Csatlós Judit laudációja

Az Év Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, Pozsonyi Pagony)

Paulovkin Boglárka munkáival évek óta fontos szerepet tölt be a magyar gyerekirodalomban: számos könyv vizuális megálmodója, néhány történetnek pedig nem csupán illusztrátora, hanem írója is. Ezúttal Az orszarvú és a madarak Afrikában játszódó állattörténet számára teremtett egy varázslatos világot. Nemcsak helyszínt adott az eseményeknek, és arcot a hősöknek. Az álomszerű és a naturális ábrázolás határán egyensúlyozó festői illusztrációk egy különleges, sajátos atmoszférát hoznak létre. Ez óhatatlanul beszippantja az olvasót, és szemlélésre, elmerülésre, gondolkodásra készteti. Ha elfogadja a hívást, és folyamatában végigtekint a könyv képein, kirajzolódik a színvilág és a látószög fokozatos elmozdulása, és egy különleges utazás részese lesz.

Az afrikai tájak különleges milliője nem kizárólag a látvány és a költőiség szempontjából kiemelkedő. Figyelemre méltó az illusztráció szöveggel folytatott sokrétű párbeszéde is. A mese irracionalitását és a valósághű részleteket egyesítő képi világ összhangban áll a történet fikciós terében megjelenő valós olyan problémákkal, mint az eltűnőben lévő állatvilág, valamint a természet és társadalom közti ellentmondásos kapcsolat. Azonban a szöveg határain messze túlnyúlik a vizuális lehetőségek kiaknázása. Egyrészt a természettudományos ismereteket sem nélkülöző állatábrázolások felismerhetővé, azonosíthatóvá teszik az olyan jól ismert vagy különleges szereplőket is, mint a harkály, a szarka, a nyűvágó, az orrszarvú bogár vagy a narvál – ebben a tekintetben ismeretterjesztő funkciót is felvállalt az alkotó. Másrészt a tónusokban és színárnyalatokban rendkívül gazdag, erőteljes színhasználat érzékelteti az egyes szituációkban rejlő veszélyeket, valamint kifejezi a szereplők belső állapotait, a hangulataikat és az érzéseiket. Az olyan kompozíciós megoldások, mint a végtelen, nyílt tájakban felbukkanó elveszett figurák a történetet szimbolikus síkra helyezik.  

A digitális kultúra neutrális világában egyszerre üdítő és bátor megoldás a hagyományos képalkotási technika melletti döntés, és az alkotó kitűnően épített az ebben rejlő szimbolikus és emocionális lehetőségekre. Gratulálok Paulovkin Boglárkának!

Halupa-Tiba Gabriella laudációja

Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): 

Huszti Gergely (Mesteralvók hajnala, Ciceró Könyvstúdió)

Huszti Gergely egy fantázia világba hívja az olvasót. Egy izgalmas világba, olyanba, amilyenben megtörténhet bárkivel egy rejtélyes álmatlan éjszakán, hogy miközben forgolódva várja, hogy álomra szenderüljön, a napi eseményeket éli át újra vagy eljuthat egy hasonló saját kitalált világba, mint Huszti Gergely regényében.

A történet két világban kezdődik, ami hirtelen összeér. Egy fiú a jelenből, egy lány a múltból mindketten álmatlanságtól szenvednek.

Régen a mesteralvók viselték az alvás terhét az emberek helyett, így az emberek éjjel-nappal boldogan dolgozhattak, mulattak, élték az életüket. A Vasháborúban azonban a mesterek végleg elhagyták az embereket… azóta az álomtalan álom szedi áldozatait. 

Híre megy, hogy a mesteralvók földi maradványait sorra elrabolják, de hogy ki vadászik a csontokra és mi okból, az rejtély.

A könyv olvasása közben úgy éreztem egyszer csak a történet beszippant és nem bírtam abbahagyni az olvasást. Még szerencse, hogy sikerült az éjszaka beállta előtt végére érnem

A regény utolsó jelenete váratlan, meglepő, nyitva hagyja az író a történetet. Várom a folytatást….

Izgalmas és lebilincselő olvasmány Huszti Gergely első regénye.

Hansági Ágnes laudációja

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): 

Zalka Csenge Virág (Ribizli a világ végén, Móra Könyviadó)

A kötet utószavában Zalka Csenge Virág a következőképpen határozta meg saját szerepét: „Nem tartom magam a könyvben szereplő mesék írójának vagy szerzőjének. Mesemondónak tartom magam, aki ugyanazt teszi, mint előtte minden mesemondó az idők kezdete óta: rátalál egy mesére, beleszeret, mesélni kezdi, és addig színezgeti, csiszolgatja, dédelgeti, amíg minden részlete ragyog.”  A Ribizli a világ végén  39 meséjének valóban minden részlete ragyog. Aki a kezébe veszi ezt a kiállításában is megragadó könyvet, megtapasztalhatja, hogy mi az „írott mesemondás”, a hagyomány átörökítése.

Zalka Csenge Virág mai mesemondó, aki nekünk, mai olvasóknak mesél, függetlenül attól, hogy melyik korosztályhoz tartozunk, hogy felolvasói, „hangkölcsönzői” vagy fiatalabbként, hallgatói vagyunk ezeknek a letisztult, mégis lendületes, élő nyelven megszólaló meséknek. Óriási érdeme, hogy olyan  írott, de felolvasható nyelvet talált az általa elbeszélt mesék számára, amely egyszerre képes megmozgatni a mai olvasó érzéseit és fantáziáját, miközben mindazt megőrzi és tovább is örökíti a magyar népmese páratlanul gazdag mesei és mesenyelvi örökségéből, ami a népmesegyűjtemények évtizedekkel korábbi népszerű kiadásaiból a jelenkor embere számára már túl távoli vagy idegen, és egyszerűen „nem jön át”.  A Ribizli meséi okosan, mértékletesen, a mesemondás logikáját és dinamikéjét követve aktualizálják a népmesemondás hagyományos, archaikus nyelvét és fordulatait. Meséinek nyelve olyan ízes mesenyelv, amelyben nincs „hamis” hang.

Zalka Csenge Virág igazi mesemondóként nemcsak saját nyelvet teremt, de szabadon is bánik a mesei örökséggel. Két változatból vagy meséből csinál egyet, egy mesetípus különböző variánsait komponálja egyetlen történetté. A könyv utószava és a forrásokat feltüntető, magyarázatokkal ellátó függelék útbaigazítást kínál az olvasók, az érdeklődők számára, segíti a további tájékozódást is. Innen tudható, hogy a Ribizli meséi mennyire gazdag forrásanyagból táplálkoznak: a Szigetköztől Kárpátaljáig, Vajdaságtól Csallóközig és Erdélyig valamennyi tájegységről válogat cigány és magyar meséket.

A Ribizli meséi ugyanakkor leszámolnak azzal a hiedelemmel, hogy a népmesék cselekvő hősei csak férfiak, a nők, lányok névtelen elszenvedői az eseményeknek. A válogatás megmutatja azt is, hogy népmeséink hősei között mennyire sok az izgalmas, cselekvő, bátor női karakter: táltos királylányok, sárkányölő asszonyok, furfangos leányzók és menyecskék. Zalka Csenge Virág meséi hozzájárulhatnak a magyar nyelvű mesehagyomány újrafelfedezéséhez, a mesemondás megújulásához, segítik és bátorítják az olvasót a meséhez való visszatalálásban.

Hansági Ágnes

Év Gyerekkönyve Díjak - 2020

Kihirdették az Év Gyerekkönyve díjasokat

sajtóközlemény

Már ötödik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést öt kategóriában, a független szakmai zsűri döntése alapján. Gyerekkönyv-írói, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs kategóriában érkeztek a nevezések a 2019-ben megjelent könyvek közül. Az Év Gyerekkönyve címre ismét kiemelkedő gyerek- és ifjúsági könyvekkel neveztek a kiadók. Idén az Év Gyerekkönyve Díj a Libri támogatásával került megrendezésre.

A 2019-es megjelenések legjobbjait, az Év Gyerekkönyve díjazottjait és a HUBBY különdíjasait az online megtartott Margó Irodalmi Fesztiválon hirdették ki 2020. június 5-én 13 órakor. 

A shortlistekkel kapcsolatban ide kattintva lehet tájékozódni.

A szakmai zsűri díjazottjai

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Zalka Csenge Virág (Ribizli a világ végén, Móra Könyviadó)

Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Huszti Gergely (Mesteralvók hajnala, Ciceró Könyvstúdió)

Az Év Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, Pozsonyi Pagony)

Az Év Fordítója: Havasi Attila és Varró Dániel (T.S. Eliot: Macskák, Pozsonyi Pagony)

Az Év Leginnovatívabb Könyve: Hogyne szeretnélek!, Shakespeare szonettjeit újrafordította Papolczy Péter, kiadta a Tilos az Á könyvek

A zsűri tagjai:
Csatlós Judit muzeológus, a Kassák Múzeum munkatársa
Győrei Zsolt író, fordító, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Károli Gáspár Református Egyetem óraadó tanára
Hansági Ágnes irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanára
Halupa-Tiba Gabriella könyvtárostanár, a Könyvtárostanárok Egyesületének kitüntetett tagja
Tarr Ferenc, a HUBBY elnökségi tagja

A zsűri elnöke 2020-ban is Péterfy Gergely író.

A diákzsűri díjazottjai

A hagyományokhoz hűen a HUBBY idén is iskolák bevonásával szervezte meg a diákokból álló zsűrit. Tanáraik támogatása mellett a diákok egy-egy kategória shortlistjéből emelték ki a legjobbnak vélt könyvet. A diákzsűri szakmai mentora Wittmann Ildikó (Magyar Gyerekirodalmi Intézet) volt.

A diákzsűri – a fordítói kategóriát leszámítva – valamennyi kategóriában kiválasztotta az általuk legjobbnak tartott könyveket:

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Bán Zsófia (Vagánybagoly és a harmadik Á - avagy mindenki lehet más, Pozsonyi Pagony)

Zsűri: Alternatív Közgazdasági Gimnázium és Általános Iskola, tanáruk Janzsó Krisztina

Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Berg Judit (Az őrzők, Ecovit Kiadó)

Zsűri: MMSZ Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola, tanáruk Gyuris Antal

Az Év Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, Pozsonyi Pagony)

Zsűri: Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium, tanáruk Sirák Richárd

Az Év Leginnovatívabb Könyve: Lőrinc László: 25 szelfi az Árpád-korból (Kolibri Gyerekkönyvkiadó)

Zsűri: Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, tanáruk Pásztor Csörgei Andrea.

A HUBBY különdíjasai

A HUBBY különdíjakat is ítélt a gyerek- és ifjúsági irodalomban kifejtett fontos tevékenységért azoknak, akik hosszú ideje alkotnak egyenletes és magas színvonalon, és ezzel párhuzamosan kiemelkedő kezdeményezésekben vesznek részt. Idén először a HUBBY Kiadói díjat is odaítélték, ezzel elismerve a kiemelkedő, progresszív kiadói kezdeményezéseket.

A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum különdíjasai: 

Szerzői díj: Wéber Anikó, az elmúlt években kiemelkedő írói és szervezői tevékenységéért

Illusztrátori díj: Máray Mariann, az elmúlt években kiemelkedő illusztrátori tevékenységéért

Kiadói díj: Csirimojó Kiadó, az elmúlt években kiemelkedő kiadói tevékenységéért.

Az Év Gyerekkönyve Díj kiosztása a Libri támogatásával valósult meg. A Libri részt vesz a díj online és offline kommunikációjában. Hírleveleiben, kiadványaiban, kampányaiban és a bolthálózati kihelyezésekben kiemelt helyet ad a díjnyertes és shortlistes könyveknek.  

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét Halupa-Tiba Gabriella

Ezen a héten is folytatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijének bemutatását! Ismerjétek meg Halupa-Tiba Gabriellát, aki azt megosztja most veletek, hogy milyennek látja a 2019-es könyvtermést. 

Halupa-Tiba Gabriella vagyok közel 20 éve könyvtárostanár. Az Év Gyermekkönyv Díjával a tavalyi évben kerültem közelebbi kapcsolatba, amikor is a Könyvtárostanárok Egyesületén keresztül iskolánkban tanuló diákokat felkérték az ifjúsági kategóriában a diák zsűrire. Mindig is nagyon fontos volt az, hogy a diákjaink találkozhassanak a legfrissebb ifjúsági irodalommal. Magánemberként pedig odafigyeltem, hogy a gyermekeimnek a klasszikus mesék mellett aktuális gyermekirodalmi kötetekből is olvassak esti mesét.

Nagyon izgalmasnak tartom az idei könyvtermést. Szinte minden kategóriában igazi gyöngyszemek vannak. Nagyon különleges munka volt számomra a shortlist kiválasztása. Könyvtárostanárként az elsődleges szempontom az volt, hogy melyik könyvet ajánlanám diákjaimnak és ők melyiket olvasnák szívesen.

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét Győrei Zsolt

Ismerjétek meg Györei Zsoltot, aki szintén tagja az idei Év Gyerekkönyve Díj zsűriének! 

Fotó: Sergej Markosov 

Győrei Zsolt író, költő, műfordító. A Velemi Névtelen versei és levelesládája című verseskötet és a Heltai Jenő drámai életműve című monográfia egyedüli, az Emmuska és a Magyariné szeretője című regények társszerzője. Több drámakötet szerkesztője, több műfordítás-antológia közreműködője. Gyerekversei a Mikkamakka, a  barkaonline.hu és az erdélyi Cimbora hasábjain, illetve a Tejbegríz című kötetben bukkantak fel. A Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, meghívott előadóként a Károli Gáspár Református Egyetemen is tanít.

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét - Tarr Ferenc

Tarr Feri, elnökségi tagunk bemutatása következik. Idén az elnökségből Feri vállalta azt, hogy végigviszi az Év Gyerekkönyve Díj zsűrizésest, és áttanulmányozza a kiadók által jelölt 121 könyvet.  

Fotó: Lukácsházi Luca

Tarr Feri vagyok, a BonBon Matiné Műhely vezetője. Ez egy olyan független, támogatásban nem részesülő kulturális vállalkozás, ahol a 4-12 éves gyerekek számára hozunk létre elsősorban zenei produkciókat. A legmagasabb művészi elvárásokkal dolgozunk együtt zeneszerzőkkel, zenészekkel, színészekkel, illusztrátorokkal, hogy minél több, minél jobb előadás szülessen ennek a korosztálynak. Nagyon büszke vagyok arra, hogy évente 130 előadást adhatunk országszerte, ami során több tízezer gyereknek tudjuk megmutatni, szerintünk milyen a jó gyerekkultúra? Éppen ezért dolgozom a HUBBY elnökségében is, mert szentül hiszem, hogy ugyanazzal a profizmussal és hozzáállással kell a legfiatalabbaknak is alkotni, mint az ún. "magas művészetben". Szeretném, ha a HUBBY nemcsak a gyerekirodalom, hanem az egész gyerekkultúra zászlóshajója lenne.

A 2019-es gyerekkönyv-termés méltó hírnöke annak, hogy a magyar gyerekirodalom virágzik. Az idén rekordmennyiségű, 121 darab könyvet jelöltek a díjra, aminek többsége valóban sok munkát, minőségi elvárásokat tud maga mögött. Számomra az idén az illusztrációs és fordítói kategória okozott különösen sok élményt. Előbbiben jobbnál jobb munkák, nagyon különböző stílusok és megközelítések mutatták meg magukat, ami azt jelzi, a képi gondolkodás talán végre felért a fogalmi gondolkodás mellé. A fordítások között pedig renegeteg jó szöveggel és ötlettel találkozhattunk, ami mutatja, még sok lehetőség van az itthoni gyerekirodalom előtt is.