2016. október 19., szerda

Ízelítő Hansági Ágnes a "kézifékes fordulást is tud" gyerekirodalmi konferencián elhangzó előadásához

Hansági Ágnes a KRE BTK Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének habilitált egyetemi docense. Kutatási területe: a kanonizáció, az irodalmi nyilvánosság átalakulása a 19. század második felében, a folytatásos közlés esztétikája, Jókai Mór prózája.

Elekes Dóra: Dettikéről és más istenekről, Kollár Árpád: A Völgy, írta Tárkony


A Csimota Kiadó két 2016-os újdonsága szinte minden tekintetben különbözik egymástól. Egyvalami azonban összeköti őket. Mindkét szöveg a magyar elbeszélőpróza legjobb hagyományainak a folytatója. A nyelvjáték gazdagsága, a mesélő nyelv meglepő leleményessége mindkettőt kiemeli a magyar meséskönyvek (és tegyük hozzá: felnőtteknek szóló könyvek) nyelvi szürkeségéből, megkopottságából. Ez a nyelv egyszerre mai, elő, beszéltnyelvi és ezért ismerős, ugyanakkor árnyaltságával képes a mesék (és persze a körülöttünk lévő világ) komplexitásának a láttatására is. Nem a „jóhangzás” csengő-bongó, üres harangkongása ez, hanem olyan gyermeket és felnőttet egyaránt megszólítani képes prózanyelv, amely gazdag szótárával egyszerre képes megmutatni tárgyának színét és visszáját.


2016. október 17., hétfő

Lapis József kérdésekről és válaszokról

Az elkövetkezendő hetekben a "kézifékes fordulást is tud" konferencia előkészületeinek jegyében az előadók pár mondatban megosztják velünk előadásaik irányvonalait, várható problémafelvetéseit. 

Elsőként Lapis József kritikus, irodalomtörténész (kutatási területe a modern és kortárs magyar líra), az Alföld és a Prae folyóiratok szerkesztőjének sorait olvashatjátok: 

„Jó, hogy van élet. / Különben mit csinálnánk egész nap?” – olvassuk Kiss Ottó új, Ne félj, apa! – Nagy kislánykönyv című verseskötetében. Hogyan látja a kislány ezt az életet? Hogyan érzékeli a világot? Hogyan beszél róla? Előadásomból kiderül, hogy ezek alapvetően miért meglehetősen rossz kérdések, de az is, hogy miért kaphatunk rájuk mégis választ, ha Kiss Ottó gyermeki hangot és nézőpontot illuzionáló verseit olvassuk.


2016. október 14., péntek

2016. szeptember 12., hétfő

Meg kell mutatnunk, hogyan élhetünk harmóniában együtt – az IBBY felhívása

Az IBBY 35., az új-zélandi Aucklandben megrendezett világkongresszusán az alábbi felhívást fogalmazta meg minden, a gyermekirodalommal foglalkozó szervezet és személy számára.




Az IBBY felhívása

 Hatvan éve követi a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa azt a gondolatot, hogy a könyvek hidat építenek az emberek között. A könyvek szárnyakat adnak és lerombolják a falakat, amiket a félelem és a meg nem értés épít.

 Ez a munka ugyanannyira fontos és releváns ma, mint hatvan éve, különösen most, amikor a világ számos pontján annyi gyerek zavaros körülményekkel találkozik a maga életében. Globális válságban élünk és az IBBY megingathatatlanul támogatja mindazokat, akik a békéért és az egymás közötti megértésért dolgoznak. Hisszük, hogy minden gyereknek joga van olvasni és teljes szívvel támogatjuk a Gyermekjogok Nemzetközi Egyezményének alapelveit.

 Az IBBY elkötelezett abban, hogy segítse a nehéz sorsú gyerekeket, legyenek akár menekültek Európában, Afrikában, a Közel-Keleten, Ázsiában, Óceániában, Észak-Amerikában vagy Latin-Amerikában. Az IBBY a megoldást keresi. Számos IBBY-projekt van, többek között a Silent Book program, könyvcsomagok vagy a könyvtárhálózat terjesztése, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy ezek a gyerekek feldolgozhassák a traumákat, amelyek érték őket.  Meg kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek szintén azt is, hogy a világ különböző közösségei hogyan képesek arra, hogy üdvözöljék új szomszédaikat és harmóniában éljenek együtt. Szilárdan hisszük, hogy a mesék és a könyvtárak elősegítik ezt a megkerülhetetlen lépést. 

  A mai napon minden szakmabelit, aki a gyermekirodalom területén dolgozik, arra kérünk, hogy csatlakozzon és cselekedjen annak érdekében, hogy megoldást találjunk arra, hogyan segítsünk a gyerekeknek és fiataloknak, akik a jelenlegi nehéz körülményektől szenvednek.

Az IBBY 35. Világkongresszusa
Auckland, Új-Zéland
2016. augusztus 21.

A felhívás szövege itt olvasható el eredetiben

2016. szeptember 7., szerda

Kisfilmen az IBBY 2016-os Honour Listje


2016. augusztus 19-én az IBBY éves kongresszusán bemutatták az IBBY Honour List-re beválogatott könyveket: a listára 173 könyv került fel 48 nyelven 57 országból, köztük magyar könyvek is. A magyar díjazottakról további információk itt olvashatók.

2016. július 21., csütörtök

Útra keltek a magyar gyerekkönyvek

Az elmúlt hetekben a HUBBY szervezésében két nemzetközi program keretében is küldtünk könyveket a tengerentúlra.



Az IBBY mexikói szekciója Lewis Caroll Alice Csodaországban című könyve megjelenésének 150. évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítást szervez, amelyhez a világ minden országából várnak Alice-kiadásokat. 
A HUBBY vezetősége rövid tanácskozás után két könyvet javasolt a gyűjteménybe: egy mait - Szegedi Katalin illusztrációival, és egy reprintet Kosztolányi Dezső különleges fordításában.


A másik projekt, amelyben a magyar gyerekkönyveket képviseltük egy hagyományos IBBY kezdeményezés. A Torontói Nemzeti Könyvtár 3 évtizede gyűjti azokat a gyerekkönyveket, amelyek olyan gyerekekhez vagy gyerekekről szólnak, akik valamilyen fogyatékkal élnek. 
Idén újra lehetőség nyílt jelölni könyveket arra a listára, amely kétévente bemutatja a kiemelkedő könyveket ebben a műfajban (kb. 50 könyv kerül kiválasztásra). A hírlevelünkben meghirdetett lehetőségre 3 pályázat érkezett, úgy döntöttünk mindhárom érdemes arra, hogy elküldjük Torontóba, hogy aztán a nemzetközi zsűri döntsön arról, felkerülhet-e valamelyikük a listára: 

az Autispektrum Egyesület Csillagbusz című könyve (szerző Dr. Stefanik Krisztina, illusztrálta Bartos Erika),



a Naphegy Kiadótól az Ez egy ilyen nap (szerző Mészöly Ágnes, illusztrálta Paulovkin Boglárka) és



a Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent Akik gyerekek maradnak (alkotók Papp-Für János, Mészöly Ágnes, Bódi Kati, Gerendás Péter).





2016. április 5., kedd

Cao Wenxuan: kínai szerző nyerte el a legrangosabb gyermekirodalmi díjat

A szerző a bolognai könyvvásáron (Forrás: publishingperspectives.com)


A pekingi Cao Wenxuan író az első kínai szerző, aki elnyerte a Hans Christian Andersen díjat.
A díj a legrangosabbnak számít a területen – írja a BBC News. – Sokan kis Nobel-díjnak hívják.

A szerző, aki a pekingi egyetemen kínai nyelvet és gyermekirodalmat tanít, jól ismert név kínai irodalmi körökben, és több irodalmi díjat is elnyert hazájában.

 Különösen azon könyvei elismertek, amelyek az ötvenes-hatvanas években játszódnak vidéken, Kínában, és gyermekkori élményeit örökíti meg bennük.
A most 62 éves Cao roppant szegénységben nőtt fel Kína Jiangsu tartományában, ahol az apja iskolaigazgató volt.

Az egyik könyvében, amelyben gyermekkorára emlékszik vissza, azt írja, gyakran alig volt mit enniük.

,,A szülőfalum arról volt ismeretes, hogy nagy volt ott a szegénység. A családom napról napra nyomorgott."

,,Füvet gyűjtöttem a folyópartról. Anyám ezt wokban megpirította, és azt mondta, pirított zellert készít nekem belőle."
A Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY), amely kiosztja a Hans Christian Andersen díjakat, az írta: ,,...gyermekkora, bár anyagiakban szűkölködő volt, érzelmileg és esztétikai szempontból páratlan gazdagságot mutat" – ennek jelei pedig írásművészetében is fellelhetőek.

 Cao egyik legismertebb könyve, amely több fordításban is megjelent, 2005-ös kötete, a Bronze and Sunflower (Bronz és Napraforgó). Egy fiatal lány, Napraforgó történetét mondja el, akit művész apjával együtt vidéki földműves munkára kényszerítenek és kitelepítik őket. Ez sok millió kínai sorsa volt a hatvanas-hetvenes években.
 Összebarátkozik Bronzzal, a parasztfiúval, aki meggyőzi a családját arról, hogy fogadják be Napraforgót miután meghal az apja és vigyáz rá, amíg ő viszont írni és olvasni tanítja.
A kritikák kiemelték a történet alakítása mellett Cao lírikus prózáját is.

 Egy másik műve, a Straw Housees (Fűházak) 1997-ből egy falusi fiú, Sang Sang fejlődésregénye az általános iskola első hat osztályán át. Ez a regény is több díjat nyert Kínában, többek között a Nemzeti Irodalmi Díjat. ,,Folyékony, poétikus prózája őszinte, néhol nyers és gyakran melankolikus pillanatokat örökít meg" ˜– fogalmazott erről az IBBY.
Az interneten rengeteg honfitársa megosztotta már a hírt és a legtöbben örömüket fejezték ki annak hallatán, hogy Cao Wenxuan nemzetközi elismerés birtokosa lett. A kínai mikroblog oldalon, a Sina Weibo-n több blogger megírta, hogy szívesen olvasták gyerekkorukban Caot, akit az iskolai tananyagban is vettek.
 ,,A gyermekkor egyszerű emlékei" – írta az egyik Weibo felhasználó. –  ,,A mi nemzedékünk az ő művein nőtt fel."
(Forrás: http://www.bbc.com/news/world-asia-china-35965873)