Hansági Ágnes laudációja

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): 

Zalka Csenge Virág (Ribizli a világ végén, Móra Könyviadó)

A kötet utószavában Zalka Csenge Virág a következőképpen határozta meg saját szerepét: „Nem tartom magam a könyvben szereplő mesék írójának vagy szerzőjének. Mesemondónak tartom magam, aki ugyanazt teszi, mint előtte minden mesemondó az idők kezdete óta: rátalál egy mesére, beleszeret, mesélni kezdi, és addig színezgeti, csiszolgatja, dédelgeti, amíg minden részlete ragyog.”  A Ribizli a világ végén  39 meséjének valóban minden részlete ragyog. Aki a kezébe veszi ezt a kiállításában is megragadó könyvet, megtapasztalhatja, hogy mi az „írott mesemondás”, a hagyomány átörökítése.

Zalka Csenge Virág mai mesemondó, aki nekünk, mai olvasóknak mesél, függetlenül attól, hogy melyik korosztályhoz tartozunk, hogy felolvasói, „hangkölcsönzői” vagy fiatalabbként, hallgatói vagyunk ezeknek a letisztult, mégis lendületes, élő nyelven megszólaló meséknek. Óriási érdeme, hogy olyan  írott, de felolvasható nyelvet talált az általa elbeszélt mesék számára, amely egyszerre képes megmozgatni a mai olvasó érzéseit és fantáziáját, miközben mindazt megőrzi és tovább is örökíti a magyar népmese páratlanul gazdag mesei és mesenyelvi örökségéből, ami a népmesegyűjtemények évtizedekkel korábbi népszerű kiadásaiból a jelenkor embere számára már túl távoli vagy idegen, és egyszerűen „nem jön át”.  A Ribizli meséi okosan, mértékletesen, a mesemondás logikáját és dinamikéjét követve aktualizálják a népmesemondás hagyományos, archaikus nyelvét és fordulatait. Meséinek nyelve olyan ízes mesenyelv, amelyben nincs „hamis” hang.

Zalka Csenge Virág igazi mesemondóként nemcsak saját nyelvet teremt, de szabadon is bánik a mesei örökséggel. Két változatból vagy meséből csinál egyet, egy mesetípus különböző variánsait komponálja egyetlen történetté. A könyv utószava és a forrásokat feltüntető, magyarázatokkal ellátó függelék útbaigazítást kínál az olvasók, az érdeklődők számára, segíti a további tájékozódást is. Innen tudható, hogy a Ribizli meséi mennyire gazdag forrásanyagból táplálkoznak: a Szigetköztől Kárpátaljáig, Vajdaságtól Csallóközig és Erdélyig valamennyi tájegységről válogat cigány és magyar meséket.

A Ribizli meséi ugyanakkor leszámolnak azzal a hiedelemmel, hogy a népmesék cselekvő hősei csak férfiak, a nők, lányok névtelen elszenvedői az eseményeknek. A válogatás megmutatja azt is, hogy népmeséink hősei között mennyire sok az izgalmas, cselekvő, bátor női karakter: táltos királylányok, sárkányölő asszonyok, furfangos leányzók és menyecskék. Zalka Csenge Virág meséi hozzájárulhatnak a magyar nyelvű mesehagyomány újrafelfedezéséhez, a mesemondás megújulásához, segítik és bátorítják az olvasót a meséhez való visszatalálásban.

Hansági Ágnes

Év Gyerekkönyve Díjak - 2020

Kihirdették az Év Gyerekkönyve díjasokat

sajtóközlemény

Már ötödik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést öt kategóriában, a független szakmai zsűri döntése alapján. Gyerekkönyv-írói, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs kategóriában érkeztek a nevezések a 2019-ben megjelent könyvek közül. Az Év Gyerekkönyve címre ismét kiemelkedő gyerek- és ifjúsági könyvekkel neveztek a kiadók. Idén az Év Gyerekkönyve Díj a Libri támogatásával került megrendezésre.

A 2019-es megjelenések legjobbjait, az Év Gyerekkönyve díjazottjait és a HUBBY különdíjasait az online megtartott Margó Irodalmi Fesztiválon hirdették ki 2020. június 5-én 13 órakor. 

A shortlistekkel kapcsolatban ide kattintva lehet tájékozódni.

A szakmai zsűri díjazottjai

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Zalka Csenge Virág (Ribizli a világ végén, Móra Könyviadó)

Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Huszti Gergely (Mesteralvók hajnala, Ciceró Könyvstúdió)

Az Év Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, Pozsonyi Pagony)

Az Év Fordítója: Havasi Attila és Varró Dániel (T.S. Eliot: Macskák, Pozsonyi Pagony)

Az Év Leginnovatívabb Könyve: Hogyne szeretnélek!, Shakespeare szonettjeit újrafordította Papolczy Péter, kiadta a Tilos az Á könyvek

A zsűri tagjai:
Csatlós Judit muzeológus, a Kassák Múzeum munkatársa
Győrei Zsolt író, fordító, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Károli Gáspár Református Egyetem óraadó tanára
Hansági Ágnes irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanára
Halupa-Tiba Gabriella könyvtárostanár, a Könyvtárostanárok Egyesületének kitüntetett tagja
Tarr Ferenc, a HUBBY elnökségi tagja

A zsűri elnöke 2020-ban is Péterfy Gergely író.

A diákzsűri díjazottjai

A hagyományokhoz hűen a HUBBY idén is iskolák bevonásával szervezte meg a diákokból álló zsűrit. Tanáraik támogatása mellett a diákok egy-egy kategória shortlistjéből emelték ki a legjobbnak vélt könyvet. A diákzsűri szakmai mentora Wittmann Ildikó (Magyar Gyerekirodalmi Intézet) volt.

A diákzsűri – a fordítói kategóriát leszámítva – valamennyi kategóriában kiválasztotta az általuk legjobbnak tartott könyveket:

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Bán Zsófia (Vagánybagoly és a harmadik Á - avagy mindenki lehet más, Pozsonyi Pagony)

Zsűri: Alternatív Közgazdasági Gimnázium és Általános Iskola, tanáruk Janzsó Krisztina

Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Berg Judit (Az őrzők, Ecovit Kiadó)

Zsűri: MMSZ Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola, tanáruk Gyuris Antal

Az Év Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, Pozsonyi Pagony)

Zsűri: Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium, tanáruk Sirák Richárd

Az Év Leginnovatívabb Könyve: Lőrinc László: 25 szelfi az Árpád-korból (Kolibri Gyerekkönyvkiadó)

Zsűri: Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, tanáruk Pásztor Csörgei Andrea.

A HUBBY különdíjasai

A HUBBY különdíjakat is ítélt a gyerek- és ifjúsági irodalomban kifejtett fontos tevékenységért azoknak, akik hosszú ideje alkotnak egyenletes és magas színvonalon, és ezzel párhuzamosan kiemelkedő kezdeményezésekben vesznek részt. Idén először a HUBBY Kiadói díjat is odaítélték, ezzel elismerve a kiemelkedő, progresszív kiadói kezdeményezéseket.

A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum különdíjasai: 

Szerzői díj: Wéber Anikó, az elmúlt években kiemelkedő írói és szervezői tevékenységéért

Illusztrátori díj: Máray Mariann, az elmúlt években kiemelkedő illusztrátori tevékenységéért

Kiadói díj: Csirimojó Kiadó, az elmúlt években kiemelkedő kiadói tevékenységéért.

Az Év Gyerekkönyve Díj kiosztása a Libri támogatásával valósult meg. A Libri részt vesz a díj online és offline kommunikációjában. Hírleveleiben, kiadványaiban, kampányaiban és a bolthálózati kihelyezésekben kiemelt helyet ad a díjnyertes és shortlistes könyveknek.  

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét Halupa-Tiba Gabriella

Ezen a héten is folytatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijének bemutatását! Ismerjétek meg Halupa-Tiba Gabriellát, aki azt megosztja most veletek, hogy milyennek látja a 2019-es könyvtermést. 

Halupa-Tiba Gabriella vagyok közel 20 éve könyvtárostanár. Az Év Gyermekkönyv Díjával a tavalyi évben kerültem közelebbi kapcsolatba, amikor is a Könyvtárostanárok Egyesületén keresztül iskolánkban tanuló diákokat felkérték az ifjúsági kategóriában a diák zsűrire. Mindig is nagyon fontos volt az, hogy a diákjaink találkozhassanak a legfrissebb ifjúsági irodalommal. Magánemberként pedig odafigyeltem, hogy a gyermekeimnek a klasszikus mesék mellett aktuális gyermekirodalmi kötetekből is olvassak esti mesét.

Nagyon izgalmasnak tartom az idei könyvtermést. Szinte minden kategóriában igazi gyöngyszemek vannak. Nagyon különleges munka volt számomra a shortlist kiválasztása. Könyvtárostanárként az elsődleges szempontom az volt, hogy melyik könyvet ajánlanám diákjaimnak és ők melyiket olvasnák szívesen.

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét Győrei Zsolt

Ismerjétek meg Györei Zsoltot, aki szintén tagja az idei Év Gyerekkönyve Díj zsűriének! 

Fotó: Sergej Markosov 

Győrei Zsolt író, költő, műfordító. A Velemi Névtelen versei és levelesládája című verseskötet és a Heltai Jenő drámai életműve című monográfia egyedüli, az Emmuska és a Magyariné szeretője című regények társszerzője. Több drámakötet szerkesztője, több műfordítás-antológia közreműködője. Gyerekversei a Mikkamakka, a  barkaonline.hu és az erdélyi Cimbora hasábjain, illetve a Tejbegríz című kötetben bukkantak fel. A Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, meghívott előadóként a Károli Gáspár Református Egyetemen is tanít.

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét - Tarr Ferenc

Tarr Feri, elnökségi tagunk bemutatása következik. Idén az elnökségből Feri vállalta azt, hogy végigviszi az Év Gyerekkönyve Díj zsűrizésest, és áttanulmányozza a kiadók által jelölt 121 könyvet.  

Fotó: Lukácsházi Luca

Tarr Feri vagyok, a BonBon Matiné Műhely vezetője. Ez egy olyan független, támogatásban nem részesülő kulturális vállalkozás, ahol a 4-12 éves gyerekek számára hozunk létre elsősorban zenei produkciókat. A legmagasabb művészi elvárásokkal dolgozunk együtt zeneszerzőkkel, zenészekkel, színészekkel, illusztrátorokkal, hogy minél több, minél jobb előadás szülessen ennek a korosztálynak. Nagyon büszke vagyok arra, hogy évente 130 előadást adhatunk országszerte, ami során több tízezer gyereknek tudjuk megmutatni, szerintünk milyen a jó gyerekkultúra? Éppen ezért dolgozom a HUBBY elnökségében is, mert szentül hiszem, hogy ugyanazzal a profizmussal és hozzáállással kell a legfiatalabbaknak is alkotni, mint az ún. "magas művészetben". Szeretném, ha a HUBBY nemcsak a gyerekirodalom, hanem az egész gyerekkultúra zászlóshajója lenne.

A 2019-es gyerekkönyv-termés méltó hírnöke annak, hogy a magyar gyerekirodalom virágzik. Az idén rekordmennyiségű, 121 darab könyvet jelöltek a díjra, aminek többsége valóban sok munkát, minőségi elvárásokat tud maga mögött. Számomra az idén az illusztrációs és fordítói kategória okozott különösen sok élményt. Előbbiben jobbnál jobb munkák, nagyon különböző stílusok és megközelítések mutatták meg magukat, ami azt jelzi, a képi gondolkodás talán végre felért a fogalmi gondolkodás mellé. A fordítások között pedig renegeteg jó szöveggel és ötlettel találkozhattunk, ami mutatja, még sok lehetőség van az itthoni gyerekirodalom előtt is.

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét - Hansági Ágnes

Folytatjuk az idei Év Gyerekkönyve Díj zsűrijének bemutatását! Ma Hansági Ágnessel visszük tovább a sort, aki a bemutatkozás mellett, többek között azt is megosztotta velünk, hogy a gyerekkönyvekkel kapcsolatban miért fontos a nyelvi minőségre nagy hangsúlyt fektetni. 

Fotó: Sziklay Cs. Mónika 

Hansági Ágnes irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi docense

2001-ben szerzett doktori fokozatot (ELTE), 2012-ben habilitált (SzTE), eddig több mint százhúsz közleménye jelent meg hazai és nemzetközi folyóiratokban, tanulmánykötetekben. Lassan tíz éve kutatja és tanítja a gyerekirodalmat. Társszerkesztője volt a Mesebeszéd - A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve (szerk. Hansági Ágnes; Hermann Zoltán; Mészáros Márton; Szekeres Nikoletta, FISZ, 2015), valamint a „...kézifékes fordulást is tud” - Tanulmányok a legújabb magyar gyerekirodalomról (szerk. Hansági Ágnes; Hermann Zoltán; Mészáros Márton; Szekeres Nikoletta, Tempevölgy, 2018) című nagysikrű köteteknek. Mentorként a szisztematikus magyar gyerekkönyvkritika megerősítésén fáradozik, az idei tanévtől Szekeres Nikolettával közösen szerkeszti a tiszatájonline gyerekkönyvkritikai rovatát. Legutóbbi könyvei: Tárca - regény – nyilvánosság: Jókai Mór és a magyar tárcaregény kezdetei (Bp., Ráció, 2014), Láthatatlan limesek: Határjelenségek az irodalomban (Balatonfüred, Tempevölgy, 2018)

Az Év Gyerekkönyve Díjról és a 2019-es könyvtermésről

Az Év Gyerekkönyve Díj a magyar gyerekirodalom, a gyerekkönyvkiadás ünnepe. De a figyelemfelkeltésen túl valódi misszióját mégis a tájékoztatásban látom. Aki ma gyerekkönyvet vagy ifjúsági regényt keres a gyerekének, netán tanítóként, tanárként a tanítványainak, egyáltalán nincs könnyű helyzetben. A „független” kiadók innovatív, értékes könyveit még ma sem egyszerű beszerezni; ráadásul nagyon sok cím, túl sok könyv jelenik meg egy évben. Ez csak első látásra jó hír: a valódi oka, hogy itthon nem az iskolák a nagybeszerzők. A szülők vásárolnak, már aki; és ahhoz, hogy az előállítási költségekhez képest még mindig nyomott árú könyvek eltartsanak egy kiadót, nagyon sok könyvet kell kiadni. Az Év Gyerekkönyve tehát egyfajta iránytű, amely segít eligazodni a címek rengetegében.

A tavalyi könyvtermést is ez a kényszerű bőség jellemzi. A magam részéről jobban örülnék, ha kicsit kevesebb könyv készülne, ám azokra több idő, energia jutna.  Persze annak örülnék a legjobban, ha azután ezek a könyvek eljutnának a legszegényebb iskolák könyvtáraiba is. Vagyis: nem a szülők pénztárcája döntene arról, ki kap esélyt arra, hogy boldog, olvasó felnőtt legyen. Több mint háromszáz könyvet olvastunk el. Nagyon vegyes a kép: a tökéletes, hibátlan, lenyűgöző gyerekkönyvek mellett olyan is akadt, amelynek a nyelvi, képi minősége hagy kívánnivalót maga után. A legjobbak bizonyosan kiállják majd az idő próbáját. Irodalmárként, tanárként azonban engem jobban foglalkoztat az „átlag”. Az anyanyelvi nevelés szempontjából különösen fontosnak tartom a gyerekkönyvek nyelvi minőségét. Ebben még van hová fejlődnünk, már a tisztes középmezőnyben is. Ezt nem lehet elég komolyan venni, mert ezen múlik, hogy a mai gyerekek megtanulják-e pontosan kifejezni magukat, tudnak-e majd mások számára is érthetően beszélni az érzéseikről és az igényeikről. Aki ezt nem tanulja meg, az az indulatok tagolatlan kikiabálásánál vagy elmakogásánál reked meg: a rossz szavak és mondatok pedig nemcsak bántóak, hanem mindig meg is bántanak valakit. 

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét - Csatlós Judit

Nagy szeretettel bemutatjuk az idei Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét! Először Csatlós Judit bemutatkozását olvashatjátok el, aki azt is elárulta nekünk, milyen gondolatok fogalmazódtak meg benne a zsűrizés során az Év Gyerekkönyve Díjjal kapcsolatban. 

Fotó: Koronczi Endre, 2020.

Kulturális antropológia háttérrel évek óta muzeológusként és kurátorként dolgozom a Kassák Múzeumban. Korábban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület vezetőségi tagjaként kaptam betekintést a kortárs művészet legfrissebb törekvéseibe és a civil szféra működési területébe. Az érdeklődésem a kortárs képzőművészet mellett a munkáskultúra történetére és a modernitás társadalmi mozgalmaira irányul, melyeket kiállítások és publikációk formájában igyekszem körüljárni.

Számomra a zsűrizés egy izgalmas belehelyezkedési lehetőséget adott a gyerekkor elfeledett világába, miközben számos könyvben ráismerhettem a mindennapjainkat körülölelő valóságra és hangokra. Az idei termésben is azok a legkiemelkedőbb művek, ahol a tradicionális mese építőkövei és a kortárs megközelítés találkoztak egymással, ami épp úgy visszaköszön az illusztrációkban, mint a szövegekben.