Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét - Hansági Ágnes

Folytatjuk az idei Év Gyerekkönyve Díj zsűrijének bemutatását! Ma Hansági Ágnessel visszük tovább a sort, aki a bemutatkozás mellett, többek között azt is megosztotta velünk, hogy a gyerekkönyvekkel kapcsolatban miért fontos a nyelvi minőségre nagy hangsúlyt fektetni. 

Fotó: Sziklay Cs. Mónika 

Hansági Ágnes irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi docense

2001-ben szerzett doktori fokozatot (ELTE), 2012-ben habilitált (SzTE), eddig több mint százhúsz közleménye jelent meg hazai és nemzetközi folyóiratokban, tanulmánykötetekben. Lassan tíz éve kutatja és tanítja a gyerekirodalmat. Társszerkesztője volt a Mesebeszéd - A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve (szerk. Hansági Ágnes; Hermann Zoltán; Mészáros Márton; Szekeres Nikoletta, FISZ, 2015), valamint a „...kézifékes fordulást is tud” - Tanulmányok a legújabb magyar gyerekirodalomról (szerk. Hansági Ágnes; Hermann Zoltán; Mészáros Márton; Szekeres Nikoletta, Tempevölgy, 2018) című nagysikrű köteteknek. Mentorként a szisztematikus magyar gyerekkönyvkritika megerősítésén fáradozik, az idei tanévtől Szekeres Nikolettával közösen szerkeszti a tiszatájonline gyerekkönyvkritikai rovatát. Legutóbbi könyvei: Tárca - regény – nyilvánosság: Jókai Mór és a magyar tárcaregény kezdetei (Bp., Ráció, 2014), Láthatatlan limesek: Határjelenségek az irodalomban (Balatonfüred, Tempevölgy, 2018)

Az Év Gyerekkönyve Díjról és a 2019-es könyvtermésről

Az Év Gyerekkönyve Díj a magyar gyerekirodalom, a gyerekkönyvkiadás ünnepe. De a figyelemfelkeltésen túl valódi misszióját mégis a tájékoztatásban látom. Aki ma gyerekkönyvet vagy ifjúsági regényt keres a gyerekének, netán tanítóként, tanárként a tanítványainak, egyáltalán nincs könnyű helyzetben. A „független” kiadók innovatív, értékes könyveit még ma sem egyszerű beszerezni; ráadásul nagyon sok cím, túl sok könyv jelenik meg egy évben. Ez csak első látásra jó hír: a valódi oka, hogy itthon nem az iskolák a nagybeszerzők. A szülők vásárolnak, már aki; és ahhoz, hogy az előállítási költségekhez képest még mindig nyomott árú könyvek eltartsanak egy kiadót, nagyon sok könyvet kell kiadni. Az Év Gyerekkönyve tehát egyfajta iránytű, amely segít eligazodni a címek rengetegében.

A tavalyi könyvtermést is ez a kényszerű bőség jellemzi. A magam részéről jobban örülnék, ha kicsit kevesebb könyv készülne, ám azokra több idő, energia jutna.  Persze annak örülnék a legjobban, ha azután ezek a könyvek eljutnának a legszegényebb iskolák könyvtáraiba is. Vagyis: nem a szülők pénztárcája döntene arról, ki kap esélyt arra, hogy boldog, olvasó felnőtt legyen. Több mint háromszáz könyvet olvastunk el. Nagyon vegyes a kép: a tökéletes, hibátlan, lenyűgöző gyerekkönyvek mellett olyan is akadt, amelynek a nyelvi, képi minősége hagy kívánnivalót maga után. A legjobbak bizonyosan kiállják majd az idő próbáját. Irodalmárként, tanárként azonban engem jobban foglalkoztat az „átlag”. Az anyanyelvi nevelés szempontjából különösen fontosnak tartom a gyerekkönyvek nyelvi minőségét. Ebben még van hová fejlődnünk, már a tisztes középmezőnyben is. Ezt nem lehet elég komolyan venni, mert ezen múlik, hogy a mai gyerekek megtanulják-e pontosan kifejezni magukat, tudnak-e majd mások számára is érthetően beszélni az érzéseikről és az igényeikről. Aki ezt nem tanulja meg, az az indulatok tagolatlan kikiabálásánál vagy elmakogásánál reked meg: a rossz szavak és mondatok pedig nemcsak bántóak, hanem mindig meg is bántanak valakit. 

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét - Csatlós Judit

Nagy szeretettel bemutatjuk az idei Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét! Először Csatlós Judit bemutatkozását olvashatjátok el, aki azt is elárulta nekünk, milyen gondolatok fogalmazódtak meg benne a zsűrizés során az Év Gyerekkönyve Díjjal kapcsolatban. 

Fotó: Koronczi Endre, 2020.

Kulturális antropológia háttérrel évek óta muzeológusként és kurátorként dolgozom a Kassák Múzeumban. Korábban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület vezetőségi tagjaként kaptam betekintést a kortárs művészet legfrissebb törekvéseibe és a civil szféra működési területébe. Az érdeklődésem a kortárs képzőművészet mellett a munkáskultúra történetére és a modernitás társadalmi mozgalmaira irányul, melyeket kiállítások és publikációk formájában igyekszem körüljárni.

Számomra a zsűrizés egy izgalmas belehelyezkedési lehetőséget adott a gyerekkor elfeledett világába, miközben számos könyvben ráismerhettem a mindennapjainkat körülölelő valóságra és hangokra. Az idei termésben is azok a legkiemelkedőbb művek, ahol a tradicionális mese építőkövei és a kortárs megközelítés találkoztak egymással, ami épp úgy visszaköszön az illusztrációkban, mint a szövegekben.

Búcsúzunk Marika Larssontól

Vannak olyan hétköznapi hősök, akiknek, ha beírjuk a nevét a google-be, nem ugrik fel azonnal millió találat, számos fotóval, mert munkájuk, jelenlétük nem ebben a térben és nem efféle horizontokon mozog. Ilyen volt kicsit Marika Larsson is, aki évtizedek óta dolgozott azon, hogy a magyar irodalom, kiváltképpen a gyerek- és ifjúsági irodalom másik hazájában, Svédországban is teret kapjon.

Kiadót alapított (Felis Förlag), fáradhatatlan munkával és igazi igényességgel végezve munkáját és egyben hobbiját, szenvedélyesen és profin szervezte meg a magyar művészek vendéglátogatásait, könyvvásári jelenlétét, irodalmi programjait és tartotta életben a nemzetközi kommunikációt úgy, ahogy mindezt egy humánusabb, kedvesebb világban képzeli el az ember. 

Amit nekünk hagyott, az az, hogyan érdemes teljes lélekkel csinálni valamit, amit szeretünk, és nem utolsó sorban mélységes alázattal, szerénységgel. 

Búcsúzunk Marika, köszönjük, hogy velünk voltál!

Év Gyerekkönyve Díj 2020 - shortlistek

Idén is lesz Év Gyerekkönyve Díj, és a zsűri már hónapok óta lelkesen dolgozik azon, hogy a kategóriák shortlistjei elkészüljenek.

A zsűri tagjai:

Csatlós Judit, muzeológus, a Kassák Múzeum munkatársa
Győrei Zsolt, író, fordító, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Károli Gáspár Református Egyetem óraadó tanára
Hansági Ágnes, irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanára
Halupa-Tiba Gabriella, könyvtárostanár, a Könyvtárostanárok Egyesületének kitüntetett tagja
Péterfy Gergely, író
Tarr Ferenc, a HUBBY elnökségi tagja

2019 legjobb könyvei a következő könyvekből kerülnek majd kiválasztásra:

Gyerekkönyv kategória - shortlist

Bán Zsófia: Vagánybagoly és a harmadik á, Pozsonyi Pagony Kiadó
Dániel András: Kuflik és a máshogyoszkóp, Pozsonyi Pagony Kiadó
Varró Dániel: Csütörtök, a kisördög, Jelenkor Kiadó
Wéber Anikó: Cseresznyeliget titka, Pozsonyi Pagony Kiadó
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén, Móra Kiadó

Ifjúsági irodalom kategória - shortlist

Berg Judit: Az őrzők, Ecovit Kiadó
Fiala Borcsa: Balatoni nyomozás, Kolibri Gyerekkönyvkiadó
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Visszatérünk, Ciceró Könyvstúdió
Huszti Gergely: Mesteralvók hajnala, Ciceró Könyvstúdió
Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny!, Menő Könyvek 


Illusztráció kategória - shortlist

Várszegi Adél: És akkor jött még egy!, illusztrálta Grela Alexandra, Csimota Kiadó
Kertész Edina:  A milliomos szamár, illusztrálta Hajba László, Manó Könyvek
Kertész Erzsi: Állati vállalat - VirágZoo, illusztrálta Hanga Réka, Cerkabella Könyvek
Egy kismadár kettőt lép, illusztrálta Nagy Diána, szerkesztette Tóth Emese, Naphegy Könyvkiadó
Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, illusztrálta Paulovkin Boglárka, Pozsonyi Pagony Kiadó

Innováció kategória - shortlist

Ezentúl lesz banán!, szerkesztette Kovács Eszter, kiadta a Tilos az Á Könyvek
Szabó T. Anna: Játék a városban, illusztrálta Molnár Jacqueline, kiadta az Óbudai Múzeum
Lőrincz László: 25 szelfi az Árpád-korból, illusztrálta Bertóthy Ágnes, Rátkai Kornél, kiadta a Kolibri Kiadó
A kőleves, a feldolgozó Papírszínházat fogyatékkal élő gyerekek készítették, Csimota Kiadó
Hogyne szeretnélek!, Shakespeare szonettjeit újrafordította Papolczy Péter, kiadta a Tilos az Á könyvek


Fordítói kategória - shortlist 

Frank Schwieger: Caesar és bandája, fordította Rácz Kata, Kolibri Gyerekkönyvkiadó
Markus Majaluoma: Apa, menjünk gombászni!, fordította Jankó Szép Yvette, Koinónia Kiadó 
Sam Copeland: Kicsi Charlie csirke lesz, fordította Pék Zoltán, Kolibri Gyerekkönyvkiadó 
Sylvia Bishop: Az éjszakai vonat titka, fordította Kertész Edina, Manó Könyvek
T.S. Eliot: Macskák, fordította Havasi Attila és Varró Dániel, Pozsonyi Pagony Kiadó

Ebben az évben először a zsűri egy öt könyves ajánlást is készít majd azokból a könyvekből, amelyek egyik kategóriába sem fértek bele, mégis nagyon fontos lenne, hogy megtalálják olvasóikat és eljussanak hozzájuk!

Idén a HUBBY a Magyar Gyerekirodalmi Intézetet kérte fel, hogy segítse a diákzsűri munkáját, akik a nehéz időszak ellenére is vállalták, hogy a gyerekekkel végigviszik az online zsűrizést. 

Mentor: Wittmann Ildikó

Diákzsűri:

Gyerekkönyvek (12 év alattiak szólók): Janzsó Krisztina (AKG)

Ifjúsági könyvek (12 év felettieknek szólók): Gyuris Antal (MMSZ Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola)

Illusztráció: Sirák Richárd (Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium)

Innováció: Pásztor Csörgei Andrea (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium)

A végső döntés időpontja jelen pillanatban a járvány miatt még bizonytalan, eddig a Könyvhéten kerültek kihirdetésre az eredmények, reméljük, ez idén sem marad el. Mivel találgatni azonban mégsem célszerű, ígérgetés helyett türelmeteket kérjük, és kidolgozunk egy vésztervet is. 

Gratulálunk a shortlistes szerzőknek, illusztrátoroknak, fordítóknak, szerkesztőknek, kiadóknak, és jó egészséget kívánunk mindenkinek! 

Maradjunk otthon és olvassunk sokat, igazán nem panaszkodhatunk, van miből válogatni!

HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum 
elnökség

Indul a 2019-es Év Gyerekkönyve Díjazás

Az Év Gyerekkönyve Díj szervezői örömmel jelentik be, hogy tavalyhoz képest negyedével több könyvet neveztek a kiadók, összesen 121 könyvet. Az öt kategória között így oszlanak meg a nevezések (egy könyv több kategóriába is nevezhető):

•  Szerzői díj – Gyerekirodalom kategória (12 év alatti korosztály): 55 könyv
• Szerzői díj – Ifjúsági irodalom kategória (12 év feletti korosztály): 22 könyv
• Illusztrátori díj: 58 könyv
•  Fordítói díj: 29 könyv
• Innovációs díj: 30 könyv

Az idei zsűri tagjai:

• Csatlós Judit, kurátor, muzeológus, a Kassák Múzeum munkatársa
• Győrei Zsolt, író, fordító, a Károli Gáspár Református Egyetem, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára
• Hansági Ágnes, irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem óraadó tanára
• Tiba Gabriella, könyvtárostanár, a Könyvtárostanárok Egyesületének kitüntetett tagja
• Tarr Ferenc, a HUBBY elnökségi tagja

A zsűri elnöke Péterfy Gergely, író.

A korábbi évekhez hasonlóan a zsűri idén is az első szavazási körben kategóriánként 5-5 könyvet választ ki. A shortlistet március 26-án 18 órakor, a B32 Galériában megrendezésre kerülő HUBBY-esten tesszük közzé.

Ezt követően kezdi meg munkáját a Diákzsűri is, akik ugyanezekben a kategóriákban hirdetnek majd győzteseket.

Köszönjük az adományokat!

Tavaly év végén gyűjtést szerveztünk hátrányos helyzetű iskolai könyvtárak számára. Segítségeteknek köszönhetően 233 db könyvet tudtunk szétosztani nyolc általános és két középiskola számára. Nagyon köszönjük Berg Juditnak, Lackfi Jánosnak és Sándor Katának a könyvadományokat, továbbá Miklya Mónikának, Miklya Zsoltnak, Hegyesi Gabriellának, Szekeres Nikinek, Nógrádi Gábornak, Szabó Sándornak, Tarr Ferinek, Varga Bettinek, Jeney Zoltánnak, a Pozsonyi Pagony Könyvesboltnak, valamint az Óbuda Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft-nek az anyagi támogatást!

A könyvadományban részesült iskolák:

Kárász Karolina Általános Iskola – Horgos

Istenszülő Oltalmáról Elnevezett Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola – Újfehértó

Kaposvár Kinizsi Lakótelepi Tagiskola – Kaposvár

Endrődy János Alapiskola – Muzsla

Máltai Általános Iskola – Tarnabod

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Galló József Általános Iskola – Gyulaj

Magyra Máltai Szeretetszolgálat Tiszaburai Általános Iskola

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszabői Általános Iskola

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Középiskola – Gyöngyös

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Óbudai Szakgimnázium és Szakközépiskola 

A Magyar Gyerekkönyv Fórum elnökségének állásfoglalása a Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én nyilvánosságra hozott szövegéről

A Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY – Hungarian Board on Books for Young People) a magyar gyerekkönyv- és gyerekirodalmi szakma érdekeit képviselő egyesület. 78 tagból, illetve tagszervezetből áll. Az érdekképviseleten túl legfontosabb feladata a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalom népszerűsítése. Ebből kifolyólag nagy érdeklődéssel olvastuk a Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én nyilvánosságra hozott szövegét, amellyel kapcsolatban az alábbi állásfoglalást tesszük közzé.

Kifejezetten problémásnak tartjuk, hogy egy ilyen nagyságrendű rendelet a megjelenéséhez képest hét hónappal később már a gyakorlatban is megvalósuljon. Ezzel kizárja a szakmai szervezetek véleményezésének lehetőségét, a társadalmi párbeszédet. Meggyőződésünk, hogy ennek elsősorban a tanulók látják kárát, másodsorban az amúgy is rettenetes terheket cipelő pedagógus kollégák.

Szakmai alapon kifejezetten problémásnak tartjuk következő kijelentését: „A magyar nyelv és irodalom tantárgyak kötelező törzsanyagában csak lezárt, biztosan értékelhető életművek szerepelnek. Ezen felül, a választható órakeret terhére a tanár szabadon beilleszthet kortárs alkotókat, műveket a tananyagba.” - a szabadon választható órakeret évfolyamonként átlagosan két órát jelent, melynek terhére további kötelező tantárgyakat ír elő az alaptanterv (pl. hon- és népismeret 5-8. évfolyamon). Ezzel minimálisra csökken azon órák száma, ahol a diákok kortárs irodalommal foglalkozhatnak. Határozott véleményünk, hogy ez szemben áll azzal a megfogalmazott elvárással, mely szerint „a nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló a környező világ jelenségeiről, szövegekről, műalkotásokról véleményt alkot, és azt érvekkel támasztja alá.” A kortárs irodalmat és művészeteket fogyasztók számára ugyanígy elengedhetetlen a vizuális kultúra rendes megjelenése. A kortárs irodalom erre is alkalmas, gyakran a mai könyvek könyvtárgyakként, művészi termékként is értékelhetők.

Természetesen mindez akkor érdekes, ha azt szeretnénk, hogy a jövő generációja is kultúra fogyasztóvá váljon, és a kulturális kíváncsiságát kritikával és szabad választással tarthassa ébren.

Egyedül az 1-4. évfolyamon láttuk megfogalmazott célként a kortárs magyar irodalmi alkotások megismerését. Véleményünk szerint az élő, kortárs irodalom mellőzésével elérhetetlen az a megfogalmazott cél, hogy az iskolai tanulmányok végére a tanulók képesek legyenek korunk változó világának jelenségeit értelmezni, „akik tudatos kultúrabefogadók, műértők lesznek, képesek az értelmező gondolkodásra, az önreflexióra.”

Az elmúlt évek – általunk is szervezett – szakmai eseményein, konferenciáin megfogalmazottakkal kimondottan ellentétes irányúnak tartjuk a most elfogadott tervezetet. Meggyőződésünk, hogy a most elfogadott alaptanterv nem tükrözi az elmúlt évek pedagógiai, irodalmi és neveléselméleti kutatásait, illetve tapasztalatait. Ezért azonnali átgondolását és a szakmai grémiumok véleményének kikérését javasoljuk a döntéshozóknak.

A Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöksége

Budapest, 2020. február 4.