Nagy Gabriella Ágnes, irodalomtörténész, mesekutató, kutatási területe a
népmese és a színház, a debreceni Alkalmazott Narratológiai Műhely tagja
Tóth Krisztina a tavalyi évben három gyerekeknek szóló prózai mesekötettel
is jelentkezett. Mindhárom kötet tabutémát állít a középpontba. A lány,
aki nem beszélt című kötet első olvasatra a kitaszítottság és
örökbefogadás kérdéskörét fogalmazza át népmesei nyelvre.
De hogyan írható át a népmese kortárs irodalmi szöveggé?
Milyen
olvasásmóddal közelítünk általában a népmesékhez és miért?
Hogyan kezeli Tóth
Krisztina szövege a következő fogalmakat, amelyek napjaink kultúrájában kiemelt
szerephez jutnak: születés, felejtés, emlékezet, beszéd, idegenség, származás,
asszimiláció?
Valóban csak az örökbefogadásról szól a mese?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése