Vinczellér Katalin elnökségi jelölése

Vinczellér Katalin vagyok, magyar-média szakos gimnáziumi tanár. AZ ELTE BTK-n végeztem magyar és összehasonlító irodalomtörténet szakon, majd médiatanári képesítést is szereztem. Emellett a Pagony/Tilos az Á könyvek kiadó munkatársaként is dolgozom.

Több, mint 20 éve tartó magyartanári pályafutásom alatt évről évre egyre mélyebb tapasztalatom lett, hogy az iskolában kötelező irodalom tananyag mind távolabb és távolabb kerül az újabb generációktól. Ez a mondat az elmúlt 20 évben számos fórumon hangzott már el, gyakorlatilag folyamatos témája személyes, de akár akadémikus szakmai beszélgetéseknek, konferenciáknak is.

Szintén meghatározó tapasztalat, nemcsak személyes gyakorlatom, hanem országszerte számos kollégával való találkozás, közös munka, országos versenyek alapján, hogy azok a tanárok, akik a kortárs ifjúsági irodalmat beépítik iskolai munkájukba, sokkal közelebb tudják hozni a „tantárgyat” is a diákokhoz. És ez nem a könnyebb út keresését, a komoly munka megúszását jelenti. Hanem azt, hogy nem szeretnénk elidegeníteni a diákoktól egy olyan területet, amely még gazdagabbá tenné az életüket, elmélyítheti az irodalomról az irodalomról és önmagukról való gondolkodásukat, tudásukat.

Az iskolákban a diákokkal és a diákokért dolgozunk. És ennek a közös munkának elengedhetetlen része, hogy a jelenben éljünk, amelyhez segítséget ad a kortárs ifjúsági irodalom is. A HUBBY tevékenységei közül épp ezért számomra az egyik legfontosabb vonulat a a kortárs szerzők és diákok, pedagógusok találkozásainak, beszélgetéseinek megszervezése. Magam is szerveztem partizán módon ilyeneket, illetve a HUBBY keretei között hivatalosan is vettem részt hasonló eseményeken. Egyértelmű tapasztalatom, hogy ez az egyik olyan csatorna, amely a lehető leghatékonyabban juttatja el az irodalom izgalmát, élményszerűségét diákok széles köréhez.

Épp ezért  nagy örömmel és elhivatottsággal, egy évnyi elnökségi munka tapasztalatával szeretnék részt venni továbbra is a szervezet munkájában.

Katona Alexandra elnökségi jelölése

Katona Alexandra vagyok, a Szegedi Tudományegyetem másodéves alkalmazott irodalomtudomány mesterszakos hallgatója.

2020 márciusában, végzős alapszakos hallgatóként kezdtem el gyerek- és ifjúsági irodalommal foglalkozni, amikoris Hansági Ágnes tanárnő egy közös kurzusunk után megkérdezte, lenne-e kedvem kritikát írni egy ifjúsági regényről. Ekkor csodálkoztam rá felnőttfejjel először arra, hogy ezek a szövegek szakmailag is elképesztően gazdagok tudnak lenni, és ennek hatására azonnal belevetettem magam a gyerek- és ifjúsági irodalom világába, amelyhez azóta már több szálon, kritikusként, kutatóként és szerkesztőként is kötődöm.

Elsősorban kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozom. A kutatási területem a kortárs magyar ifjúsági krimi, A nyomozás vége? – A kriminarratíva dekonstrukciója a kortárs magyar ifjúsági irodalomban című tanulmányommal idén, a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián a gyerek- és ifjúsági irodalom szekcióban második helyezést értem el. Októbertől lehetőségem lesz egy szemesztert a Bécsi Egyetemen tölteni, így a kutatást szeretném kiterjeszteni az osztrák gyerekirodalmi korpuszra is, illetve ezt a lehetőséget megragadva szeretnék részt venni az ottani és a hazai szakma közötti kapcsolatok kiépítésében.

Kiemelten fontosnak tartom a kapcsolódást nemcsak a magyar és külföldi szakma, hanem gyerek- és ifjúsági irodalmi művek és azok közönsége, valamint a szövegek köré épülő kritikai és kutatási tér között is. Úgy gondolom, hogy ezen kapcsolatok mentén jöhet létre egy fejlődni tudó, izgalmas, színes gyerekirodalmi tér, amely valóban meg tudja szólítani az elérni kívánt korosztályt, és amelynek két fő pillére az erőskezű, hozzáértő gyerekkönyv-kritika és szisztematikusan felépített gyerekirodalom-kutatás.

Szintén egyfajta kapcsolódás volt a cél akkor, amikor az 2021. januárjában az f21.hu – A fiatalság százada online kulturális magazinnal önálló gyermek- és ifjúsági irodalom rovatot indítottunk, amelynek én azóta is rovatvezetője és szerkesztője vagyok. A rovat működését azért tartom nagyon fontosnak, mert az f21 írógárdája és olvasótábora is elsősorban fiatalokból, huszonévesekből áll, és úgy gondolom, hogy ha nekik (is) meg tudjuk mutatni, hogy ezek a szövegek milyen hallatlanul izgalmasak tudnak lenni, az egy lehetséges út a gyerekirodalom és a hozzá kapcsolódó kritika és kutatás népszerűségének növeléséhez.

A szerkesztői-rovatvezetői és kutatói tevékenységem mellett kritikákat is írok, gyerek- és nem gyerekkönyvekről egyaránt. Hiszek abban, hogy a konstruktív, erős kezű kritika tud jól hatni az irodalomra, éppen ezért kiemelten fontosnak tartom azt, hogy a gyerek- és ifjúsági szövegekről is „komoly” kritikák íródjanak, és ezt a rovatvezetői munkám során az újságíróim felé is igyekszem közvetíteni.

A HUBBY tevékenységét ismerve úgy gondolom, ugyanazokon a célokon osztozunk. Bízom benne, hogy az elnökség tagjai is így érzik, és megengedik, hogy a munkámmal hozzájárulhassak a szervezet működéséhez és fejlődéséhez.

Vojnics-Rogics Réka elnökségi jelölése

Vojnics-Rogics Réka vagyok, az SZTE–BTK Irodalom- és kultúratudományi Doktori Iskolájának elsőéves hallgatója, doktori disszertációmat a századforduló gyermek- és ifjúsági sajtójából írom. A diplomámat történelem-magyar szakos tanárként szereztem meg, azonban az élet számos területén kipróbáltam már magamat. Dolgoztam szállodai recepciósként, napszámosként, rádióztam, végeztem kritikusi, korrektori és fordítói munkát, szerveztem konferenciát és gyerektáborokat, Facebook oldalakat és blogot szerkesztek (s a többi). Bár az utam sokfelé ágazott, de az irodalom iránti szeretetem mindig is biztos pontot jelentett az életemben. Már kiskoromtól kezdve azt gondoltam, milyen jó lenne gyerekekkel és irodalommal foglalkozni, pláne, ha a kettőt egyszerre lehet művelni! Elnökségi tagként szeretnék a HUBBY segítségére lenni pedagógusi és irodalmi tudásommal: fontosnak tartom a magyarországi iskolákkal való együttműködést, és egy hosszútávú, gördülékeny kapcsolat kialakítását. Ezenkívül szívesen részt vennék rendezvények lebonyolításában és – bevallottan lelkes adminisztrátorként – a pályázat- és hírlevélírásban is.

 

 

Meghívó - A Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) rendkívüli közgyűlésére

 MEGHÍVÓ

A Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) rendkívüli közgyűlésére

Kedves HUBBY tagság!

Az egyesület jogszabálynak megfelelő működése érdekében fontos kérdésekről kell dönteni, ezért összehívom a közgyűlést.

A közgyűlés helye: Jókai Anna Szalon (1011 Budapest, Iskola utca 28.)
A közgyűlés időpontja: 2021. szeptember 20. 17.30.

A közgyűlésen az alábbi napirendi pontok kerülnek tárgyalásra:

1. Vezetőség választása (Elnök, elnökhelyettes, elnökségi tagok)
2. Írásbeli döntéshozatal tekintetében Alapszabály kiegészítése
3. Pénzügyi beszámoló elfogadása
4. Egyéb adminisztrációs ügyek

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A taggyűlésen a tagok helyett csak közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján járhat el a meghatalmazott.

Megismételt közgyűlés a közgyűlés határozatképtelensége esetén a következő közgyűlést
a közgyűlés időpontját követő 30 perccel későbbi (18.00 óra) időpontra azonos helyszínre hívom össze.

Tájékoztatom, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti, jelen meghívóban közölt napirenden szereplő ügyekben, a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes.

Baráti üdvözlettel,

Jeney Zoltán

Tittel Kinga - A Duna kincsei - Sándor Enikő laudációja

 Az Év Ismeretterjesztő Könyve: Tittel Kinga: A Duna kincsei, Kolibri Könyvkiadó

 

A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum idén először díjazza külön kategóriaként az ismeretterjesztő könyveket, éppen ezért megtiszteltetésnek érzem, hogy elsőként méltathatom az idei kategóriagyőztes kötetet, Tittel Kinga A Duna kincsei című művét. A Mesélő Zsebkönyvek sorozat részeként megjelent könyv nemcsak a díjra nevezett ismeretterjesztő könyvek közül emelkedett ki, hanem a sorozat már megjelent kötetei között is rendhagyónak számít, mivel nem egy újabb városrészt mutat be, interaktív időtöltésre invitálva az olvasót, hanem az állandóan változó, Európát átszelő folyó, főként budapesti, de kicsivel a főváros határain is túlnyúló szakaszára fókuszál. A dunai gőzhajózás kétszázadik évfordulójára megjelent kötet rengeteg aspektusból világít rá arra, hogy mennyi történetet és apró érdekességet rejt magában a folyó. Tittel Kinga szórakoztató, a gyerek és a felnőtt olvasók számára is izgalmas módon mutatja be a folyó a kultúrában és a különböző történelmi korokban betöltött szerepét, megjelenését a művészetben, érintve a kevésbé ismert földrajzi és biológiai különlegességeket. A gazdag képanyagnak köszönhetően ma már nem látható arcát ismerhetjük meg a Dunának, többek között olyan, a folyóhoz kapcsolódó szakmákról olvashatunk, amelyek mára teljesen eltűntek, vagy éppen ellenkezőleg, ma is megtalálható kincsekre bukkanhatunk olvasás közben, amelyek mellett naponta elsétálunk. Főként a gyerekek számára készített ismeretterjesztő kötetek esetében fontos a képek és a szöveg megfelelő aránya, amelyet kiválóan teljesít A Duna kincsei című kötet. A játékos grafikai megoldásoknak köszönhetően jól elkülönülnek az egyes fejezetek fő témáját körbejáró szövegrészek, a szépirodalmi idézetek, a kiemelt érdekességek és az adott fejezethez kapcsolódó számadatok, jelentős évszámok ismertetésére szánt blokk. Az egész kötet a folyó fővárosi szakaszának felfedezésére inspirál, amelyhez a könyv végén segítséget is kapunk. Érdemes a jövőben is figyelemmel kísérni a sorozat további részeit, bízom abban, hogy a Duna után Budapest számos részletében merülhetünk még el Tittel Kinga kalauzolásában. 

Amikor a kukák világgá mentek - Jeney Zoltán laudációja

 Az Év Leginnovatívabb Könyve: Amikor a kukák világgá mentek, Móra Könyvkiadó

A Móra Könyvkiadó 2020-as, Amikor a kukák világgá mentek című antológiája magasan kiemelkedik a meseantológiák amúgy nem is olyan szűk mezőnyéből, és ennek csak részben oka a témaválasztás. Sőt, ha a témát tekintenénk csupán, valószínűleg gyorsan napirendre is térhetnénk az újabb, divatos kérdésfelvetés mentén szerveződő válogatáskötet fölött. Dicséretes felvetés, de hát sok olyan téma kerül manapság a gyerekkönyvkiadók étlapjára, amelyek fontos társadalmi problémákat vetnek fel. Mi mégis a különlegessége ennek a kötetnek? Nézzük először azt, amit látunk! Szép nagy könyv. Szép is, nagy is. Azonnal kielégítheti a primér mennyiségi és minőségi elvárásokat. De ha belelapozunk, rögtön feltűnik, hogy itt nem csupán szövegválogatásról van szó, hanem a képek is minden mese esetében más-más illusztrátortól származnak. Ez az eljárás különösen izgalmassá és minden fejezet esetében új meglepetésekkel szolgáló kötetté teszi a Móra kiadó könyvét.

És akkor nézzük a betűk mögötti világot: a címadó mese – tételezzük fel a címadás során nem véletlenül esett a szerkesztő választása erre a darabra – szóval a címadó mese egy eutópia. [Kedves Gyerekek, az eutópia egy olyan elképzelt világot jelent, amelyben a társadalom a lehető legideálisabban működik, minden nagyon szép, minden nagyon jó.] Ritka műfaj kis hazánk irodalmában. Mán-Várhegyi Réka elképzelt világában a kukák egy eltűnőfélben levő mesterség képviselői. Egyre kevesebb ugyanis a dolguk, mivel az emberek már nem termelnek szemetet. A tétlenségre kárhoztatott szemetesek elindulnak szerencsét próbálni, de – elnézést, hogy lelövöm a poént – nem lesz szerencséjük, mert bárhogy is próbálnak szemétre akadni, az egész világon megszűnt a szemetelés. Ilyen formán a mese befejezése lehetne szomorú, hiszen a hősküldetés kudarcot vall, de valahogy mégsincs kedvünk szomorkodni, és még a kukák is rájönnek, hogy jobb a tengerparton sütkérezni, mint szeméttel a hasukban ácsorogni a bérház lépcsője alatt.

A kötet egészére jellemző ez a derűlátó hangvétel. Ha nem is hurrá- de mindenképpen konzekvens optimizmussal kezeli a kérdést. Gyakran nincs is történet, a szöveg mintha valamiféle intelligens párbeszéd lenne a gyerekekkel. Nem okoskodik, hanem szelíden magyaráz. Nem rág szájba, hanem megértet. Minden szöveg megvilágítja egy kis szeletét a környezettudatos viselkedésnek: ha nem eszel annyi csokit, nem pusztulnak ki az orángutánok; ha sok kis tettel járulsz hozzá a tisztább környezethez, az összeadódva hatalmas eredménnyel jár; ha kulacsot használsz műanyag palack helyett, nem lesz tele a folyó szomorkodó hercegnőkkel (itt a megértéshez tessék elolvasni a könyvet!); ha nem veszel azonnal új eszközöket a kehes régiek helyett, hanem megjavíttatod őket, több pénzed marad és kevesebb lesz a hulladék. Ésatöbbi, ésatöbbi. Logikus és kézenfekvő. Minden mese újabb kis szelet, de végül a torta nagyon nagy lesz. Kerek és ízletes. Csupa öröm.

Az utolsó bárány - ford. Érsek-Obádovics Mercédesz - Győrei Zsolt laudációja

 Az Év Fordítója: Érsek-Obádovics Mercédesz (Az utolsó bárány, Scolar Kiadó)

A jászoltársam, mondd, akarsz-e lenni?

Aki sehogy sem bír elaludni, köztudomásúan bárányokat szokott számolni, míg lassan rájuk nem un annyira, hogy végtére mégis elszenderedjék. De mihez kezdjenek maguk a bárányok, ha egy éjjel valami nagy-nagy fényességre riadnak, a pásztoraikat semerre sem találják, viszont a csillag tündöklő fénye a szomszéd bakkecske szerint örömhírt jelent az egész világnak? Legyünk magunkhoz őszinték: lenne annyi bárány a világon, amennyit végigszámolva ezek után vissza tudnánk aludni? Aligha. Hát maguk a bárányok sem, bárhányan is legyenek – inkább útra kelnek, hogy megtekintsék a kisdedet, akiről mindössze annyit vélnek tudni, hogy kislány.

Így kezdődik Ulrich Hubnak, a német gyerekírónak és rendezőnek Az utolsó bárány című meséje, amely most a ScolarKid jóvoltából, Érsek-Obádovics Mercédesz finom, a szelíd iróniát pontosan lekottázó fordításában, Jörg Mühle kedves rajzaival került a magyar olvasók elé.

Vannak szép, közös történeteink, amelyekhez annyira hozzátapadt már egy hangulat, hogy nehéz őket erről leválva újramesélni. A betlehemi csillag, Krisztus születésének története ilyen: aki sok-sok előd után nekifog, azt jó eséllyel agyonnyomja a téma, és ha az obligát ellágyulástól felpuhulva nem az ájtatosan ábrándos giccs felé fordul, általában gyengécske klapanciákban, akkor éppen ettől megmérgesedve az ellenkező végletbe csap át, mint a Monty Python a feledhetetlen Brian életében, vagy József Attila, akinek sikerült a háromkirályok imádását a maga együgyű, Parasztbiblia-szerű, rusztikus, naiv szépségében is megragadnia a Betlehemi királyokban és ugyanezt kora nyomorultjainak mostoha életkörülményeire is rávetítenie a Betlehem című versben.

Ennek a merész, az anakronizmusokkal bátran és ötletesen játszó, ironikus, mai történetnek egyszerre sikerül pimaszul kifordítania a régi, csodás regét, midőn balgán fontoskodó mellékszereplők csetlés-botlására, apró-cseprő kalamajkáira fókuszálva beszél a megszületett kisded helyett az elbitangolt bárányokról – és visszatalálnia annak eredeti ártatlanságához, midőn az újszülött Megváltó (az Agnus Dei) születésének apropóján rólunk: oktondi és fontoskodó, de mindenestül mégis szeretetreméltó mindnyájunkról vall.

Köszönet illeti a kiadót és a jótollú fordítót ennek az okosan mosolygó, igazi mesének a megtalálásáért és tolmácsolásáért.