Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét Halupa-Tiba Gabriella

Ezen a héten is folytatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijének bemutatását! Ismerjétek meg Halupa-Tiba Gabriellát, aki azt megosztja most veletek, hogy milyennek látja a 2019-es könyvtermést. 

Halupa-Tiba Gabriella vagyok közel 20 éve könyvtárostanár. Az Év Gyermekkönyv Díjával a tavalyi évben kerültem közelebbi kapcsolatba, amikor is a Könyvtárostanárok Egyesületén keresztül iskolánkban tanuló diákokat felkérték az ifjúsági kategóriában a diák zsűrire. Mindig is nagyon fontos volt az, hogy a diákjaink találkozhassanak a legfrissebb ifjúsági irodalommal. Magánemberként pedig odafigyeltem, hogy a gyermekeimnek a klasszikus mesék mellett aktuális gyermekirodalmi kötetekből is olvassak esti mesét.

Nagyon izgalmasnak tartom az idei könyvtermést. Szinte minden kategóriában igazi gyöngyszemek vannak. Nagyon különleges munka volt számomra a shortlist kiválasztása. Könyvtárostanárként az elsődleges szempontom az volt, hogy melyik könyvet ajánlanám diákjaimnak és ők melyiket olvasnák szívesen.

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét Győrei Zsolt

Ismerjétek meg Györei Zsoltot, aki szintén tagja az idei Év Gyerekkönyve Díj zsűriének! 

Fotó: Sergej Markosov 

Győrei Zsolt író, költő, műfordító. A Velemi Névtelen versei és levelesládája című verseskötet és a Heltai Jenő drámai életműve című monográfia egyedüli, az Emmuska és a Magyariné szeretője című regények társszerzője. Több drámakötet szerkesztője, több műfordítás-antológia közreműködője. Gyerekversei a Mikkamakka, a  barkaonline.hu és az erdélyi Cimbora hasábjain, illetve a Tejbegríz című kötetben bukkantak fel. A Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, meghívott előadóként a Károli Gáspár Református Egyetemen is tanít.

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét - Tarr Ferenc

Tarr Feri, elnökségi tagunk bemutatása következik. Idén az elnökségből Feri vállalta azt, hogy végigviszi az Év Gyerekkönyve Díj zsűrizésest, és áttanulmányozza a kiadók által jelölt 121 könyvet.  

Fotó: Lukácsházi Luca

Tarr Feri vagyok, a BonBon Matiné Műhely vezetője. Ez egy olyan független, támogatásban nem részesülő kulturális vállalkozás, ahol a 4-12 éves gyerekek számára hozunk létre elsősorban zenei produkciókat. A legmagasabb művészi elvárásokkal dolgozunk együtt zeneszerzőkkel, zenészekkel, színészekkel, illusztrátorokkal, hogy minél több, minél jobb előadás szülessen ennek a korosztálynak. Nagyon büszke vagyok arra, hogy évente 130 előadást adhatunk országszerte, ami során több tízezer gyereknek tudjuk megmutatni, szerintünk milyen a jó gyerekkultúra? Éppen ezért dolgozom a HUBBY elnökségében is, mert szentül hiszem, hogy ugyanazzal a profizmussal és hozzáállással kell a legfiatalabbaknak is alkotni, mint az ún. "magas művészetben". Szeretném, ha a HUBBY nemcsak a gyerekirodalom, hanem az egész gyerekkultúra zászlóshajója lenne.

A 2019-es gyerekkönyv-termés méltó hírnöke annak, hogy a magyar gyerekirodalom virágzik. Az idén rekordmennyiségű, 121 darab könyvet jelöltek a díjra, aminek többsége valóban sok munkát, minőségi elvárásokat tud maga mögött. Számomra az idén az illusztrációs és fordítói kategória okozott különösen sok élményt. Előbbiben jobbnál jobb munkák, nagyon különböző stílusok és megközelítések mutatták meg magukat, ami azt jelzi, a képi gondolkodás talán végre felért a fogalmi gondolkodás mellé. A fordítások között pedig renegeteg jó szöveggel és ötlettel találkozhattunk, ami mutatja, még sok lehetőség van az itthoni gyerekirodalom előtt is.

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét - Hansági Ágnes

Folytatjuk az idei Év Gyerekkönyve Díj zsűrijének bemutatását! Ma Hansági Ágnessel visszük tovább a sort, aki a bemutatkozás mellett, többek között azt is megosztotta velünk, hogy a gyerekkönyvekkel kapcsolatban miért fontos a nyelvi minőségre nagy hangsúlyt fektetni. 

Fotó: Sziklay Cs. Mónika 

Hansági Ágnes irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi docense

2001-ben szerzett doktori fokozatot (ELTE), 2012-ben habilitált (SzTE), eddig több mint százhúsz közleménye jelent meg hazai és nemzetközi folyóiratokban, tanulmánykötetekben. Lassan tíz éve kutatja és tanítja a gyerekirodalmat. Társszerkesztője volt a Mesebeszéd - A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve (szerk. Hansági Ágnes; Hermann Zoltán; Mészáros Márton; Szekeres Nikoletta, FISZ, 2015), valamint a „...kézifékes fordulást is tud” - Tanulmányok a legújabb magyar gyerekirodalomról (szerk. Hansági Ágnes; Hermann Zoltán; Mészáros Márton; Szekeres Nikoletta, Tempevölgy, 2018) című nagysikrű köteteknek. Mentorként a szisztematikus magyar gyerekkönyvkritika megerősítésén fáradozik, az idei tanévtől Szekeres Nikolettával közösen szerkeszti a tiszatájonline gyerekkönyvkritikai rovatát. Legutóbbi könyvei: Tárca - regény – nyilvánosság: Jókai Mór és a magyar tárcaregény kezdetei (Bp., Ráció, 2014), Láthatatlan limesek: Határjelenségek az irodalomban (Balatonfüred, Tempevölgy, 2018)

Az Év Gyerekkönyve Díjról és a 2019-es könyvtermésről

Az Év Gyerekkönyve Díj a magyar gyerekirodalom, a gyerekkönyvkiadás ünnepe. De a figyelemfelkeltésen túl valódi misszióját mégis a tájékoztatásban látom. Aki ma gyerekkönyvet vagy ifjúsági regényt keres a gyerekének, netán tanítóként, tanárként a tanítványainak, egyáltalán nincs könnyű helyzetben. A „független” kiadók innovatív, értékes könyveit még ma sem egyszerű beszerezni; ráadásul nagyon sok cím, túl sok könyv jelenik meg egy évben. Ez csak első látásra jó hír: a valódi oka, hogy itthon nem az iskolák a nagybeszerzők. A szülők vásárolnak, már aki; és ahhoz, hogy az előállítási költségekhez képest még mindig nyomott árú könyvek eltartsanak egy kiadót, nagyon sok könyvet kell kiadni. Az Év Gyerekkönyve tehát egyfajta iránytű, amely segít eligazodni a címek rengetegében.

A tavalyi könyvtermést is ez a kényszerű bőség jellemzi. A magam részéről jobban örülnék, ha kicsit kevesebb könyv készülne, ám azokra több idő, energia jutna.  Persze annak örülnék a legjobban, ha azután ezek a könyvek eljutnának a legszegényebb iskolák könyvtáraiba is. Vagyis: nem a szülők pénztárcája döntene arról, ki kap esélyt arra, hogy boldog, olvasó felnőtt legyen. Több mint háromszáz könyvet olvastunk el. Nagyon vegyes a kép: a tökéletes, hibátlan, lenyűgöző gyerekkönyvek mellett olyan is akadt, amelynek a nyelvi, képi minősége hagy kívánnivalót maga után. A legjobbak bizonyosan kiállják majd az idő próbáját. Irodalmárként, tanárként azonban engem jobban foglalkoztat az „átlag”. Az anyanyelvi nevelés szempontjából különösen fontosnak tartom a gyerekkönyvek nyelvi minőségét. Ebben még van hová fejlődnünk, már a tisztes középmezőnyben is. Ezt nem lehet elég komolyan venni, mert ezen múlik, hogy a mai gyerekek megtanulják-e pontosan kifejezni magukat, tudnak-e majd mások számára is érthetően beszélni az érzéseikről és az igényeikről. Aki ezt nem tanulja meg, az az indulatok tagolatlan kikiabálásánál vagy elmakogásánál reked meg: a rossz szavak és mondatok pedig nemcsak bántóak, hanem mindig meg is bántanak valakit. 

Bemutatjuk az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét - Csatlós Judit

Nagy szeretettel bemutatjuk az idei Év Gyerekkönyve Díj zsűrijét! Először Csatlós Judit bemutatkozását olvashatjátok el, aki azt is elárulta nekünk, milyen gondolatok fogalmazódtak meg benne a zsűrizés során az Év Gyerekkönyve Díjjal kapcsolatban. 

Fotó: Koronczi Endre, 2020.

Kulturális antropológia háttérrel évek óta muzeológusként és kurátorként dolgozom a Kassák Múzeumban. Korábban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület vezetőségi tagjaként kaptam betekintést a kortárs művészet legfrissebb törekvéseibe és a civil szféra működési területébe. Az érdeklődésem a kortárs képzőművészet mellett a munkáskultúra történetére és a modernitás társadalmi mozgalmaira irányul, melyeket kiállítások és publikációk formájában igyekszem körüljárni.

Számomra a zsűrizés egy izgalmas belehelyezkedési lehetőséget adott a gyerekkor elfeledett világába, miközben számos könyvben ráismerhettem a mindennapjainkat körülölelő valóságra és hangokra. Az idei termésben is azok a legkiemelkedőbb művek, ahol a tradicionális mese építőkövei és a kortárs megközelítés találkoztak egymással, ami épp úgy visszaköszön az illusztrációkban, mint a szövegekben.

Búcsúzunk Marika Larssontól

Vannak olyan hétköznapi hősök, akiknek, ha beírjuk a nevét a google-be, nem ugrik fel azonnal millió találat, számos fotóval, mert munkájuk, jelenlétük nem ebben a térben és nem efféle horizontokon mozog. Ilyen volt kicsit Marika Larsson is, aki évtizedek óta dolgozott azon, hogy a magyar irodalom, kiváltképpen a gyerek- és ifjúsági irodalom másik hazájában, Svédországban is teret kapjon.

Kiadót alapított (Felis Förlag), fáradhatatlan munkával és igazi igényességgel végezve munkáját és egyben hobbiját, szenvedélyesen és profin szervezte meg a magyar művészek vendéglátogatásait, könyvvásári jelenlétét, irodalmi programjait és tartotta életben a nemzetközi kommunikációt úgy, ahogy mindezt egy humánusabb, kedvesebb világban képzeli el az ember. 

Amit nekünk hagyott, az az, hogyan érdemes teljes lélekkel csinálni valamit, amit szeretünk, és nem utolsó sorban mélységes alázattal, szerénységgel. 

Búcsúzunk Marika, köszönjük, hogy velünk voltál!