Az Év Leginnovatívabb Könyve: Amikor a kukák világgá mentek, Móra Könyvkiadó
A Móra Könyvkiadó 2020-as, Amikor a kukák világgá mentek
című antológiája magasan kiemelkedik a meseantológiák amúgy nem is olyan szűk
mezőnyéből, és ennek csak részben oka a témaválasztás. Sőt, ha a témát
tekintenénk csupán, valószínűleg gyorsan napirendre is térhetnénk az újabb, divatos
kérdésfelvetés mentén szerveződő válogatáskötet fölött. Dicséretes felvetés, de
hát sok olyan téma kerül manapság a gyerekkönyvkiadók étlapjára, amelyek fontos
társadalmi problémákat vetnek fel. Mi mégis a különlegessége ennek a kötetnek?
Nézzük először azt, amit látunk! Szép nagy könyv. Szép is, nagy is. Azonnal
kielégítheti a primér mennyiségi és minőségi elvárásokat. De ha belelapozunk,
rögtön feltűnik, hogy itt nem csupán szövegválogatásról van szó, hanem a képek
is minden mese esetében más-más illusztrátortól származnak. Ez az eljárás
különösen izgalmassá és minden fejezet esetében új meglepetésekkel szolgáló
kötetté teszi a Móra kiadó könyvét.
És akkor nézzük a betűk mögötti világot: a címadó mese –
tételezzük fel a címadás során nem véletlenül esett a szerkesztő választása
erre a darabra – szóval a címadó mese egy eutópia. [Kedves Gyerekek, az eutópia
egy olyan elképzelt világot jelent, amelyben a társadalom a lehető
legideálisabban működik, minden nagyon szép, minden nagyon jó.] Ritka műfaj kis
hazánk irodalmában. Mán-Várhegyi Réka elképzelt világában a kukák egy
eltűnőfélben levő mesterség képviselői. Egyre kevesebb ugyanis a dolguk, mivel
az emberek már nem termelnek szemetet. A tétlenségre kárhoztatott szemetesek
elindulnak szerencsét próbálni, de – elnézést, hogy lelövöm a poént – nem lesz
szerencséjük, mert bárhogy is próbálnak szemétre akadni, az egész világon
megszűnt a szemetelés. Ilyen formán a mese befejezése lehetne szomorú, hiszen a
hősküldetés kudarcot vall, de valahogy mégsincs kedvünk szomorkodni, és még a
kukák is rájönnek, hogy jobb a tengerparton sütkérezni, mint szeméttel a
hasukban ácsorogni a bérház lépcsője alatt.
A kötet egészére jellemző ez a derűlátó hangvétel. Ha nem
is hurrá- de mindenképpen konzekvens optimizmussal kezeli a kérdést. Gyakran
nincs is történet, a szöveg mintha valamiféle intelligens párbeszéd lenne a
gyerekekkel. Nem okoskodik, hanem szelíden magyaráz. Nem rág szájba, hanem
megértet. Minden szöveg megvilágítja egy kis szeletét a környezettudatos
viselkedésnek: ha nem eszel annyi csokit, nem pusztulnak ki az orángutánok; ha
sok kis tettel járulsz hozzá a tisztább környezethez, az összeadódva hatalmas
eredménnyel jár; ha kulacsot használsz műanyag palack helyett, nem lesz tele a
folyó szomorkodó hercegnőkkel (itt a megértéshez tessék elolvasni a könyvet!);
ha nem veszel azonnal új eszközöket a kehes régiek helyett, hanem megjavíttatod
őket, több pénzed marad és kevesebb lesz a hulladék. Ésatöbbi, ésatöbbi.
Logikus és kézenfekvő. Minden mese újabb kis szelet, de végül a torta nagyon
nagy lesz. Kerek és ízletes. Csupa öröm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése