussal és színes ceruzával is dolgozom. Filccel is.

Természetesen hiába találtam ki időben a sztorit, minden úgy jött össze, hogy két hónapot eldepressziózgattam meg szorongtam tél végén, hogy a végén tizennyolc nap alatt kellett megfestenem az egészet. Nagyon fárasztó volt, végig rettegtem, hogy valamelyik gyerek beteg lesz és akkor nem tudom befejezni, de legalább intenzív koncentráció is volt benne. Az utolsó nap lett kész.

A silent book érdekes műfaj, nagyon kell ügyelni a részletekre, tényleg semmi sincs véletlenül a képen ott és úgy, ahogy van, hiszen az olvasónak szöveg nélkül kell megértenie a történetet. Ez külön kihívás, és nagyon megszerettem ezt csinálni, tervezem is, hogy csinálok még.

Van a könyvben egy kicsi a leselkedésből, egy kicsi a fantáziálásból, szeretsz bekukucskálni másokhoz? Vagy inkább csak elképzelni, hogyan élhetnek? 

Nem tudom. Nem igazán. Már nem vagyok annyira fiatal, csomó mindenkinél voltam benn a lakásban, több házban is laktam, nem izgatnak túlságosan a lakóközösségek, sőt, a nagy lakóházas bulikban sem hiszek. Alapvetően antiszociálisnak tartom magam, introvertáltnak. Biztos sokan nem így gondolják rólam, és a barátaim most nevetnek, de így van. A mostani lakóközösség például nagyon kedvez nekem, nagyon kedves és diszkrét emberek lakják, tökéletes. Pedig házikoncertek és közös kávézás is van, de nagyon szolid mindenki.

Nem vagyok nagyon kukucskálós sem, nem annyira érdekel mások élete. Annyi mindent kell csinálnom a gyerekeimmel mindig, hogy egy skót tengerparti sziklára épült házban szeretnék lenni egyedül, ha valami megnyugtatót képzelek el.

Van-e köze ezeknek a képekhez ahhoz, hogy mindig elgondoljuk, hogyan élnek mások, hogy milyenek, aztán sztereotípiákat, ítéleteket gyártunk akár, de ki tudja, mit látunk a másikból igazán? 

Persze. Nyilván, ez egy nagyon tipizáló könyv. Van az a mondás, hogy a sztereotípiákban a legrosszabb az az, hogy igazak, mondjuk én ezt nem gondolom így. Viszont ez a könyv nem felnőtteknek készült, hanem elsősorban gyerekeknek, és szerintem nekik sokszor ennyi tudásuk sincs még a felnőtt élet problémáiról, ezért határozott, könnyen behatárolható, akár sztereotipnak nevezhető problémaköröket jártam körbe, mint az öregség magánya, a szerelmi bánat fájdalma, a beteg ember kiszolgáltatottsága, a kövérség szégyenkezős nehézkessége, a pánikbetegség, az anyák elszigeteltsége. Elsőre épp elég nagy csomag…

Volt-e köze a járványhoz a képeknek? Ha nem, mit gondolsz, visszahat-e ez a szövegedre, jó-e, ha hat rá?

Amikor ezt kitaláltam, decemberben, még nem tudtam, mennyire aktuális lesz február-márciusban, a teljes karantén idején a ki nem menés témája. A kitalálás folyamata két év volt, aminek jó része tudattalanul zajlott. Engem nem zavar, inkább érdekesnek találom ezt a kis felhangot, hogy épp aktuális lett a bezártság. A különbség persze, hogy ők kimehetnének, de mégsem teszik.

Hova helyezed magadban azt, hogy külföldön egyre komolyabb szakmai elismeréseket kapsz, míg itthon nem feltétlenül kapod meg ugyanezt a pozitív visszacsatolást? Miért kezdtél el külföldre dolgozni?

Nem nagyon kaptam már megbízást Magyarországon. Nyolc éve, hogy az első általam illusztrált könyvet kiadták, és két éve csináltam Magyarországon az utolsót. Ez több oldalról megvizsgálható téma, volt kiadó, aki úgy fogalmazott, hogy nincs rám felkészülve a közönség ízlése. Én ezt egyfelől el tudom fogadni, mert pontosan tudom a kiadói, és financiális hátterét egy könyv elkészülésének, másfelől azt is gondolom, hogy a kiadónak nem csak a nyomtatási költség és a szerkesztői, kiadói gondozás a feladata, hanem az is, hogy népszerűsítse, reklámozza, terjessze a kiadványait. Az én tapasztalásomban ez nem mindig történik elég intenzíven. Az ízlés nem csak úgy formálódik, hanem formálható, a közönség érzékenyíthető. Én hiszek ebben 😊

Mindenesetre én illusztrátor vagyok, és bár sok társammal együtt mással is keresek pénzt (délutánonként rajzot tanítok gyerekeknek már hét éve, amiből sok örömöm van), ezt tartom a fő szakmámnak. Sőt, ebből van diplomám. Az alkotó időm viszont, mint minden embernek, véges, így elkezdtem külföldi pályázatokon indulni 3-4 éve. Nem igazán gondoltam, hogy nyerni fogok, de meg szerettem volna csinálni a sok könyvtervemet, amiket felírogattam magamnak, és amire itthon esély sem volt. Ráadásul ezek szerzői könyvek, nincs bennük írótárs. Nekem úgy látszik, jobban megy a történetmesélés egyedül.

Így, a pályázatokra legalább időre megcsináltam a könyveket, volt motiváció. Nem a díjért csináltam, hiszen ezeken mindig több száz pályázó volt, csak titkon reménykedtem, hogy nyerhetek. (Mindig ugyanúgy majdnem szívrohamot kapok, mikor elérek valamit.) Azért csináltam, mert így volt keret a munkámhoz. És persze nagyon örültem a díjaknak!

Öt könyvet/projektet csináltam így meg, ebből kettő van kiadva eddig. Most dolgozom a hatodikon. Egyet négy éve, a Bálnabuszt, azt kiadták magyarul. Hármat tavaly, idén ez a második, de ez még titkos.

A stílusod más vajon, mint az itthon megszokott, van-e ilyen egyáltalán? Vagy az alkotói attitűd számít? Egyáltalán gondolkozol-e ezen, vagy inkább mész előre és kész? 

Nem, nem gondolkozom ezen, szerintem simán mehetne itt is a stílusom, azért nem annyira extrém. De még nem adták ki ezeket a könyveket magyarul, egy kivétellel.

Nekem megéri így csinálni, mert nem tudom másképp csinálni, és nem tudom nem csinálni. Én akkor vagyok a legboldogabb, amikor dolgozom. Ugyanígy gondolom már 19 éve, amikor elkezdtem ezzel komolyabban foglalkozni. Remélem, hogy lesznek magyar kiadások, ezekből a könyvekből, mert ezek eddig a legjobbak tőlem. Szeretném, ha az itthoni gyerekek is nézegethetnék a könyveimet. Sőt, elsősorban ezt szeretném.

Szerinted milyen itthon a gyerekkönyv most?

Rengeteg van, sok jó, és sok számomra kevésbé érdekes. Nagyon sok a külföldről behozott dolog is, sok jó van ezek között, olyan is, amit már régen vártam. Vannak kifejezett kedvenc magyar szerzőim és illusztrátoraim is.

Merrefele mész, mik a terveid? 

Szeretnék sok könyvet csinálni, mert sok ötletem van. Remélem, sikerül hamarosan kiadót is találni hozzájuk.

Új és régi tagokat köszönthetünk az elnökségben

Szeptember 11-én, a HUBBY éves közgyűlésén sor kerülhetett az elnökségi tagok megválasztására, amelyre azért volt szükség, mert két elnökségi tag két évre szóló mandátuma lejárt, de az elnökség úgy döntött, a munka összehangolása miatt kiírja az egész elnökség tisztújítását. Bármelyik HUBBY-tag pályázhatott az elnökségi pozíciókra, valamennyi pályázatot megtalálhatjátok a HUBBY-blogon. A közgyűlésen tehát elnököt, alelnököt és további öt elnökségi tagot választottunk, amelynek eredményeként Szekeres Niki továbbra is folytathatja az elnöki, Jeney Zoltán pedig az alelnöki tisztséget. A szavazatok alapján Révész Emese, Tarr Feri és Sándor Enikő szintén elnökségi tagok maradtak, új elnökségi tagként Hansági Ágnes és Vinczellér Katalin fog a továbbiakban részt venni az egyesület életében. Korábbi elnökségi tagjainknak, Besze Barbarának és Varga Bettinek köszönjük az egyesületben végzett rengeteg munkát, együttműködésükre a jövőben is számítunk.

Elnökségi jelölések IV.

 Jeney Zoltán alelnöki és Szekeres Niki elnöki pályázata

Jeney Zoltán 

Jeney Zoltán vagyok, az egyesület alapítása óta a HUBBY alelnöke.

Amikor annak idején többen több irányból nekifogtunk a Magyar Gyerekkönyv Fórum összegyúrásához, még nem igazán tudtuk, mire leszünk képesek, mit tudunk elérni. Így öt év távlatából azt hiszem, ha sommázni kellene eredményeinket, nem panaszkodhatunk. Íróutaztató programjainkkal, sikerült olyan iskolákba is eljuttatni az élő irodalmat, ahol azelőtt a leírt betű elvont fikció volt csupán. Konferenciáinkkal segítettünk a legfrissebb kortárs irodalmat a tudományos feldolgozás tárgyává tenni. Az Év Gyerekkönyve Díj megszervezésével rendre ráirányítjuk a (mind erősebben világító) reflektorfényt a legújabb könyvekre. Kapcsolatépítéssel, szaktanácsadással, olykor egyszerű fuvarozással igyekeztünk hozzájárulni a magyar gyerekkönyvek nemzetközi megismertetéséhez. De szerveztünk kiállítást, klubesteket, kritikai beszélgetéseket. Már nem is emlékszem mindenre.

Remélem, ezeknek a tevékenységeknek nem csak mi, az egyesület elnöksége érezzük a hatását, én érzem, és remélem a jövőben is részt vehetek ebben az izgalmas munkában.

Szekeres Niki

Szekeres Niki vagyok, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum egyik alapító tagja (Jeney Zoltán és Pompor Zoltán mellett), jelenleg az egyesület elnöki tisztségét látom el.

A PPKE-BTK magyar-kommunikáció szak elvégzése után elég hamar irodalommal kezdtem el foglalkozni (recenziók, kritikák, tanulmányok, interjúk stb.). Több kiadónál dolgoztam, majd az elméleti munkák mellett az irodalomszervezés is fontos tevékenységgé vált.

Egyesületi munkám során kiemelten fontosnak tartom (és nagyon élvezem) a civil szervezeti működési formát, amely egyszerre biztosít függetlenséget, és ad lehetőséget a kreativitás megnyilvánulására.

Az elmúlt elnökségi időszak alatt sikerült megszilárdítani az Év gyerekkönyve Díj támogatói hátterét (első évben a BOOKLINE, második évtől - 2020 - a LIBRI támogatja a díjat), illetve folytatódnak már működő projektjeink. Újabb évad előtt áll az Írókat az iskolába programunk, emellett egy pedagógus és gyakorlat-centrikus konferencia megszervezésére is lehetőségünk lesz. 

A pandémia újabb terület felfedezésére inspirált bennünket, és ha kényszerűen is, de több online tartalommal készülünk az idei évre, amelyek remélhetőleg könnyen hasznosíthatóak lesznek a szakma számára.
Kiemelten fontosnak tartom a kapcsolódásokat más szervezetekkel, szakmai csoportokkal, illetve a következő két évben a tagság és az Év Gyerekkönyve Díjasok még erősebb bevonása szerepel terveim között, minél több közös projekttel.
Az IBBY-tagságunkban rejlő lehetőségek még pontosabb körülhatárolása, és a magyar gyerek- és ifjúsági irodalom külföldi népszerűsítése is változatlanul elsődleges feladatunk.

Szeretnénk egy kiadói hálózatot létrehozni a HUBBY-n belül, ebben az évben ennek a munkálatai is elindulnak.

Az első elnökségi etap után azt mondhatom, az idei elnökség nagyon erős és nagyon jól dolgozott együtt, az új jelöltek pedig mind komoly reményt jelentenek arra, hogy egy még aktívabb elnökség alakuljon meg. Az előttünk álló két év fő céljai között szerepel, mindamellett, amit az elnökségi tagok pályázatukban leírtak, egy minél erősebb hálózat kiépítése, minél hatékonyabb szakmai programokkal és egyre több szakmai szereplő bevonásával a lehető legtöbb hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyerekhez és fiatal felnőtthöz eljutva. Végül, de nem utolsó sorban felkészíteni egy frissebb és fiatalosabb csapatot a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum vezetésére.

Elnökségi jelölések III.

Nagy Gabriella és Vinczellér Katalin bemutatkozója

Nagy Gabriella

Az elmúlt években több művészeti intézmény munkatársaként alkalmam volt a kulturális jelenségeket összetettségükben látni, tapasztalni, megérteni. Jelenleg a MOME-n dolgozom és követem azokat az innovációs folyamatokat, amelyek a design területén zajlanak.

A HUBBY munkájában fontosnak tartom a közösségépítést, a lokális, családi és szakmai kis közösségek kialakulásának támogatását és fejlesztését. A gyerekkönyvek vizuális adottságai, lehetőségei, a jó illusztráció ismérveinek megvitatása vetítésekkel egybekötött oktató- és vitafórumokon szintén fontos továbblépést jelentene.

Pályázatírás, kezelés, és elszámolás terén szereztem tapasztalatokat, valamint gyakorlatom van események szervezésében is. A mesékkel az elmúlt évtizedben kezdtem foglalkozni, először a népmesék világán keresztül, majd egyre inkább a gyerekirodalom területén. Ebből született a népmesékről szóló kötetem (Magyar (nép)mese), a jobbára gyerekirodalmi kérdéseket tárgyaló második kötetem ősszel jelenik meg (Sorsbejárások), harmadik kötetem pedig előkészítés alatt áll (Betegség és medikalizáció a gyerekirodalomban). Az elmúlt években rendszeresen írok gyerekirodalmi kritikákat és tanulmányokat.

Az HUBBY munkájához nyelvtudásommal, szakmai tapasztalataimmal és a szervezésben való segédkezéssel szeretnék hozzájárulni.

Vinczellér Katalin

Vinczellér Katalin vagyok, magyar-média szakos gimnáziumi tanár. AZ ELTE BTK-n végeztem magyar és összehasonlító irodalomtörténet szakon, majd médiatanári képesítést is szereztem. Emellett a Pagony /Tilos az Á könyvek kiadónak is dolgozom.

20 éve tartó magyartanári pályafutásom alatt évről évre egyre mélyebb tapasztalatom lett, hogy az iskolában kötelező irodalom tananyag mind távolabb és távolabb kerül az újabb generációktól. Ez a mondat az elmúlt 20 évben számos fórumon hangzott már el, gyakorlatilag folyamatos témája személyes, de magas szintű szakmai beszélgetéseknek, konferenciáknak is.

Szintén meghatározó tapasztalat, nemcsak személyes gyakorlatom, hanem országszerte számos kollégával való találkozás, közös munka, országos versenyek alapján, hogy azok a tanárok, akik a kortárs ifjúsági irodalmat beépítik iskolai munkájukba, sokkal közelebb tudják hozni a „tantárgyat” is a diákokhoz. És ez nem a könnyebb út keresését, a komoly munka megúszását jelenti. Hanem azt, hogy nem szeretnénk elidegeníteni a diákoktól egy olyan területet, amely még gazdagabbá tenné az életüket.

Az iskolákban a diákokkal és a diákokért dolgozunk. És ennek a közös munkának elengedhetetlen része, hogy a jelenben éljünk, amelyhez segítséget ad a kortárs ifjúsági irodalom is. A HUBBY tevékenységei közül épp ezért számomra az egyik legfontosabb vonulat a a kortárs szerzők és diákok, pedagógusok találkozásainak, beszélgetéseinek megszervezése. Magam is szerveztem partizán módon ilyeneket, illetve a HUBBY keretei között hivatalosan is vettem részt hasonló eseményeken. Egyértelmű tapasztalatom, hogy ez az egyik olyan csatorna, amely a lehető leghatékonyabban juttatja el az irodalom izgalmát, élményszerűségét diákok széles köréhez.

Épp ezért nagy örömmel és elhivatottsággal tudnék részt venni a szervezet munkájában.

A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöksége kiáll az SZFE függetlensége mellett

Mi a gyerekirodalom alkotói, kiadói és szerepvállalói, határozottan tiltakozunk az ellen, hogy bármilyen kulturális intézményt, műhelyt, csoportosulást szakmai egyeztetés, illetve annak megkérdezése nélkül, a javaslatait, hagyományait, eredményeit teljesen negligálva alakítsanak át. Ez riasztó, rossz példa bármely, a magyar kultúra területén dolgozó műhely számára, hiszen azt sugallja, bárki, bármikor felszámolható.

Határozottan kiállunk tehát az SZFE függetlensége mellett, és szorítunk a fiataloknak, mert kicsit hiszünk még a kimondott és leírt szóban, mert hiszünk a kreativitás, a gondolkodás és a megértés erejében, és mert mi is azon dolgozunk, hogy a gyerekeknek, a felnövőknek mindez magától értetődő legyen! 

Hogy jön a gyerek- és ifjúsági irodalom mindehhez? Egészen egyszerű: számos kiváló szerző került már ki drámaírókból, nem egy esetben erős az együttműködés a színház, a film és az irodalom között, ráadásul a sokszor visszasírt fénykor, amikor jobbnál jobb ifjúsági regényeket adaptáltak filmre, és jobbnál jobb mesék, rajzfilmek váltak könyvvé, vagy épp fordítva, pontosan mutatja, hogy a kultúra különféle szegmensei nem választhatóak el egymástól. Egymás nélkül, - úgy is mondhatnánk, - nem sokat érünk!

Nem beszélve arról, hogy mi, akik azzal foglalkozunk, hogy minél több kortárs irodalom és illusztráció jusson el a gyerekekhez, illetve fiatal felnőttekhez, amellett tettük le voksunkat, hogy a választás szabadsága az egyik legfontosabb dolog az életben, amely nem állítható ellentétbe olyan fogalmakkal, mint nemzet, haza, család, kereszténység, hiszen ezek egymással nem ellentétes fogalmak. 

 

HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum

elnökség

Elnökségi jelölések II.

 Révész Emese és Sándor Enikő elnökségi pályázatát és bemutatkozását olvashatjátok

Révész Emese

Művészettörténészként 20 éve grafikatörténettel foglalkozom, azon belül 2014 óta koncentráltan gyermekkönyv-illusztrációval. A Magyar Képzőművészeti Egyetem tanáraként a fiatal művész generációkkal is kapcsolatban vagyok. Szakmai munkám egyik pillére történeti kutatás: a magyar illusztrált gyerekkönyv múltjának történetének feltárása, hagyományainak megismerése. A másik pillére a kortárs gyerekkönyv érdemi tárgyalása, kritikája és a jó példák méltató bemutatása. A történeti tanulmányok és kortárs műkritikák mellett fontosnak tartom a téma népszerűsítését, annak felvállalását, hogy a jó gyerekkönyv esztétikai szempontrendszerét az arra nyitott szülők, pedagógusok, alkotók számára is hozzáférhetővé tegyük. A HUBBY elnökségében eddig is törekedtem az illusztráció ügyének előmozdításán, amit az egyesület által szervezett konferenciák, szakmai beszélgetések és a szervezetünk által is támogatott Budapesti Illusztrációs Fesztivál révén is igyekeztem segíteni. Legújabb projektünk az hazai illusztrátori adatbázis létrehozása, aminek fejlesztésén már dolgozunk.

 

Tanulmányaimat az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetében végeztem (PhD 2008). Kutatási területeim: korai modernizmus magyar festészete, 19-20. századi grafikatörténet, könyvillusztráció története, felsőfokú művészképzés története. Önálló kötetek: Mentés másként. Könyvillusztráció tegnapról mára. Tempevölgy, Balatonfüred, 2020; Samu és a rendetlen betűk. (Ifjúsági kisregény.) Pagony, 2019; Firkaforradalom. Grafikatörténeti tanulmányok. Új Művészet, 2019;; Kép, sajtó, történelem. Illusztrált sajtó Magyarországon 1870-1870, Bp., 2015; Fényes Adolf. Kossuth, Bp., 2014; Csók István. Kossuth, Bp., 2010; A magyar historizmus. Corvina, Bp., 2005.

 

Az illusztrációs témához kapcsolódó fontosabb kurátori munkák: „Éljen a kérdőjel, vesszen a pont!” Réber László irodalmi illusztrációi. Virág Benedek Ház, 2020. június 28 – október 4.; „Én kicsi szörnyem”. Szörnyek és képzeletbeli lények a kortárs magyar könyvillusztrációban. D17 Gyermek- és Ifjúsági Galéria, 2020. március – június (Pécs, Zsolnay Galéria, 2020. augusztus 28 – október 24.); Első Budapesti Illusztrációs Fesztivál szervezése és kurátori munkája (Herbszt Lászlóval közösen). 2019. október 11-november 7.; Víz: élet – mítosz – mozgás. A víz témája a V4 országok könyvillusztrációjában. A38. 2019. szeptember 24-október 8.; Versképek. Kortárs magyar gyermekvers-illusztráció. Balassi Intézet, 2018. február 28 – április 11. (Vándorkiállításként: Isztambul, Szkopje, Moszkva, Madrid, Riga, Minszk, Szentpétervár, Bukarest, Pozsony, Zágráb); Ugyanaz másképp. Illusztráció és design a Csimota Kiadó gyerekkönyveiben. Karinthy Szalon, 2017. december 19 – január 19.; Kert/Város. Magyar gyermekkönyv-illusztráció. (Társkurátor: Kelemen Réka) Moszkva, Könyvvásár, 2017. december 1-5.; Gyermek a magyar képzőművészetben. (Társkurátor: Rum Attila). Vaszary Galéria, Balatonfüred, 2017. június 24 – 2018. január 8.; Meseváros – Budapest. A főváros a kortárs gyermekkönyv-illusztrációban. (Társkurátor: Kelemen Réka). Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, 2017. április 12 – május 27.; Gyermek/Kor/Kép. Gyermek a magyar képzőművészetben. Budapest Történeti Múzeum, 2016;

Sándor Enikő

2012-ben írtam az első gyerekirodalommal, gyerekkönyvillusztrációval kapcsolatos tanulmányomat a Károli Gáspár Református Egyetem mesterszakos hallgatójaként. Ezt követően szakmai érdeklődésem teljes mértékben a gyerekirodalmi témák felé fordult, azóta tekintem hivatásomnak a gyerekirodalommal kapcsolatos töprengést, tanulmányozást, elmélyülést. Az elmúlt hét évben csupa izgalmas dologban vehettem részt. Az egyik meghatározó állomás az országban első gyerekirodalmi posztgraduális továbbképzésében való közreműködés, és persze a szak elvégzése volt, amely szintén a Károli Gáspár Református Egyetemen zajlott. Azóta dolgoztam gyerekirodalmi lapnál, részt vettem konferenciák szervezésében, és volt alkalmam előadni is. Írtam és írok ma is cikkeket, tudósításokat, kritikákat, ajánlókat gyerek- és ifjúsági irodalmi könyvekkel és könyves eseményekkel kapcsolatban. A HUBBY elnökségében igyekszem kamatoztatni az eddig szerzett tapasztalatokat, és örömmel folytatnám a közös munkát.

Elnökségi jelölések I.

Kedves Tagságunk!

Besze Barbara és Varga Betti egyéb elfoglaltságai miatt lemond az elnökségi tevékenységről, így fájó szívvel búcsúzunk tőlük, és nem feledjük ígéretüket, hogy hű és aktív tagjaink maradnak! Köszönjük munkájukat!

Az elkövetkezendő két napban folyamatosan tesszük közzé az új jelölteket, jövő héten pedig várunk benneteket a tisztújító közgyűlésen. 

Esemény itt

Elsőként Hansági Ágnes és Tarr Feri pályázatát osztjuk meg veletek!

Hansági Ágnes - elnökségi tagsági jelölés

Pályázati program

 

A gyerekirodalom kutatásával és oktatásával lassan egy évtizede foglalkozom. Egyetemi oktatóként legfontosabb feladatomnak korábban is azt tekintettem, hogy a tanárjelölteket megtanítsam professzionálisan „jól” olvasni, olyan kompetenciák megszerzéséhez segítsem őket hozzá, amelyek birtokában maguk is képesek lesznek értő és így szívesen olvasó fiatalokat nevelni.

A Szegedi Tudományegyetem második éve azon dolgozom, hogy a rendszeres gyerekkönyvkritika és a gyerekirodalom kutatása erre speciálisan felkészített, fiatal szakemberekkel erősödjék: az itt formálódó műhelyből már most sikeres fiatal szakemberek léptek ki a szakmai nyilvánosságba. Vojnics-Rogics Réka eredményeit, munkáját azt hiszem, sokan ismerjük. 

Céljaim, terveim a következők:

1.    Szeretném előmozdítani a „sejtesedést”: vagyis a HUBBY vidéki tagságát, először a tanárképzéssel is foglalkozó egyetemi városokban abban segíteni, hogy a helyi gyerekirodalmi műhelyek és a gyerekirodalom iránt érdeklődő pedagógusok, szülők a HUBBY szakmai támogatásával könnyebben egymásra találjanak. Mindenhol legyenek helyi, a helyi igényeket kielégítő HUBBY programok. Ez azért is volna fontos. hogy a helyben elkötelezett szakemberek, érdeklődők megtalálják egymást.

2.      A fiatal magyartanárok, tanárszakos hallgatók felé nyitni: ez részben a tagság fiatalítását, részben az ő szakmai támogatásukat, illetve szakmai összefogásukat katalizálná.

3.      Előmozdítani a rendszeres, szisztematikus gyerekkönyvkritika, szakkritika térnyerését. Enélkül ugyanis a felhasználóknak szóló kritika és ismertetés sem tudja betölteni azt a feladatát, hogy jó értelemben „továbbképezze” az érdeklődőket. Profi szakkritika nélkül a laikusoknak szóló könyvajánló sem tud kellő hatékonysággal, lehetőségeit igazán kiaknázva működni. Ehhez egymással jól kommunikáló kritikaműhelyekre van szükség, ennek szervezését, beindítását fiatal szakemberek bevonásával két év alatt megvalósíthatónak látom.

4.      Szakmai konferenciák, fórumok, továbbképzések szervezése a pedagógusképzési centrumokhoz kapcsolódva.

 

Budapest, 2020. szeptember 2.

 

Hansági Ágnes

Tarr Feri - elnökségi tagsági jelölés

Tarr Feri vagyok, a BonBon Matiné Műhely vezetője. Ez egy olyan független, normatív támogatásban nem részesülő kulturális vállalkozás, ahol a 4-12 éves gyerekek számára hozunk létre elsősorban zenei produkciókat. A legmagasabb művészi elvárásokkal dolgozunk együtt zeneszerzőkkel, zenészekkel, színészekkel, illusztrátorokkal, hogy minél több, minél jobb előadás szülessen ennek a korosztálynak. Nagyon büszke vagyok arra, hogy évente 130 előadást adhatunk országszerte, ami során több tízezer gyereknek tudjuk megmutatni, szerintünk milyen a jó gyerekkultúra? 

Éppen ezért dolgozom a HUBBY elnökségében is, mert szentül hiszem, hogy ugyanazzal a profizmussal és hozzáállással kell a legfiatalabbaknak is alkotni, mint az ún. „magas művészetben”. Szeretném, ha a HUBBY nemcsak a gyerekirodalom, hanem az egész gyerekkultúra zászlóshajója lenne.

Ami a tanulmányaimat illeti, az ELTE BTK szakán végeztem történelem és filozófia szakos tanárként, a PTE BTK-n magyartanárként drámapedagógiai szakképesítéssel, 2015-ben pedig elvégeztem a KRE BTK gyermek- és ifjúsági irodalmi szakember posztgraduális képzését.