Az Év Gyerekkönyve 2016
- szerzői díj gyerekkönyv kategóriában
Elekes Dóra: Dettikéről és más istenekről, Csimota kiadó
Írta: Elekes Dóra
Illusztrálta: Treszner Barbara
A szerző a tízéves
körüli korosztályt kívánta megszólítani, de a felnőttek is ugyanannyira
élvezik a szöveget.
A könyv főszereplői Dettike, egy tíz év körüli kislány, és a
képzeletbeli barátja, Balambér, aki Dettike szobájában, a kulcslyukban él.
Dettike, mint a legtöbb gyerek, időnként akaratlanul is
gondot okoz a szüleinek, nem szeret tanulni, rendet rakni. Balambér szerint a
szülei szeretik Dettikét, de nem értik.
Ketten számos problémát megoldanak, az ágy alatti szörny
megszelídül, meglátogatják az apukakölcsönzőt.
A kötet párhuzamos szerkezetű: a páratlan fejezetekben Balambér
kommentárjai olvashatók, - az ő
szemszögéből, - ami humorossá teszi a
szöveget.
A páros fejezetekben
zajlik a cselekmény. Megismerhetjük a szereplőket, megtudjuk, hogyan
találkoztak. A fő konfliktus: Dettikének igazi barátja lesz, Nettike, Balambér a
képzeletbeli, pedig elmosódik.
A befejezés mégis végtelenül kedves, és megnyugtató. Magában
hordozza a folytatás lehetőségét.
Kinek ajánlható igazán a kötet? Gyerekeknek, akiknek van
képzeletbeli barátjuk, szülőknek, akiknek volt, de már eltűnt. Vagyis
mindenkinek.
Mindenkinek, aki egy lendületes, vicces, mai nyelvezetű,
igazán elgondolkodtató történetet akar olvasni.
Ha még nem olvastad? El kell olvasnod! Punktum!
Bánfi Csilla
Az Év Gyerekkönyve 2016 - szerzői díj ifjúsági irodalom kategóriában
Jelen!
Kortárs ifjúsági novellák
Bizonyos szempontból egyáltalán nem szerencsés „ifjúsági
novelláról” mint önálló műfajról beszélni. Egyszerűen vannak olyan írások,
amelyek – sokszor a szerző szándékától függetlenül – könnyebben megszólítják,
elérik a fiatalokat. A Jelen! című
kötet megjelenése mégis különösen fontos, s nem csupán azért, mert a benne lévő
novellák jórészt minőségi szövegek, igazi irodalom, amit Dávid Ádám és Gaborják
Ádám válogatott össze.
De mitől ifjúsági könyv ez
egyáltalán? Ha a témákat nézzük, a szerelemtől az iskolai megaláz(tat)ásokig,
az apa-emlékektől a szexualitásig vagy épp a londoni magyarok életéig sok
tipikus motívum előkerül, ám ez még nem garancia arra, hogy a Jelen! valóban a nagykamaszoké lesz. Ezt
majd ők eldöntik, csak ők dönthetik el. Tapasztalataink szerint a jelen (kor)
szerzői könnyebben megtalálják a hangot, amely az ifjú olvasókhoz vezet.
Reményünk és jóslatunk szerint a Jelen!
szerzői utat találnak a fiatalokhoz. Mert e kötet róluk szól s – szüleikkel
együtt – nekik is.
Gombos
Péter
Az Év Gyerekkönyve 2016 - Innovációs díj
Dr. Stefanik
Krisztina – Bartos Erika: Csillagbusz
AutiSpektrum
Egyesület
A toleranciára, empátiára nevelés olyan törekvése
a gyerekirodalomnak, amely szerencsés esetben észre sem vehető, csak megtörténik
a mese varázslatával. Az érzékenyítés nehéz feladat: egyszerűen, érthetően és
őszintén kell beszélni olyan problémákról, amelyek bonyolultak, nem ritkán
felfoghatatlanok és sok fájdalommal járnak. Az utóbbi években egyre több
kezdeményezés próbál segítséget adni a családoknak, hogy feldolgozzák a velük
történteket, elfogadják, ha együtt kell élniük egy komoly betegséggel, illetve
azoknak is segíteni, akik érteni szeretnék, miért más a szomszéd gyerek, miért
kell több türelem az egyik osztálytárshoz, miért hiányzik valaki olyan sokat az
oviból.
Az érzékenyítő könyvek egyre növekvő száma
ellenére ritka az olyan gyerekkönyv, amely okosan, elegánsan és gyereknyelven képes
mesélni a problémákról, valamint ehhez még minőségi kivitelezés is társul. Az
AutiSpektrum Egyesület Csillagbusz című
mesekönyve azonban pontosan ilyen. A szerző, dr. Stefanik Krisztina híres
pszichológus, autizmus-szakértő, a Csillagbusz
szövegén érződik, hogy szaktudás, tapasztalat van mögötte, mégis olyan
természetességgel mesél, hogy úgy érezzük, a történet inkább szól egy
kisfiúról, mint az autizmusról. És ez a valódi érzékenyítés kulcsa. Bartos
Erika illusztrációi szervesen kapcsolódnak a témához, szöveghez: az egyszerű,
letisztult képi világ filozófiájában és funkciójában is támogatja a Csillagbusz céljait. Az autizmussal élők
számára a vizuális eszközökkel segített kommunikáció könnyebben feldolgozható,
Bartos Erika ennek illusztrálását is a képekbe rejtette, mindemellett olyan
járműveket rajzolt, amelyeket minden gyerek szívesen nézeget.
A Csillagbusz
méltán megérdemli a Hubby Innovációs díját: nehéz feladatot vállalt, amelyet
nemcsak teljesített, de követendő mintaként is szolgálhat arra, hogyan érdemes
belevágni az érzékenyítés szép és nehéz műfajába.
Varga Betti
Dániel András: És most elmondom, hogyan lifteztem
Dániel András "És most elmondom, hogyan lifteztem"
című kötete azzal érdemelte ki a 2016-os év legjobban illusztrált magyar
gyermekkönyve díját, hogy szerzői kötetében egyedülálló módon valósította
meg kép és szöveg egységét. Története a képek vezetésével, a szövegek
kíséretében bontakozik ki. Karaktereit elsősorban rajzi eszközökkel teremti
meg. Humorral teli groteszk figurái képzelet és valóság határán időző
teremtmények. Gazdag együttesük lehetőséget ad az olvasó-néző gyermeknek a képi
részletek, poénok önálló értelmezésére. Emellett szövegszintje is több rétegű:
a fő történet mellett szövegbuborékok, magyarázó és tiltó táblák kapnak helyet.
Utóbbiak miatt a kötet sikerélményt ígér a kezdő (de még szülővel közösen
mesélő) olvasók számára is. A történés menetébe (a lift haladásába) magát a
könyvet, mint tárgyat is bevonja. Az oldalpárok rendhagyó használatát tartalmi
elemként aknázza ki, amikor betekintést enged a liftház színes, nyüzsgő élete
alatt elterülő félhomályos, szürke zónába. Ez utóbbi a fő esemény mellett
párhuzamosan nyíló "másik világ", a gyermeki fantáziát különösen
izgató alagutak, cső- és vezetékrendszerek, varázslatos és vicces lényekkel
teli, rejtelmes birodalma. Összességében Dániel András kötete összetett, több
képi valóság- és képi rétegből önálló világot teremt.
Révész Emese
Az Év Gyerekkönyve díj 2016 - fordítói díj
Az informatikus kutyája, fordította Lackfi János
Mert a díjaknak
ilyen a természete: előbb le kell tudni a formaságokat, hogy azután örülhessünk
a szövegnek. Itt és most pedig van minek örülni. Egyértelmű, hogy ez a
vállalkozás, ez a majdnem 120 francia nyelvről fordított gyerekvers kuriózum és
esemény. De milyen távol van egymástól a Côte d’Azur és Zamárdi? Vajon
elvesznek-e a hangsúlyok, halványul-e a vers a fordítás során? Minden fordító
beletesz önmagából munkájába, így Az informatikus kutyájának költeményei
is elkerülhetetlenül Lackfisan szólalnak meg, de hasonlatosak maradnak ahhoz
is, amik voltak: ismerős nyelven beszélő vendégek. Nyitottságuk, éleslátó
világuk hol univerzálisan gyerekül él, máskor inkább felnőttesen szólal meg.
Részeiben is egész a
kötet: Lackfi János magánkánonja, nagy ívű válogatása kicsinységekről és
nagyságokról, mindenről, amely az életet életté teszi, és nem csak gyerekléptékben
mérve. Formát,
szabálytalan és kilógó körvonalakat pedig Molnár Jacqueline remek, okos
illusztráció adnak neki. Család, állatok, iskola, felfoghatatlan és természetes
- természetesen - sokféleképpen megverselve. Szervereken tárolt csontok,
pollenpárbeszéd, Nepál és Tibet. Szinkron és diakron versmutatvány:
összefoglalni sem lehet, mert mint hangyaboly nyüzsög sok szerző sok szép
verse. Mély és izgalmas merítése e kötet a kortárs és már klasszikus francia
nyelvű gyereklírának. Puszta létével mutat rá a párhuzamokra, tágít horizontot,
tolmácsol: ennek létrehozása okán pedig Lackfi János megérdemelten nyerte el a
2016 legjobb fordítójának járó díjat Az informatikus kutyája című
könyvéért.
Gratulálunk és
köszönjük!
Herédi Károly
Alkotói díj 2016 - Nagy Norbert
Ha egy írott szöveg esetén beszélhetünk világteremtésről, egy illusztráció
kapcsán végképp.
Amikor 2014-ben kijött a Csimotánál a Milyen madár című zseniális verseskötet, egy döbbenetes dolog történt, a kötet illusztrátora bátran egy nyuszit helyezett a fókuszba mind a borítón mind a belső oldalakon, és bár ennek a nyuszinak néha a fülén, néha a vállán, vagy éppen a repülőjének hátán támaszkodik egy valamilyen madár, de mégiscsak egy nyuszibőrbe bújtatott perspektíva bontakozik ki az oldalakon. Ez a nyuszi olykor tisztára szürreális környezetben találja magát, és van, hogy beleolvad a teljes sötétségbe vagy éppen békaeső elől védi magát különös, kígyóbőr szerű esernyőjével. Nagy Norbert képei olyan lehetőségeket nyitottak az elmúlt években a gyerekkönyv illusztráció terén, ami teljesen új a magyar könyvpiacon, azonban teljes mértékben illeszkedik a nyugat európai trendekhez.
Amikor 2014-ben kijött a Csimotánál a Milyen madár című zseniális verseskötet, egy döbbenetes dolog történt, a kötet illusztrátora bátran egy nyuszit helyezett a fókuszba mind a borítón mind a belső oldalakon, és bár ennek a nyuszinak néha a fülén, néha a vállán, vagy éppen a repülőjének hátán támaszkodik egy valamilyen madár, de mégiscsak egy nyuszibőrbe bújtatott perspektíva bontakozik ki az oldalakon. Ez a nyuszi olykor tisztára szürreális környezetben találja magát, és van, hogy beleolvad a teljes sötétségbe vagy éppen békaeső elől védi magát különös, kígyóbőr szerű esernyőjével. Nagy Norbert képei olyan lehetőségeket nyitottak az elmúlt években a gyerekkönyv illusztráció terén, ami teljesen új a magyar könyvpiacon, azonban teljes mértékben illeszkedik a nyugat európai trendekhez.
A völgy, írta Tárkony című kötetben a nem költő költő mindennapjainak ábrázolása közben egy addig nem ismert világ tárul elénk. A fotorealisztikus képeket parodizáló, a perspektívával örömmel játszadozó, a színekben tobzódó és a minden képoldalra valamilyen technikai bravúrt vagy éppen finom titkot rejtő, profi illusztrátorral van dolgunk, aki nemcsak rajzol a szöveg mellé, hanem tényleg továbbcsavarja azt. Ha ez még nem lenne elég, akkor itt érdemes megjegyezni, hogy Zelk Zoltán verseitől sem riad vissza, sőt, a Jövőmenők sorozatból az is kiderül, hogy tökéletes robotot képes alkotni. Legújabb munkája az Ószövetség talán egyik legizgalmasabb figuráját, Józsefet mutatja be a gyerekeknek úgy, ahogy azt tőle megszokhattuk, és mégis, amint azt szintén megszokhattuk már, kicsit másképp, a képes bibliatörténetek sorában is újszerűen.
Idén nagy szeretettel adjuk át Nagy Norbertnek a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv
Fórum illusztrátori különdíját kiemelkedő gyerekirodalmi tevékenységéért!
Szekeres Nikoletta
Alkotói díj 2016 - Kertész Erzsi
Van olyan, amikor azt szeretjük egy gyerekkönyvben, hogy
milyen erős nyelvileg, és végre kielégíti a magas irodalmi igényeket úgy, hogy
közben tökéletesen olvasható a gyerekek számára is, mi felnőttek meg, a kettős
kódolásnak hála szintén jól szórakozunk.
Aztán az is van, hogy simán csak együtt bonyolódunk bele a szereplőkkel az izgalmasabbnál izgalmasabb kalandokba, és bizony nem várjuk el a varázslóiskola nyelvétől a posztmodern regisztert, mert egyáltalán nincs időnk ezen gondolkozni, sőt, alapvetően eszünkbe sem jutott, hogy az olvashatósághoz erre feltétlenül szükségünk lenne, pedig felnőtt olvasmányainkban az egyik elsődleges preferencia talán.
Kertész Erzsi könyvei meg sem ide sem oda, így aztán ide is oda is sorolhatóak, mert annyifélék. Van olyan szövege, ahol a nyelvi poénok és az abszurd viccelődés során egy rakás állattal ismerkedhetünk meg az Állatkávézoo nemcsak kávéillatú közegében; van olyan történet, ahol a különleges hangú szöveg finoman fonja körbe a titokzatos történetet, és a fura nevű kétes figurák, az Öcsém nevű macska, vagy Vényusz, a lenyűgöző külsejű húsvéti nyúl és a többiek jól behúznak minket Labirintóba. És nehogy azt higgyük, hogy ezzel a világépítésnek vége, mert máris ott találjuk magunkat Pantherán, ahova egy kamu hegymászó szakkör miatt kerülünk, és egy idő után biztosak lehetünk abban, hogy akik ritkán szólalnak meg, magukban valójában folyamatosan beszélnek…
Aztán az is van, hogy simán csak együtt bonyolódunk bele a szereplőkkel az izgalmasabbnál izgalmasabb kalandokba, és bizony nem várjuk el a varázslóiskola nyelvétől a posztmodern regisztert, mert egyáltalán nincs időnk ezen gondolkozni, sőt, alapvetően eszünkbe sem jutott, hogy az olvashatósághoz erre feltétlenül szükségünk lenne, pedig felnőtt olvasmányainkban az egyik elsődleges preferencia talán.
Kertész Erzsi könyvei meg sem ide sem oda, így aztán ide is oda is sorolhatóak, mert annyifélék. Van olyan szövege, ahol a nyelvi poénok és az abszurd viccelődés során egy rakás állattal ismerkedhetünk meg az Állatkávézoo nemcsak kávéillatú közegében; van olyan történet, ahol a különleges hangú szöveg finoman fonja körbe a titokzatos történetet, és a fura nevű kétes figurák, az Öcsém nevű macska, vagy Vényusz, a lenyűgöző külsejű húsvéti nyúl és a többiek jól behúznak minket Labirintóba. És nehogy azt higgyük, hogy ezzel a világépítésnek vége, mert máris ott találjuk magunkat Pantherán, ahova egy kamu hegymászó szakkör miatt kerülünk, és egy idő után biztosak lehetünk abban, hogy akik ritkán szólalnak meg, magukban valójában folyamatosan beszélnek…
Kertész Erzsi az utóbbi években
sokféle teremtett világot mutatott meg a gyerekeknek, ráadásul mindig megújuló
nyelven, ezért idén nagy szeretettel adjuk át neki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv
Fórum írói különdíját kiemelkedő gyerekirodalmi tevékenységéért.
Szekeres Nikoletta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése