Év Gyerekkönyve Díj - ismeretterjesztő kategória shortlist

Idén az Év Gyerekkönyve Díj két kategóriával is bővült, így 2021-ben 7 díj kerül kiosztásra (a HUBBY-díj mellett, amely áll egy írói, illusztrátori és egy kiadói különdíjból), amelyekkel a 2020-as év könyveit, alkotóit, fordítóit, szerkesztőit és kiadói munkáit díjazzuk. 

- Év Gyerekkönyve Írója díj (0-6 éves)

- Év Gyerekkönyve Írója díj (6-12 éves)

- Év Ifjúsági Könyv Írója díj

- Év Illusztrátora díj

- Év Fordítója díj

- Év Leginnovatívabb Könyve

- Év Ismeretterjesztő Könyve 

 
Ebben a nehéz évben ránk is fér egy kis díjeső! 

A zsűri tagjai:

Csatlós Judit, muzeológus, a Kassák Múzeum munkatársa
Győrei Zsolt, író, fordító, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Károli Gáspár Református Egyetem óraadó tanára
Hansági Ágnes, irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a HUBBY elnökségi tagja
Halupa-Tiba Gabriella, könyvtárostanár, a Könyvtárostanárok Egyesületének kitüntetett tagja
Péterfy Gergely, író
Sándor Enikő, a HUBBY elnökségi tagja.

Idén is a tavalyi év zsűrije dolgozott velünk, egyrészt a pandémia miatt, másrészt a HUBBY kiadói tagozatának javaslatait, észrevételeit meghallgatva arra jutottunk, hogy a zsűri ezentúl nem évente, hanem kétévente váltja egymást. Így idén két HUBBY elnökségi tag is került a zsűribe a megszokott egy elnökségi tag helyett, mert azóta Hansági Ágnes is elnökségi tagunk lett. 

Elsőként az Év Ismeretterjesztő Könyve shortlistes könyvei következnek: 

Bodó Iván: Balatoni halmesék, Scolar Kiadó, 2020. (könyvtervező: Rajka Mária)

Vibók Ildi: Szeretnék egy aranyhalat, Pagony, 2020. (Mayer Tamás rajzaival)

17. század - Korszakok a múzeumban (írta Deme Edina) és Karácsony a múzeumban (írta Cser Judit), Szépművészeti Múzeum, 2020. (Kun Fruzsina rajzaival)

Lőrinc László: 25 szelfi a török korból, Kolibri, 2020. (Rátkai Kornél rajzaival)

Tittel Kinga: A Duna kincsei, Kolibri, 2020. (Garaczi Glória rajzaival) 

Nagy szeretettel gratulálunk a shortlistre felkerült könyvek alkotóinak! 

Nagyon Kék Könyvet minden háztartásba!

Miért épp a Nagyon Kék Könyvet olvasom ma? Egyrészt ma van március 22., a víz világnapja, másrészt, mert reggel az első gondolatom egy kávé volt, amihez ugyebár víz is kell. Aztán megkívántam egy pohár citromos vizet, mint majdnem minden reggel, és ahhoz is víz kell, ráadásul mindezek után elmentem fürödni, és elég keserű lettem volna, ha nem folyik a csapból a víz. Gévai Csilla a Nagyon Zöld Könyv után megírta és megrajzolta a Nagyon Kék Könyvet, hasonló szándékkal, mint előző munkáját: „Meg kell találni azt az elfogadható MÉRTÉKET, melynek betartásával és használatával meg tudjuk menteni a bolygónk sokszínű élővilágát.”

Gévai Csilla könyvében mindent megtudhatunk a vízről és még a mindennél egy kicsit többet is! Elkalandozhatunk a szerző humoros kis kitérőivel - a vicces nyelvi, vizuális és fogalmi asszociációk egy pillanat alatt megmutatják, mennyire sokrétű téma tud lenni a víz tanulmányozása. Mit jelent az, hogy valami szuperelem, és milyen fontos, hogy mindeközben számos megközelítés lehetséges még. Eszünkbe juthat egy Ray Bartkus vagy egy William Turner kép, de a szerző – önmagához hűen sok humorral – Narkisszosz történetét is megidézi.  Egyik kedvenc részem a könyvből, amikor bemutatja a vízisteneket és vízilényeket, Varunát, Kappát, Jörmungandr-t, Ka-moho-ali’i-t és a többieket, ami további kutatásra is sarkallja az olvasót, csakúgy, mint a kis kötet többi része.

Végezetül álljon itt egy részlet, ami legalább olyan inspiráló, mint Gévai Csilla munkája, és jól példázza a könyv szemléletét: bolygónk egy csoda, jó lenne, ha kíváncsisággal fordulnánk felé a folytonos kihasználás helyett!

„Élt Japánban egy híres vízkutató, Emoto Masaru. Ő évtizedeket töltött el azzal, hogy a víz természetét és szerkezetét kutatta. Kutatásai alapját a vízkristályok képének elemzése adta. Szerinte ezek a mikroszkóp alatt látható vízkristály formák megmutatják, hogy a víz hogyan érzi magát egy adott helyen. Előadásaiban sokszor elmondta, hogy őt nagyon érdekelte az a jelenség, hogy miért nincs két egyforma hópehely, miért más mindnek a kristályszerkezete. Emoto Masaru eleinte olyan vizek kristályszerkezetét vizsgálta, amelyek valamilyen híres és
tiszta forrásból származtak, majd megnézte olyan ivóvizek szerkezetét is, amik a világ nagyvárosaiból származtak. Az eredményei arra engedtek következtetni, hogy a tiszta forrásból származó vizek kristályszerkezetei sokkal szebb formát mutattak, mint a nagyvárosokból származó vizek szerkezete.”

Szekeres Niki