Tudósítás a "kézifékes fordulást is tud" konferenciáról

Pethő Anita tudósítását olvashatjátok a prae.hu oldalán. Az írás az egyik délutáni szekciót kísérte végig, köszönjük a találó és inspiráló pontok kijelölését, az előadások összefoglalását!

A KÉRDŐJEL (LEGYEN) MAGA A KOMMUNIKÁCIÓ

Gyermek- és ifjúsági irodalmi konferencia, 2016. november 11.

"...kézifékes fordulást is tud..." címmel rendezett konferenciát az elmúlt két év magyar gyerekkönyveiről a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Kutatócsoportja (GYIIK) a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) szakmai támogatásával 2016. november 11-én. Az alábbiakban a délutáni két ifjúsági irodalmi szekció három előadásáról lesz részletesebben szó.  

Tovább

Nagy sikerrel zárult a KRE GYIIK és a HUBBY közös konferenciája

Teltházas plenáris előadások, estébe nyúló beszélgetések a két szekcióban. Nagyon jó volt látni, hogy ilyen sok embert érdekel a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalom.

A "kézifékes fordulást is tud" gyerekirodalmi konferencia a KRE GYIIK és a HUBBY szervezésében egyértelmű siker volt.

KÖSZÖNJÜK, HOGY ILYEN SOKAN ELJÖTTETEK!

Folytatás következik!

A konferencián készült képek megtekinthetőek itt.

Várnai Zsuzsa a posztmodern mesekönyvekről a "kézifékes fordulást is tud" konferencián

Várnai Zsuzsa, művészetterapeuta

A posztmodern mesekönyvek képi és verbális narratívái igencsak izgalmas terepet kínálnak a digitális kor olvasói számára nemcsak értelmezési, hanem tapasztalatszerzési szempontból is. Ezek a könyvek alaposan megdolgoznak bennünket mind képi világukat mind szövegeiket tekintve. 

A sokszor társszerzővé előlépett olvasó kalandjait számos metafikciós eszköz biztosítja az első borítótól a hátsóig. Nincs hátradőlés, nincs pihenés: keményen meg kell küzdenünk azért, hogy a történet - no és persze az egész könyv úgy, ahogy van - valóban a „miénk” legyen. Mik ezek az eszközök és hogyan működnek? Erre keressük a választ Izom Ozival néhány angol, amerikai és skandináv mesekönyv bevonásával.

Nagy Gabriella Ágnes Tóth Krisztina A lány aki nem beszélt című könyvéről

Nagy Gabriella Ágnes, irodalomtörténész, mesekutató, kutatási területe a népmese és a színház, a debreceni Alkalmazott Narratológiai Műhely tagja

Tóth Krisztina a tavalyi évben három gyerekeknek szóló prózai mesekötettel is jelentkezett. Mindhárom kötet tabutémát állít a középpontba. A lány, aki nem beszélt című kötet első olvasatra a kitaszítottság és örökbefogadás kérdéskörét fogalmazza át népmesei nyelvre.

De hogyan írható át a népmese kortárs irodalmi szöveggé? 

Milyen olvasásmóddal közelítünk általában a népmesékhez és miért? 

Hogyan kezeli Tóth Krisztina szövege a következő fogalmakat, amelyek napjaink kultúrájában kiemelt szerephez jutnak: születés, felejtés, emlékezet, beszéd, idegenség, származás, asszimiláció? 

Valóban csak az örökbefogadásról szól a mese?

Mészáros Márton előadásának beharangozója a Holtversenyről

Mészáros Márton irodalomtörténész, egyetemi adjunktus

Mi a young-adult? Tematikus vagy formai megnevezés? Fiatal felnőttekről vagy fiatal felnőtteknek szól? Marketing vagy műfaji meghatározás? Az előadás hipotézise szerint a YA kontextusát  például a hagyományos regénnyel, és ifjúsági regénnyel szemben nem annyira intertextuális, mint inkább intermediális kapcsolódások szervezik, a „hagyományos” irodalomhoz képest pedig sokkal erőteljesebben építkezik a populáris kultúra, sőt a trashkultúra elemeire is. A kérdést a Holtverseny példáján vizsgáljuk.

Gimesi Dóra konferencia előadásának beharangozója a Bibedombi szörnyhatározóról

Gimesi Dóra dramaturg, drámaíró, az SZFE Doktori Iskolájának doktorjelöltje

Önálló mű-e a színpadi adaptáció? Hol végződik a dramaturg és hol kezdődik a szerző? Hát a szerzőtárs? 

Milyen érzés egy halott (vagy jelen nem lévő) író szerzőtársául szegődni, belemászni a stílusába, a fejébe? 

És miben más ez, ha az író is részt vesz a munkában? 

Adaptálhatatlan-e egy könyv, amely műfaját tekintve lexikon?  

Előadásomban egy éppen zajló folyamat kellős közepébe szeretnék bepillantást nyújtani.

Ízelítő Sándor Enikő Sündör és Niruról szóló konferencia előadásából

Sándor Enikő a KRE hallgatója, a Mikkamakka folyóirat munkatársa

"Borbáth Péter és Remsey Dávid könyve kiemelkedik a kortárs magyar gyerekkönyvek közül. Egy olyan világot teremtettek meg közösen, mely szokatlan, felfedezésre sarkalló, de nyelvi bravúrjainak köszönhetően valahol mégis otthonos, ismerős. A két barát külön utakon járva tapasztalja meg azokat a kihívásokat, melyek jellemfejlődésükhöz is hozzájárulnak. A kalandok és próbatételek logikai láncként épülnek egymásra, s közben, mi olvasók, egy teljesen új világ felépülését és működését figyelhetjük meg."

Jelen - Szekeres Niki előadásának beharangozója a "kézifékes fordulást is tud" konferencián

Szekeres Nikoletta, kritikus, szerkesztő, HUBBY alapító tag, KRE Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzési szak óraadója, szabadúszó

A Móra kiadó munkásságát kísérve mindenképpen figyelemre méltó azon tevékenységük, amely nemcsak a trendkövetést, hanem bizonyos külföldi irányvonalak, tendenciák megismertetését, dialógusba léptetését, talán meghonosítását tűzte ki célul hazánkban. Jelen című antológiájuk éppen ezért számos kérdést vethet fel.  

Mi történik akkor, ha irodalmi szövegek bizonyos hívószavak köré szerveződnek?
A tematika hogyan határoz meg altémákat, és azok milyen szövegépítési stratégiákat, poétikai megoldásokat eredményezhetnek?

A párbeszédbe lépő szövegek milyen általánosabb jelenségeket mutatnak? 

Milyen kiadói szándékok és megoldások fedezhetőek fel a kötet struktúrája és a szövegválasztások mentén?