HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum tisztújító taggyűlés

A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elnökének, alelnökének és elnökségének mandátuma lejárt. A tagokat értesítettük a következő taggyűlés időpontjáról, és a lehetőségről, hogy pályázhatnak az elnöki és elnökségi posztokra. 

Bemutatjuk a pályázókat.

Elnöki posztra Berg Judit adott be pályázatot, bemutatkozását közöljük. 

Gyerekkorom óta sokféle módon kapcsolódom az irodalomhoz, gyerekirodalomhoz és az oktatáshoz. Édesanyám magyar-angol-orosz-lengyel szakos tanár és műfordító volt, később én és a testvéreim is tanárként végeztünk. (A húgaim jelenleg is középiskolai tanárok.)

A Karinthy Frigyes Kéttannyelvű Gimnázium elvégzése után az ELTE magyar-angol szakán szereztem tanári diplomát, illetve drámapedagógus oklevelet.

Egyetemistaként az anyukám által vezetett iskolai színjátszókör számára írtam gyerekdarabokat, részt vettem a színjátszókör munkájában és a rendezésben is.

2005-ben jelent meg első mesekönyvem, azóta folyamatosan publikálok. Jelenleg közel 80 gyerek- és ifjúsági könyv szerzője vagyok. Pályám kezdete óta járom az országot és a külföldön élő magyar közösségeket, hogy író-olvasó találkozókat, rendhagyó irodalomórákat, mesedélutánokat tartsak óvodákban, iskolákban, könyvtárakban, irodalmi rendezvényeken. Heti szinten tapasztalom, mekkora szükség van az olvasóvá nevelésre, a kortárs irodalom bemutatására gyerekek, pedagógusok és intézmények számára, milyen sok múlik azon, hogy a gyerekek rendszeresen találkozzanak szerzőkkel, illusztrátorokkal, jó könyvekkel, hogy kapjanak lehetőséget a beszélgetésre, kérdezésre, formáljuk vizuális kultúrájukat, ízlésüket.

A HUBBY alapító tagjai közé tartozom, bár korábban nem vállaltam szerepet az egyesület vezetésében. Elnökségi feladataim ellátását az alábbi elvek mentén tudom elképzelni.

Reményeim szerint elnökségem alatt a HUBBY – korábbi függetlensége megtartásával – egy gazdaságilag is önálló, mindenki számára nyitott szervezetté tud válni, amely nemcsak a magyar gyerekirodalom szolgálatában áll, de aktívan részt tud venni az IBBY nemzetközi projektjeiben is. Ennek megvalósításához olyan elnökségi tagokat hívtam meg, akik különböző szakterületekhez értenek, hiszen ezt a hatalmas munkát csak egy jól összehangolt, profi csapat tudja elvégezni – a tagság támogató együttműködésével. A tervezett elnökségben olyan írók, illusztrátorok, könyvkiadók és pedagógusok vállalnak szerepet, akik egyszemélyben vagy a gazdasági folyamatokhoz, a projektmenedzsmenthez, a rendezvényszervezéshez, a kommunikációhoz, a pályázatíráshoz, az online marketinghez vagy a jogi ügyekhez is értenek.

Az egyesület korábbi munkáját is szeretnénk folytatni, hangsúlyt helyezve az olvasás népszerűsítésére, az írókat az iskolákba projekt továbbvitelére, az Év Gyerekkönyve díj reflektorfénybe helyezésére, de sok új tervet, ötletet dolgoztunk ki annak érdekében, hogy minden egyesületi tag számára előnyökkel járjon a tagság. Bízunk benne, hogy sikerül a tagságot is jelentősen bővítenünk, és emellett olyan országosan ismert és elismert szervezetté válnunk, amelyhez mindenki örömmel csatlakozik. Ennek érdekében a jelenlegi egyesületi tagság mellett bevonnánk a közös munkába a pedagógusokat, könyvtárosokat és mindazokat a cégeket, szervezeteket, amelyek valamiképpen kapcsolódnak a gyerekirodalomhoz (nyomdák, múzeumok, bábszínházak, társasjátékkészítők stb.), de számítunk a szülők támogató hozzáállására is. A magyar gyerekirodalom támogatása, fejlesztése, népszerűsítése, minél szélesebb rétegekhez való eljuttatása közös ügyünk!

Részletes terveinket, programunkat hamarosan bemutatjuk.

Alelnöki posztra Epresi Adrienn adott be pályázatot, bemutatkozását közöljük. 

Epresi Adrienn vagyok, az Ecovit Kiadó gazdasági vezetője, közgazdász.

 

Berg Judit kérésére jelentkezem a HUBBY alelnöki tisztségére, azzal a céllal, hogy az egyesületet a függetlenségét tovább őrző, pénzügyileg stabil szakmai érdekképviseleti szervezetté segítsem szervezni. A magyar könyvpiac kevés független gyerekkönyvkiadója egyikének gazdasági vezetőjeként bízom benne, hogy tapasztalataim az egyesület hasznára válhatnak.

 

Gazdasági végzettségemet a Budapesti Corvinus Egyetemen szereztem, melynek angol nyelvű MBA programját már két kisgyermek anyjaként teljesítettem. Évekig dolgoztam francia multinacionális környezetben, ahonnan menedzsment-tapasztalatokkal, gazdasági-informatikai ismeretekkel, valamint azzal a biztos tudással gazdagodva távoztam, hogy az életem és tevékenységem mibenlétét és kereteit magam szeretném meghatározni, még ha ez kockázatokat rejt is magában.

 

Férjemmel, Futász Dezsővel (az Akadémiai Kiadó magyar-angol nagyszótára és akadémiai nívódíjas angol-magyar kéziszótára főszerkesztőjével) 2005 óta vagyunk jelen a magyar gyerekkönyvkiadásban. Első gyerekkönyvünk egyben Berg Judit első könyve, a ma is folyamatosan megjelenő Hisztimesék volt. Azóta számos, az iskolai oktatásban is szerephez jutó könyvünk jelent meg, melyek kreatív koncepciójának kidolgozásában nagy örömemet lelem.

 

Közös kiadónk 2012-ig gazdasági, jogi kiadványokat, angol és német szakszótárakat jelentetett meg, illetve szakmai konferenciákat szervezett vállalati ügyfélkörnek, ahol a feladatom a több tízezres előfizetői bázis adminisztratív és pénzügyi nyilvántartásának megszervezése, a rendezvények lebonyolításának felügyelete, a könyvelés ellenőrzése, majd mikor a lapkiadói üzletágat egy holland multinacionális kiadóvállalat megvásárolta, a cégeladással kapcsolatos gazdaságossági kimutatások elkészítése volt.

 

Az azóta eltelt időben elsősorban a gyerekirodalomra fókuszálunk, hosszú előkészítő kutatómunkát igénylő, lassú, alapos, műhelyszerű működéssel, melynek eredményeként valamennyi 2005 óta kiadott könyvünk folyamatosan újabb kiadásokban jelenik meg, némelyek sok tízezres példányszámot, több idegen nyelvű kiadást is megérve.

 

Leányfalun és Bécsben folytatunk kétlaki életet, ez utóbbi város a szakmai összefogások fontosságára és erejére is jó példával szolgál.

 

Szeretném, ha egyesületünk bővítené a tagságát, ernyőszervezetként összefogná a gyermek- és ifjúsági irodalomban dolgozók szakmai szervezeteit, új együttműködéseket és szinergiákat kialakítva a terület szereplőivel, és világnézetre való tekintet nélkül, a minőséget szem előtt tartva válna nemcsak a szakma, hanem minden olvasó gyerek érdekképviseletévé is.

 

Elnökségi bemutatkozások:

Vinczellér Katalin vagyok, magyar-média szakos gimnáziumi tanár. AZ ELTE BTK-n végeztem magyar és összehasonlító irodalomtörténet szakon, majd médiatanári képesítést is szereztem. Emellett a Pagony /Tilos az Á könyvek kiadó munkatársaként is dolgozom.

Több mint 20 éve tartó magyartanári pályafutásom alatt évről évre egyre mélyebb tapasztalatom lett, hogy az iskolában kötelező irodalom tananyag mind távolabb és távolabb kerül az újabb generációktól. Ez a mondat az elmúlt 20 évben számos fórumon hangzott már el, gyakorlatilag folyamatos témája személyes, de akár akadémikus szakmai beszélgetéseknek, konferenciáknak is.

Szintén meghatározó tapasztalat, nemcsak személyes gyakorlatom, hanem országszerte számos kollégával való találkozás, közös munka, országos versenyek alapján, hogy azok a tanárok, akik a kortárs ifjúsági irodalmat beépítik iskolai munkájukba, sokkal közelebb tudják hozni a „tantárgyat” is a diákokhoz. És ez nem a könnyebb út keresését, a komoly munka megúszását jelenti. Hanem azt, hogy nem szeretnénk elidegeníteni a diákoktól egy olyan területet, amely még gazdagabbá tenné az életüket, elmélyítheti az irodalomról az irodalomról és önmagukról való gondolkodásukat, tudásukat.

Az iskolákban a diákokkal és a diákokért dolgozunk. És ennek a közös munkának elengedhetetlen része, hogy a jelenben éljünk, amelyhez segítséget ad a kortárs ifjúsági irodalom is. A HUBBY tevékenységei közül épp ezért számomra az egyik legfontosabb vonulat a a kortárs szerzők és diákok, pedagógusok találkozásainak, beszélgetéseinek megszervezése. Magam is szerveztem partizán módon ilyeneket, illetve a HUBBY keretei között hivatalosan is vettem részt hasonló eseményeken. Egyértelmű tapasztalatom, hogy ez az egyik olyan csatorna, amely a lehető leghatékonyabban juttatja el az irodalom izgalmát, élményszerűségét diákok széles köréhez.

Épp ezért  nagy örömmel és elhivatottsággal, kétévnyi elnökségi munka tapasztalatával szeretnék részt venni továbbra is a szervezet munkájában.

 

 

Végvári Imre

Rendezvény tartalom kurátor, vállalkozó, cégvezető - marketing-kommunikációs gyökerekkel, széles hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, változatos tapasztalattal. Eddigi vállalkozásai között egyaránt szerepelt interaktív ügynökség, hírportál és sportvállalkozás – de írt már gyerekkönyvet a jövőről (www.jovomenok.hu), és társszervezője a TED több regionális rendezvénysorozatának. 

Az online digitális marketing-kommunikáció területén töltött évek során ügyfelei között startupok, KKV-k, multinacionális vállalatok, nemzetközi szervezetek, magyar államigazgatási és kulturális testületek, intézmények egyaránt szerepeltek. Nevéhez fűződik az első hazai Interaktív Marketing Konferencia megrendezése is. Koncepciói, projektjei a hazai kommunikációs szakma minden nagyobb díját megnyerték. Rendszeresen ad elő szakmai rendezvényeken, konferenciákon, publikál, véleményez, meghívott előadóként felsőoktatási intézményekben tart képzéseket. A BGE államvizsgabizottsági elnöke, a Kürt Akadémia NET-WORKS, SMARTMOBIL és NAGYSZÍNPAD képzésének alapítója és témavezetője volt.

Szívesen mentorál, segít kezdő vállalkozásokat – szakmai előtörténetéből adódóan jól ismeri a vállalkozások kezdeti és növekedési fázisbeli nehézségeit, saját tapasztalatából tud gyakorlati megoldási lehetőségeket és konkrét irányokat, példákat és esettanulmányokat hozni a felmerülő kérdésekre. A növekedés-menedzsment és az innováció mellett szűken vett szakterülete, az online digitális interaktív kommunikáció témájában is hatékonyan tud segíteni fejlődő vállalkozásokat, szervezeteket. 

Mindezen szakmai tapasztalatokat szívesen kamatoztatja a HUBBY elnökségi munkájában.

Fábián László 1978. október 3-án született Tatán. Középiskolai tanulmányait 1993-tól 1997-ig a budapesti Ady Endre Gimnáziumban végzete. Az érettségi megszerzése után még ugyanabban az évben felvételt nyert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karára, magyar-kommunikáció szakra. Mivel kezdettől fogva komolyan érdekelte az irodalom és a film kapcsolata, kommunikáció szakon film-televízió szakirányra jelentkezett, ahol szakdolgozatát cseh, szlovák és magyar filmek ezredfordulós problémafelvetéseiből írta. Ennek részeként 2002-ben egy szemesztert a prágai Károly Egyetemen tanult média- és filmtudomány szakon. Egyetemi évei alatt folyamatosan tagja volt a Magyar Filmszemle diákzsűrijének, a 2000-es évek elején pedig két alkalommal is nyújtott be pályamunkát az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Magyar és kommunikáció szakos diplomáját 2004-ben, jeles eredménnyel szerezte meg.

2005-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója lett, kutatási területe elsősorban az adaptáció, azaz film és irodalom kapcsolatának vizsgálata. 2005 februárja óta az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola magyar nyelv és irodalom, valamint mozgóképkultúra és médiaismeret szakos tanára, diákjai irodalmi és filmes versenyeken egyaránt komoly sikereket értek el az elmúlt évtizedben, itthon és külföldön is.

2011-ben, szakmai munkájának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárától Pedagógus Kutatói Pályadíjat vehetett át, egy évvel korábban, 2010-ben pedig a digitális kompetencia-fejlesztés Suli.net.tan senior pályázatának lett az egyik győztese. 2023-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Köznevelési Bizottságától vehette át a Pedagógia Mestere díjat.

Volt óraadó tanár a Kodolányi János Főiskolán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Rippl-Rónai Művészeti Intézet Média Tanszékén és egy évtizeden keresztül tartott egyetemi felvételire felkészítő tanfolyamokat a Treff Kétszintű Érettségi Felkészítőin.

Az elmúlt két évben tagja volt a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj független szakmai zsűrijének.

Nős, két kislány és egy kisfiú édesapja.

Paulovkin Boglárka grafikusművész, illusztrátor. 

Pályáját textilminta-rajzolóként kezdte az óbudai PaNyoVa gyárban. Az ELTE-n szerzett tanító és tanári diplomája után lett tervezőgrafikus: 2003-ban végzett a MOME-n. 

Első grafikai munkái az ÉS folyóiratban jelentek meg, ott figyelt fel rá Janikovszky Éva. Az ő bátorítására kezdett el komolyabban a gyerekirodalom, és gyerekkönyv illusztráció felé fordulni. Szerzőként, illusztrátorként és tervezőként is alkotott az elmúlt évtizedekben, számos kiadóval együttműködve. 

2007-ben a Pagony kiadóval megalapították Aranyvackor-díjat, amelynek célja - olasz tapasztalatai alapján - friss, tehetséges írók és illusztrátorok felkutatása volt. 2011-ben az általa tervezett és illusztrált Egyszervolt című könyvért elnyerte az EMMI Alkotó Különdíját a Szép Könyv megmérettetésen, 2020-ban pedig mind a gyermek, mind a szakmai zsűri az Év Illusztrátorának választotta Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak című kötetének kapcsán.

Szívügye a “hídépítés”: eljuttatni az értékeket oda, ahol hatással lehetnek, ahol inspirációs forrásként működhetnek. A gyerekkönyveket, mint az első képélményeket, az egyik legfontosabb érzékenyítő és ízlésformáló eszköznek tartja, amelyek évek múltán kaput nyithatnak önmagunk, egymás, és a mindenkori kortárs művészet megértéséhez, befogadásához. 

Elévülhetetlen szerepe van a magyar gyerekkönyvek 2006-tól kezdődő megújulásában: húsz éve tanítja szemléletformáló előadásokon, workshopokon, általános iskolától egyetemig, a képeskönyvek sajátos nyelvét és az illusztráció szerepét a vizuális kommunikációban, tervezőgrafikában. 

Kelemen Réka, gyerekirodalmi szakértő

Több, mint tíz éve foglalkozom gyerekkönyvekkel. Pályám bolti eladóként indult a Naphegy Kiadónál, ahogy jobban megismertem a gyerekkönyveket, egyre elhivatottabb lettem. Jelenleg hosszabb szabadságon vagyok a kisfiamnak köszönhetően. Előtte a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesületnek dolgoztam kulturális szervezőként, hozzám tartoztak a gyerek- és ifjúsági irodalomhoz kapcsolódó programok. Idén a PesText Fesztiválnak köszönhetően szervezhettem egy szakmai workshopot, amit Rebecca Dautremer vezetett.

Elvégeztem a Károli Gáspár Református Egyetem gyerekirodalmi képzését, ahol rájöttem, hogy még jobban szeretnék érteni a szövegekhez. Emiatt jelentkeztem és elvégeztem a Pécsi Tudomány Egyetem magyar alapszakát, de távlati terveimben benne van a folytatás.

A gyerekirodalomon belül a szöveg és az illusztráció kapcsolata érdekel, a képi narráció és a silent book műfaja. A gyerekkönyv illusztrációhoz kapcsolódóan 2017-ben Révész Emesével közösen hoztuk létre a Meseváros-Budapest kiállítást a Deák 17 Galériában, ami kisebb változtatás után a moszkvai könyvvásáron is megtekinthető volt. Az elmúlt években írtam több ajánlót, kritikát illusztrált gyerekkönyvekről, és készítettem interjút szerzőkkel, illusztrátorokkal vagy más szakemberekkel, akik a gyerekirodalomhoz kötődnek.

Szinte a kezdetektől tagja vagyok a Magyar Gyerekkönyv Fórumnak és ugyan nem elnökségi tagként, de több projektjükben is dolgoztam. Idén főszervezője volt a Holnemvolt-sorozatnak, aminek a népmese és kortárs műmese kapcsolata volt a témája. Bajzáth Máriával és öt kortárs szerzővel olyan iskolákba látogattunk el, ahol kevés külsős kulturális program valósul meg. Emellett tagja voltam az Év Gyerekkönyve Díj zsűrijének is.

Bízom benne, hogy továbbra is segíthetem munkámmal az egyesületet, és elnökségi tagként még hatékonyabban vehetek részt a gyerekkönyves közösség építésében.

Taggyűlés

A Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) tisztújító taggyűlését 2023. október 24-én 17.00-tól tartjuk a Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó műhelyben (1013. Döbrentei utca 9.). 

A taggyűlés napirendi pontjai

1. Elnökségi beszámoló az elmúlt 2 éves munkáról

2. Elnök-, alelnök-, elnökségi tag választás

3. Egyéb

Amennyiben a taggyűlés határozatképtelen, ugyanezzel a napirenddel, ugyanerre a helyszínre 2023. október 24. 17.30-ra hívjuk össze a taggyűlést, amely a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.

Év Gyerekkönyve Díj 2023 - a diákzsűri laudációi

 

Diákzsűri laudációk

Az év ismeretterjesztő könyve, megosztott díj

Bajzáth Mária: A kerek élet fája (Lampion könyvek)

Vibók Ildikó: Szuperdió (Pagony kiadó)

 

Tisztelt jelenlévő Írók, Hubby tagok és a Többiek!

Mindenekelőtt megszeretnénk köszönni, hogy minket ért az a megtiszteltetés, hogy kiválasztották a csapatunkat olyan nagy feladatra, mint az év ismeretterjesztő könyvének kiválasztása.

Nagyon törekedtünk, hogy tényleg igazságos döntést tudjunk hozni, többször is átolvastuk a könyveket - ezen a ponton megjegyeznénk, hogy mindegyik lenyűgöző alkotás, és nagyon nehéz volt megnevezni a legjobbat.

Mindhárom kötet rendívül kreatív és mindegyik kiemelkedett a maga módján. A döntés ezek miatt minden egyes nappal egyre csak nehezedett számunkra. Sok-sok szempontot vizsgáltunk a várakozás során, igyekeztünk a lehető legmegfelelőbb döntést meghozni. És ezért megosztott díjat szavaztunk meg.

 Az általunk választott könyvek remek olvasási élményt nyújtottak, kiváló stílusukkal, egyedi szemléltetetési módjukkal, érdekes mondanivalójukkal. A megjelölt kategóriába kiválóan beleillettek és a korosztályának is megfelelő olvasmánynak bizonyultak, emellett gazdagította tudásunkat az adott témában.

Mi, a Szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium 7.-8. /a osztályos tanulói a 2023-as HUBBY-AZ ÉV ISMERETTERJESZTŐ KÖNYVE díjat Bajzáth Máriának  A kerek élet fája című műve és Vibók Ildikónak Szuperdió című könyve miatt javasoljuk.

További sikeres alkotást kívánunk az íróknak! -

May the Force be with you!

Az összefoglalót készítette: Fritz Eszter és Rehák Fanni

 

Szegedi Piarista Gimnázium 7-8. osztályos diákjai

 

Fritz Eszter 8/a

 Bicskei Janka 8/a

 Gulyás Adél 8/a

 Szaszák Kata 8/a

 Molnár Tekla 7/a

 Antós Lilla Katica 7/a

 Besesek Virág 7/a

 Rehák Fanni 7/a

 

Az év illusztrátora

Grela Alexandra – (Révész Emese): Hol készül a művészet (Csimota kiadó)

Egy, a művészetről szóló könyv sok illusztrációt igényel, ami itt tökéletesen meg is valósult, mozgalmasság jellemzi a képeket, aprólékos, ügyel a részletekre, festőileg színpompás.

Az illusztrációk hangulata, technikája, stílusa, gazdag színvilága hűen követi a tartalmat, szinte elrepít minket a korba, a környezetbe, a képeken az adott kultúra jellegzetességei dominálnak, ez az illusztráció legnagyobb értéke is egyben.

Az illusztráció különlegességét a képenkénti 3 „baki” adja, ami valójában egy humoros játék, felkelti az olvasó érdeklődését, sikerélményt ad, szórakoztatva tanít. Minden képet részletesen áttanulmányozva igyekszünk megtalálni ezeket, ezáltal jobban összpontosítunk az apróbb részletekre. Az illusztrátor kreativitására, az adott művészettörténeti korszakban való jártasságára utal, hogy mindig el tud helyezni olyan tárgyakat a képeken, amelyek használata számunkra természetes, így ezek a „bakik” az idő előrehaladtával egyre kevésbé észrevehetőek, ezáltal megtalálásuk egyre nagyobb kihívást jelent az olvasó számára.

Másrészt ezek a „bakik” tág teret adnak a fantáziának, sokat hozzátesznek a tartalomhoz. Elgondolkodtatnak, hogy modern korunk tárgyai nélkül is milyen teljes értékű világ lehetett az adott kor: Egyiptomban pl. nagyszerű ötlet az elektromos véső vagy az őskori barlangban az elemlámpa, a másoló szerzeteseknél az írógép.

A könyv gyerekeknek készült, de még a felnőttnek is sok érdekességet, izgalmas kalandozást jelenthet. A szülők és gyerekek együtt is kipróbálhatják a játszva tanulás közös élményét. Ez az igényes album értékes része lehet egy családi könyvtárnak.

 

Ajkai Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Sportiskola és Kollégium Bánki

Donát Intézményegységének gimnáziumi és technikumi képzésben résztvevő diákjai

 

Feckel Lili 10. C

 Lóránd Lili Zsófia 10. C

Rózsa Vivien 10. C

László Edina 10. C

Horváth Vilma 10. C

Varga Dorina 10. C

 Orsós Regina 11.

A Jusztin Zoé 10. G

 

 Az év illusztrátora

Grela Alexandra – (Révész Emese): Hol készül a művészet (Csimota kiadó)

A Dr. Mező Ferenc Általános Iskola diákzsűrijét képviseljük társaimmal itt, a Vigadó téren az Ünnepi Könyvhéten. A HUBBY Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöksége az Év Gyerekkönyve Illusztráció kategória értékelésére választotta ki iskolánkat. A 4-7. évfolyamról összesen 70 diák vett részt az értékelési folyamatban Ottucsák Melinda Anikó tanárnő vezetésével.

Nagyon izgatottak voltunk a lehetőség hallatán, hogy gyerekként véleményt mondhatunk könyvekről. Szeretünk beszélni, alkotni, dicsérni, véleményt formálni. Amikor kezünkbe fogtuk a könyveket és csoportokban beszéltük meg, kinek mi tetszik, sokszor hangos vita alakult ki: “Ez nagyon színes rajz! Ez a kép nagyon egyedi! Ez nagyon érdekes, jó a mai, modern gyerekeknek!” A “Hol készül a művészet?” Művészettörténeti böngésző, melyet Révész Emese írt és Grela Alexandra illusztrált. A szemünket rögtön elvarázsolta a színes borító, és azonnal a rajzteremben éreztük magunkat. A könyvet lapozgatva minden oldalon találtunk valami érdekességet: egy targoncás piramisépítő munkást, jéghozikó hollandokat, rejtőzködő állatokat. A leírások párbeszédszerűen mutatták be a művészet egy-egy alkotóját. A könyvön végigérve vettük csak észre, hogy amiket mi érdekességnek gondoltunk, azok művészettörténeti hibák: így kezdhettük elölről a könyv átnézését.

A Dr. Mező Ferenc Általános Iskola diákzsűrije szeretettel gratulál Grela Alexandrának a “Hol készül a művészet?” Művészettörténeti böngésző illusztrációjáért. Úgy gondoljuk, ez a könyv megváltoztathatja a gyerekek érdeklődését a művészet iránt. Köszönjük a HUBBY Magyar Gyerekkönyv Fórumnak a lehetőséget, hogy izgalmas, új könyveket értékelhettünk.

Dr. Mező Ferenc Általános Iskola diákjai:

Molnár Hédi, Lengyel Diána, Szmodits Dávid, Komláti Mirkó

Az év ifjúsági könyv írója

Keszthelyi Gréta Kata: Vékony jégen (Menő könyvek)

 

A könyv világa, többnyire hétköznapi, mindenki számára ismerős térben játszódik, azonban az egyik legfontosabb helyszín a történetben a korcsolyapálya, ami egy eredeti ötlet.  Ebből fakadóan a regénynek van egyfajta frissessége, hiszen nem csak az otthon és az iskola a két helyszín, mint ahogy az ifjúsági könyvek jelentős részében.

A főszereplő alakjában az írónő hitelesen mutatja be a nyomasztó családi problémákat, és a mai tinédzserek közül sokak számára ismerős, testképzavarral, magánnyal és a szorongással terhelt hétköznapokat.

Lina, azaz a főszereplő karakterével könnyen lehet azonosulni, ugyanúgy remél, hibázik, küzd és szorong, mint bárki más.

A cselekmény nagyon jól felépített. A befejezésben nincs határozott tanulság, több kérdést hagy megválaszolatlanul, ami egy izgalmas módja, hogy mi is használjuk a fantáziánkat.

A regény szövege igényes, gördülékenyen olvasható, valamint a stílusa mai, teljesen hihető, hogy egy fiatal 17 éves narrálja a könyvet.

A regényt inkább 15 év felett ajánlanám, mivel komoly, nehéz témát dolgoz fel, ami egy fiatalabb 11 vagy 12 éves gyereket érzelmileg megviselhet.

Kerékgyártó Anna

 

Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 9. osztályos diákjai

Balogh Lili,

Barabás Léna,

 Cul Bernadett,

Dömötöri Linett,

Forrai Zita,

Gelegonya Anna,

Harka Stefánia,

Herczeg Kata,

Karászi Viktória,

Kerékgyártó Anna,

Korsós Gabriella,

Korsós Zsuzsa

 

"Középiskolás diákokként egyre többet találkozunk azzal a problémával, hogy az iskolában nagyon keveset tanítanak az olyan fontos dolgokról, mint például a nemi egyenlőség, a szexuális kisebbségek védelme, de azokról a problémákról is, mint amiket ez a mű említ-így a testkép-és étkezési zavarok, és a családon belüli bántalmazás.

Egy jól megírt történet képes megmutatni egy probléma lelki és fizikai következményeit. A megértés segíthet a korosztályomnak abban, hogy felismerje a saját problémáit és talán segítséget kérjen. Emellett még segíthet az empátia fejlesztésében és hogy támogatást találjon az olvasó, hiszen rájöhet, hogy nincs egyedül.

Lina karakterén keresztül megtapasztalhatjuk, hogy mások hogyan küzdenek a nehézségekkel, és ez minket is változtatásra inspirál. "

Ceglédi SZC Közgazdasági és Informatikai Szaktechnikum

 

Szórád Annamária 11.c

 Pintea Roland Dániel 11.c

Balogh Márkó 11.c

Magyar Martina 10.c

Csiló Klaudia 12.b

Az év gyerekkönyvírója 7-12 év kategória 

Wéber Anikó: A gondolatolvasó (Pagony kiadó)

A könyv tartalma közel áll a korosztályként megjelölt olvasókhoz. A gyerekek magukra ismerhetnek a szereplőkben, a velük történt eseményekben. Rámutat arra, hogy más gyerekekkel is történnek hasonló események, mint velük, lehetnek problémáik a szüleikkel, osztálytársaikkal, más tanulókkal. Így témájában, problémafelvetésében, aktuális és érdekes. Sikerült megszólítania a gyerekeket.

Az író életszerűen ábrázolja az általános iskolai viszonyokat, hű képet fest a tanulók és a tanárok belső kapcsolatairól, az iskola belső életéről is. A gondolatolvasó ládája kapcsán megfogalmazza a gyerekek azon vágyát, hogy valami izgalomra, rejtelemre vágynak az iskolában is, szükségük van gondolataik megosztására, és gyors válaszokat várnak kérdéseikre. Mindezt nem szemtől szembe szeretnék megkapni. Erre a célra tökéletesen megfelel a láda. A könyvzsűri tagjai is szívesen vennének egy ilyet iskolájukban.

A karakterek érdekesek, kellően kidolgozottak, de inkább a megjelölt korosztály felsőbb határához állnak közel. A főszereplőt, Vezér Tamást ismerhetjük meg leginkább, az író az ő szemszögéből láttatja a történeteket. Az új iskolába kerülés, a megszokott, biztonságos környezet ismételt elhagyása, az ismeretlentől való félelem, ismerős érzelmeket keltenek az olvasó gyerekekben. Bennük is élnek hasonló félelmek, és legfőbb vágyuk a társaik általi elfogadás és elismerés. Szeretnének barátokat szerezni, megfelelő pozícióba kerülni iskolájukban, közösségükben. Ezeket az érzelmeket megfelelően ábrázolja az író, érdekes, rejtélyes történéseken keresztül vezet a beilleszkedés útja. Tamás olyan környezetbe került, ahol az eddigi iskoláitól eltérően, gyorsan sikerült megtalálnia a helyét, sőt még jó barátokat is szerzett. Kimondatlanul jelen van a regényben, hogy édesanyja végső soron a gyermeke javára döntött, Tamás a megfelelő helyre került. A regény elején a tanulók elítélhetik az édesanyát, mert állandó iskolaváltásra kényszeríti gyermekét, de a végére döntése teljesen helyessé válik.

A baráti kapcsolatok mellett más érzelmi szálak is szövődnek a szereplők között. Erre finom utalásokat találhatunk a könyvben - ez is megmozgatja az ifjú olvasók fantáziáját.  Egy ilyen kis négyfős közösségbe tartozni, ahol fiúk-lányok egymást segítik, érzelmileg kötődnek egymáshoz, minden kiskamasz legfőbb vágya.

Jónak találtuk, hogy a főszereplők az iskola elitt tanulói közül kerültek ki. Különböző háttérrel rendelkező fiatalokat ismerhettünk meg, akik megdolgoztak a sikerért. Rávilágít arra, hogy ezeknek a gyerekeknek is lehetnek problémáik, velük is történhetnek rossz dolgok, de igyekeznek helyt állni. Példájuk és történetük hozzájárul a korosztályban jelenlevő trend megdöntéséhez: a stréberség elítélése. Rajtuk keresztül a jó tanuló gyerekek elismerését segíti.

Azt gondoljuk, hogy a 9-10 éves korosztálynak még kicsit nehéz olvasmány. A könyv nem kelti fel az érdeklődésüket, túl egyszerű, illusztráció nélküli. Hiányoltuk a szebb, figyelemfelkeltőbb megjelenést, és néhány illusztrációt is. A felső tagozatos korosztályt jobban meg tudja szólítani a kötet. A könyv címe figyelemfelkeltő, a gyerekek érdeklődéssel fordulnak felé. A történet jól tagolt, a fejezetek nem túl hosszúak. Az esemény gördülékeny, a szereplők szerethetőek, az olvasók könnyen tudnak azonosulni velük. Fiúk és lányok számára egyaránt érdeklődésre tarthat számot. A szerző, Wéber Anikó olyan történetet tárt az olvasók elé, amely tükrözi, hogy átérzi a kamaszok lelkivilágát, azonosulni tud problémáikkal és megoldást kínál azok megoldására az elfogadás, a befogadás által.

A könyvet jó szívvel ajánljuk a megjelölt korosztálynak, sőt még azon túl is. Izgalmas, egyben elgondolkodtató, aktuális olvasmány.

A Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola  és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai:

7. évfolyam: Török Marcell, Szabó Magdolna, Gyurkó Jázmin;

6. évfolyam: Adorján Anna, Manó Maja, Seres Fruzsina,

5. évfolyam: Szőke Rebeka Hella, Szombati Rita, Varga Csenge, Marofka Bálint,

4. évfolyam: Elek János, Madai Sára, Gilárdi Gergely, Porcsin Bianka, Gyöngyösi Nóra

 

 

Ki ne szeretne csak egy napra is gondolatolvasó lenni? Belelátni mások fejébe, megérteni cselekedeteiket, hogy mit miért tesznek, megtudni gondolataikat, melyeket másokról forgatnak a fejükben.

De vajon csak ennyit jelent gondolatolvasónak lenni?  Hányféleképpen értelmezhetjük e szót? Megtudjátok, ha elolvassátok Wéber Anikó lebilincselő könyvét: A gondolatolvasót.

Vezér Tamás a Bíró László József Általános Iskola új tanulója tehetséges gyerek, aki már ötödik alkalommal vált iskolát. A regény elején a ceruza végét rágva kínlódik papírra vetni gondolatait. Önmagáról kell fogalmazást írnia, mely fogalmazás bekerül a Gondolatdobozba.  Amúgy hülyeségnek tartja, a Gondolatdobozt... Pedig új iskolájának a tehetséggondozás mellett ez az egyik különlegessége. A Gondolatdobozba ugyanis bárki bedobhatja levelét, s választ kap rá a Gondolatolvasótól. Tamás anyja ellenben tudja, ki is a fia valójában, s főleg azt, hogy mi a jó neki.  Vajon tényleg „belelát” fia gondolataiba? Tudja, mi a jó neki?

Az iskolaváltás már önmagában izgalmas eseménynek számít egy diák életében.... Ám olyan iskolába kerülni, ahol rejtélyek sorozata várja az ember fiát, s ahol kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik, mindent megér. Ki a tettes, aki minden hétfőn kellemetlenségeket okoz szereplőinknek? És ki a titokzatos Gondolatolvasó?

Wéber Anikó hihetetlen kalandot varázsol elénk, mely nemcsak a szereplőknek, hanem nekünk olvasóknak is olyan, mint egy szabadulószoba: tele rejtélyekkel, izgalmas feladatokkal, melyeket, ha jól oldunk meg, feltárul egy újabb ajtó, ami a kijárathoz, a megoldáshoz visz közelebb. Teljesen magával ragad a könyv, beszippant a cselekmény. Megtudhatjuk, hogyan kell elhitetni a szülőkkel, hogy „ottalvós matektábor” van az iskolában, és azt is, milyen érzés, ha  iskolába zárnak... De minden elviselhető, ha barátok vannak melletünk. A kalandok során egyre inkább megismerjük a négy szereplőt, akik hitelesek, szerethetőek minden hibájukkal, fogyatékosságukkal együtt. Ám mégsem tudjuk annyira jól kiismerni őket, hogy a regény végén ne okoznának igazi meglepetést e karakterek. Igen... A gondolatolvasó az igazi meglepetések, izgalmas fordulatok ifjúsági regénye, s mindezek egy unalmas, szürke iskola falain belül élhetők át. A végére érve feltehetjük a kérdést: Minden iskolában vannak ilyen izgalmas kalandok, ilyen érdekes osztálytársak, csak mi nem látjuk őket? Meglehet. Talán csak egy Gondolatdobozra van szükségünk... Olvassátok el, s döntsétek el ti magatok!

 

Petru Maior Kollégium diákjai:

5. évfolyam: Vajna-Bálint Hanna

6. évfolyam:Bodor Barbara Cintia, Csupán Raymond Krisztián, Katona Kriszta, László Levente, Szatmári Vanda Mónika, Szombat Roland, Zöld Irisz

7. évfolyam: Ilyés Csanád

 

Kamaszokként szeretünk olyan szövegeket olvasni, amelyek egy kicsit rólunk, a minket érintő problémákról is szólnak. Amikor először találkoztunk a regény címével, arra számítottunk, hogy a fantasztikum világába repít majd minket. Nem így történt, rólunk szóló történetet kaptunk, s ennek örültünk!

Wéber Anikó regényében sok mindenről olvashatunk: iskoláról, közösséghez tartozásról, tehetségről, versenyekről, sikerekről, csalásról...

Tamást állandóan más iskolába íratják a szülei. Miközben ide-oda hurcolják abban reménykednek, hogy megtalálják számára azt az ideális iskolát, ahol majd tehetsége kibontakozik. Tudjuk! A felnőttek mindent megtesznek értünk! A baj csak annyi, hogy elfelejtik megkérdezni, mi mit is akarunk! Tamással is így van ez! Végig érezzük, hogy számára nem is a tanulásban elért sikerek a fontosak, egy csapathoz, közösséghez való tartozás tenné őt igazán boldoggá.

Új iskolájában egy tehetséggondozó csoportba kerül. Osztályfőnöke társaival együtt külön szakkörön készíti őket. Végre úgy érzi, megtalálta a helyét, de felkészülésüket váratlan események zavarják meg: fenyegető üzeneteket kapnak, személyes tárgyak tűnnek el. Még a rejtélyes Gondolatolvasó sem tud segíteni nekik! Izgalmas karakter a Gondolatolvasó! Végig titokban marad kiléte, nem tudunk róla semmit, csak annyit, hogy egy dobozba lehet kérdéseket dobni, s azokat Ő megválaszolja.

A gyerekek elhatározzák, hogy az iskolájukban megszervezett megyei verseny után titokban bent maradnak a suliban, hogy kidertísék az igazságot. Izgalmas nyomozás veszi kezdetét. Sok a gyanúsított, de eszünkbe nem jutna, hogy a titokzatos Valaki egy közülük, s az sem, hogy a csalás mögött Emese néni áll...Váratlan ez a fordulat! Hihetetlen mi mindent képes megtenni egy felnőtt csak azért, hogy mások szemében sikeres legyen! Tükörképe ez egy kicsit annak a világnak is, amiben élünk! Tapasztaljuk ezt mi is, halljuk: az a jó suli, ahol versenyeken vesznek részt a diákok, díjakat nyernek, eljutnak az országosra... A teljesítmény a fontos, s közben a legfontosabb dolgokról feledkeznek meg, arról, hogy melyek az igazi értékek... A győzelem nem minden, nem éri meg mindent feláldozni azért, hogy nyerjünk.

Tetszett nekünk az is, hogy a regény gyerekszereplőinek helyén van az igazságérzetük. Nem lehet őket könnyen megvásárolni, nem fogadják el Emese néni okoskodásait, elutasítják a csalást. Rájönnek arra is, hogy nem az iskolai osztályzat határozza meg, hogy kik vagyunk az életben valójában.

Olyan ez a regény, mint egy jó kis detektívtörténet: izgalmas, tele váratlan fordulatokkal, rejtélyekkel és fontos tanulságokkal. Ebben a regényben a jó tanuló nézőpontjából személhetjük az iskolai életet, s kiderül, hogy korántsem annyira rózsás a helyzete, mint azt gondolnánk.

Jó olvasmány minden önmagát kereső jól tanuló vagy kevésbé jól tanuló kamasz számára.

Szász Adalbert Sportlíceum diákjai:

Balázs Imola (V. osztály),

Simon Dávid (VI. osztály),

Molnár Ákos (VI. osztály),

Molnár Júlia (VI. osztály)

Klosz-Deák Kristóf (VI. osztály),

Madarász Kinga (VII. osztály),

Szakács Gréti (VII. osztály),

György Dóra (VII. osztály)

 

Nem fiús – nem lányos olvasmány – mindenkinek szól, rólunk szól!

Minden gyerek magára ismerhet a főszereplők valamelyikében: Szaszában a maximalisták, a mindenből jól teljesítők, Reginában a visszahúzódó, csöndes szorgalmasok, Kareszban a szerepelni vágyók, Tamásban a zárkózottak.  Olyan félelmekkel kell megküzdenie a négy főszereplőnek, amely nekünk is ismerős: a gyengeséginkkel, azzal, hogy elég jók vagyunk? a félelemmel az iskolaváltástól, a kudarctól egy versenyen, az osztályban, a nevetségessé válástól, az féltékeny osztálytársaktól, vagy akár a zaklatástól.

A történet –  egy barátság kialakulása egy iskolai versenyfelkészülés során – talán nem hangzik izgalmasan, de a regény minden pillanata izgalmas,  váratlan fordulatokkal teli. A  nyomozás során, amely kezdetben a négy diák ellenfele után indul, mindenki gyanússá válik, még a tanárok is!  De a barátságuk kiállja a bizalom, árulás és megbocsátás próbáját, pedig éppen a felnőttek, Lali a portás és Emese néni az osztályfőnök az, aki legnehezebb döntés elé állítja őket.

A fordulatok végére megtudjuk, hogy ki a titokzatos gondolatolvasó, a gondolatláda kezelője, kivel leveleznek a ládán keresztül a diákok, a tanárok. Ki az, aki tud az iskola minden diákjának problémájáról és miért képes mindenkinek válaszolni és azt válaszolni, ami segít neki? Letehetetlen könyv!

 

Budapest IX.Kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium diákjai:

Bátori Eszter 7.a,

Bucsi Anna 5.a,

Csima Jolán 6.a,

Czékmány-Wambach Tilda 7.a,

Hampó-Horváth Hanna 5.a,

Horváth Áron 5.b,

Huszár Dorottya 5.b,

Kisszékelyi Péter 5.b,

Molnár-Pap Blanka 7.a,

Papp Eszter 5.b,

Papp Miklós 5.b,

Prókai Emma 5.a,

Timler Alexandra 6.a,

Timler Balázs 6.a

Év Gyerekkönyve Díj 2023 - Laudációk

 

Az Év Ismeretterjesztő Könyve

Kalas Györgyi: Pavlova kisasszony és a dobostorta – A sütemények története, illusztrálta Horváth Ildi

Kalas Györgyi kulináris ismeretterjesztő könyvsorozatának idei darabja a Pavlova kisasszony és a dobostorta – A sütemények története címen jelent meg a Pagony Kiadó gondozásában.

A szerző már tavaly is felkerült az Év Gyerekkönyve Díj 2022-es jelölti listájára (shortlist) korábbi kötetével, azonban a Sandwich grófja és a nápolyi pizza akkor lemaradt a szakmai zsűri által megítélt az Év Ismeretterjesztő Könyve kategória fődíjáról.
Azt nyilván mindannyian tudjuk, hogy születésnapra torta dukál, de azzal vajon hányan vagyunk tisztában, hogy a torta kultusza – igen, kultusza is van! – az ókori görögökhöz köthető, akik Artemisz tiszteletére (többek között a Hold istennője volt) sütöttek először kerek tortákat. Kerek, mint a Hold, ráadásul tökéletes geometriai forma, nyilvánvaló konnotatív jelentések sokaságával.
Artemisz egyébként Zeusz és Létó gyermeke, Apollón ikertestvére, a Hold, a vadászat istennője, de például ő a nők és a gyermekek védelmezője is. Nem mellesleg pedig a vadállatok úrnője, akinek szent állata a szarvastehén. És persze arra is emlékszünk vele kapcsolatban, hogy a trójai mondakörben Agamemnón éppen Artemisz erdejében vadászva ejtett el egy szent szarvast, amiért Artemisz büntetésként szélcsendet okozott, megakadályozva ezzel a hajóhad elindulását Trója felé. Szegény Iphigenia pedig már Aulisz felé tart...
Hát ilyenekre képes ez a könyv. Úgy marad meg szűkebb témájánál, a torták és a sütemények pragmatikus és kézzelfogható világánál (valamint azok alapanyaginál és összetevőinél), hogy közben mágikus realizmusával kulturális és intellektuális barangolásokra késztet. Nem pusztán a testi „jóllakottság” érzetét kelti olvasójában, hanem lelki és szellemi értelemben is megédesíti az életüket. Mondhatnánk persze: édesszájúak előnyben.
Apropó: képes. A kötet izgalmas és szerethető vizualitása Horváth Ildinek köszönhető.
A könyv vége is igazi gyerekbarát tartalom: egy lépésről lépésre könnyedén követhető receptgyűjtemény, sajnos csak három édességgel... 

Nyugodtan próbálják ki a gyerekekkel közösen! Jó sütögetést mindenkinek!

Fábián László

Év Gyerekkönyve Díj - Az év fordítója

Medvészeti katasztrófa avagy Paddington jó kezekben: Kövesdi Miklós Gábor dicsérete

 

A hosszú cím után rövid laudáció következik. Elsőként hadd dicsérjem a Magyar Gyerekkönyv Fórumot, amiért fordító is kaphat Év Gyerekkönyve Díjat. Az ifjúságnak fordítani ugyanis nagy felelősség és különleges feladat. Sajátos kritériumai vannak, erős hagyományai, és kell hozzá bátorság, hogy ezeket a hagyományokat megtörje, vagy éppen tudatosan alakítsa a fordító. Ugyanakkor nem lehet eléggé korán kezdeni arra nevelni a (leendő) olvasókat, hogy a könyv, amit olvasnak vagy hallgatnak, alkalmasint nem magyarul íródott eredetileg; a magyar szöveg valakinek az alkotó munkája, az alkotó nevének pedig ott a helye a szerzőé és az illusztrátoré mellett.

Michael Bond bestsellerjének, a Paddington-könyveknek a magyarországi kiadástörténete önmagában sem érdektelen sztori. Ötven évig kellett rá várni, hogy a városi medve történetei megjelenjenek magyarul, akkor még Tandori Dezső fordításában. Pedig az erős karakterű mackóval, aki mindent tudni akar a világról és van is mit tanulnia róla, és aki igyekezetében néha nagyobb bajt, koszt, rumlit csinál, mint amekkorát el akar hárítani, könnyű azonosulniuk a gyerekeknek. Paddington csetlései-botlásai éppúgy garantálják a sikert, mint az angol életvilág ábrázolása, vagy éppen a humor. Ha van fordítónak szerepálma – márpedig gyakran adódik az összehasonlítás a színészek és a műfordítók csodálatos élete között –, akkor, úgy képzelem, a Paddington-sorozat folytatása Tandori Dezső után ilyen megvalósult szerepálom lehetett Kövesdi Miklós Gábor számára, aki nem mellékesen humorista is, kabarészövegek szerzője és előadója. Itt aztán tobzódhatott a helyzetkomikumban éppúgy, mint a stílusparódiában, a szójátékokban, a dialektusokban, szociolektusokban és egyéb nyalánkságokban (például a „marmeládból” konkretizált narancslekvárban). Éppen ezért különösen rokonszenves, ahogyan Kövesdi ellent tudott állni a kísértésnek, és angolos visszafogottsággal adagolta a humort. A szójátékok fordításához legalább annyi önmérséklet kell, mint lelemény. Az a jó, ha egy szójáték kézenfekvőnek hat. Hogy mennyi munka és fejtörés van ezek mögött a „pofonegyszerű” megoldások mögött, azt nem szabad észrevennünk. Ezt sikerül megvalósítania Kövesdi Miklósnak. Az idén díjazott munka nem az első az általa fordított Paddington-könyvek között, és remélem, nem is az utolsó. Hogy mikor és mi lesz a folytatás, annak a megmondhatója a Mojzer Kiadó. Nekik is szól ez a díj az alapos és igényes szerkesztésért. 

Szívből gratulálok Kövesdi Miklós Gábornak, a Magyar Gyerekkönyves Fórum idei díjazott fordítójának!

 

Nádori Lídia

Év Gyerekkönyve Díj - Az év illusztrátora 

Hol készül a művészet?

A műterem az, ahol a Mű terem, szól a félig szellemes mondás. Révész Emese és Grela Alexandra könyvében a művészet nem terem, hanem készül, de, hogy hol is készül ez a készülés, azt ebből a gazdagon illusztrált, ambíciózus kötetből szeretnék ha megtudnánk.

Művészettörténeti böngésző, így az alcím, és a bevezető pár oldal felvezető nyugalma után máris benne vagyunk egy szédítő vertigóban. A könyv majd’ minden millimétere berajzolt, néha azért esélyt ad olvasójának egy pillanatnyi levegővételre, ilyenkor  tömör és jól fókuszált háttérinfókat olvashatunk. A könyv szereplői megnyerőek, már elsőre is szeretnénk a barátjuk – de legalább is az üzletfelük – lenni.

Jól megszokott lineáris módon fut a művészettörténet-vezetés, az őskori barlangokból indítva, nyilván. Elsősorban Európára fókuszál, de egy oldalpáron Japánba is átugrunk Hokusaihoz, Amerikába meg többször is. Ám nem csupán térben utazunk: a könyv talányosan és vég nélküli kreativitással keveri a különböző időket és korszakokat. Számomra ez a kötet legizgalmasabb része!

Százszor is végiglapozható és újra és újra felbukkan valami újdonság.

(szpojler)

A kódexmásoló szerzetesek között futkározó fekete színű egerek közül az egyikük éppen beleeszik egy könyvbe, másikuk két átlapozás közben elhalálozik. A fóliáns mögött meglapuló Remington-írógépre, vagy a falra szerelt tűzolókészülékre most nem térek ki részletesebben.

Máshol meg: Leonardo da Vinci  mögött, egy fából összemodellezett, félig kész Harley Davidson várja Amerika felfedezését. Ami valószínűleg meg is történik, mert pár lappal odébb egyszerre Andy Warhol vendégei vagyunk Grace Jones, Lisa Minelli és mások – például egy kiváncsi pávián – decens társaságában.

De félre a szpojlerezést, bíztatnék mindenkit a további böngészésre, meg fogja érni!

Határtalan szellemességgel és szeretettel összeállított könyv ez, talán az utóbbi évek legizgalmasabb vállalása, nem tolakszik és nem okoskodik, egyszerűen csak helyet kér magának abban a rendszerben amit megidéz. Az utolsó előtti mondatomat Christo mondja: műterem az egész világ!

A legutolsót pedig én: Szívből gratulálok és sok további ilyet kívánok az alkotópárosnak: Révész Emesének és Grela Alexandrának.

 

Gerhes Gábor

Év Gyerekkönyve Díj - Az év leginnovatívabb könyve

Nna, ez halászlé, avagy buli van a kultúrban!

 

A szegedi bábszínház nézőterén „egyszerre 120 gyerek fér el, ha minden gyerek nyakában ül egy másik, akkor 240 és így tovább…”

Szégyellem, nem tudtam, hogy Szegeden van Bábszínház, de megérte várnom hetvenöt évet, hogy ez a nagyon látványos grafikai világú kötet megszülessen.

Borítója szerint a történetet Kollár Árpád írta, de mögötte szerényen egy lelkes és szemmel láthatóan jókedélyű csapat munkája áll: grafikus, illusztrátor, művészeti vezető, szövegíró és -szerkesztő, valamint ötletgazda. Ez utóbbiból mindjárt kettő. Közös bennük a vidámság, és kedvencük a csíkos tengerészfelső.

A kötet szereplői még többen vannak. Egy harsány, zajos és megállíthatatlan tömeg hömpölyög végig az oldalakon, mintha valamennyien, akik a hetvenöt év során a bábszínház környékén megfordultak, most egyszerre szivárognának vissza valahonnan, hogy a jeles évfordulót közösen ünnepeljék. Egy őrült forgatag: mindenki hangoskodni akar, hejehuja, csinnadratta. Verj Elek és Üst Ubul, Vitéz László unokái, meg az összes többiek, e népes kompánia tagjai.

Grela Alexandra lángoló intenzitású, megunhatatlan grafikai világa teszi teljessé a könyvet. Szinte halljuk a ricsajgón ünneplő tömeget, de jól megfér mellettük a színház történetét felidéző különleges képi világú fekete-fehér archív fotók csendje is.

A könnyű kézzel szerkesztett kötet még sokadszori átlapozás után is tartogat korábban nem látott, izgalmas részleteket: vasmacska az alvó kutya mellett, rájuk integető, partra vetett sellőlány. Huszárnak öltözött üvöltő rendező, előtte ronggyá javított librettó; keze ügyében sör meg egy ottfelejtett hamburger. Mellette mókus melegszik egy sárgafényű jupterlámpán. A hátsó padsorban cica a macival. A maci szeme a cica füle. Metafora a Tiszán: az 1942-ben elindult fából ácsolt bárka, mára négykéményes gőznaszáddá lett és hegymentbe fordult a kanyargós Időpatakon.

A könyvben több szál fut párhuzamosan:  de ami a legfontosabb közülük, az a Szegedi Halászlé – a nagy lötty – melynek illata belengi az egész zajos kötetet.

Szívből gratulálok a csíkospólós alkotócsapatnak, remélve, hogy a Szegedi Bábszínháznak e kötet révén sikerül további barátokat szereznie, és egy újabb legendás hetvenöt évet elindítania.

 

Gerhes Gábor

Év Gyerekkönyve Díj - Az év gyerekkönyv írója, 0-6 éves korosztály 

Csöndben is lehetünk hősök

Gimesi Dóra: Emma csöndje

Emma elhagyta a világot jelentő deszkákat, elhagyta a Kolibri Színházat, hogy minél több gyereknek elmesélje saját történetét: fogadjuk el önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Tanuljunk meg félelmeinkkel együtt élni. Önmagunk elfogadása és elfogadtatása alapvetően nagyon nehéz feladat, még annak is, aki nem küzd semmiféle érzékenységgel vagy szorongással. Emma meséje betekintést enged egy olyan kislány nézőpontjába, aki valamiért kényelmetlenül érzi magát az őt körülvevő világban.

Emma a másságát éli meg nap mint nap, nemcsak az iskolában, hanem mindenhol, ahol emberekkel találkozik. Nem szeret megszólalni mások előtt és a legkisebb zaj is őrjítően hangos számára. Az egyetlen hely, ahol komfortosan érzi magát az akvárium, ahol végtelen csend veszi körül. Legszívesebben egy tengeri uborka lenne: „A tengeri uborkák nem zavarnak senkit. A tengeri uborkák láthatatlanok.” Szereti megfigyelni a tengeri állatok viselkedését, egymáshoz való viszonyát. Ismeri személyiségüket és elfogadja félelmeiket. Emma túlérzékenysége akkor válik szuperképességé, amikor csendes szemlélődésének köszönhetően egyedül ő érti meg, hogy mi lehet az oka az újonnan érkező kardszárnyú delfin zavarodottságának: Emma túlhallásának ellentéte.  

Gimesi Dóra meséje nem csupán egy a környezetvédelemi témát feldolgozó könyvek közül, nem egy újabb „óvjuk a természetet”-történet. Azzal, hogy címszereplője nem egy átlagos kisiskolás, túlmutat a kerettörténeten. A szorosan vett természetvédelmen kívül érdemes társadalmunkra, az emberi természetre, egymásra is több figyelmet fordítanunk. Meg kell tanulnunk felismerni és elfogadni a különböző nehézségekkel élőket. Az első lépés, hogy észrevesszük, meglátjuk, hogy ők is itt élnek velünk (ebben a városban). A további lépések pedig csak rajtunk múlnak! A nehézségek legtöbbször láthatatlanok, időnként legyünk mi is csendes megfigyelők, mint Emma!

A témaválasztás fontosságán jóval túlmutat maga a szöveg. A szerző olyan finoman jeleníti meg a problémákat, hogy az érzékenyítés is olyanná lesz, akár a tengeri uborka: „láthatatlan és nem zavar senkit”, a háttérben kezd el dolgozni. Az érzékenyítés nem cél, csupán hozadék. Nincsenek konkrétan megnevezve a nehézségek, így a gyerekek saját élethelyzetüknek megfelelően kapcsolódhatnak Emmához vagy akár az akvárium lakóihoz. Az Emma csöndje elsősorban mese- és csak másodsorban érzékenyítő könyv.

Gratulálok Gimesi Dórának ehhez az érzékeny történethez, ami nagyon jól illeszkedik eddigi műveinek sorába és újabb csodálatos példája egyedi írói hangjának! A kötet nem lenne teljes Takács Mari kedves és humoros illusztrációi nélkül, így külön köszönetet szeretnék mondani neki is! Nem utolsó sorban pedig a Pozsonyi Pagony Kiadónak, hogy Emma és (sors)társai története láthatóbbá vált! Bízom benne, hogy sokan örömüket lelik majd ebben a magával ragadó mesében!

Saphir-Kelemen Réka

Év Gyerekkönyve Díj - Az év gyerekkönyv írója, 6-12 éves korosztály, megosztott díj

Kemény Gabi: A konkrét hiúz
Jeney Zoltán: Balatoni kacsavész

Mi tévők legyünk, ha egy Szívtelen Szörnyeteg fenyegeti a Balaton élővilágát? Mi fán terem a konkrét hiúz? És egyáltalán hogyan tud egy mai gyerek kapcsolódni a természethez és aktívan hozzájárulni ahhoz, hogy mire felnő, a bolygónk még élhető hely legyen?

Mind Jeney Zoltán Balatoni kacsavész. Szörnyek és sellők című meséje (Baranyai (B) András vidám illusztrációival, a Lampion könyvek gondozásában), mind Kemény Gabi A konkrét hiúz, avagy két és fél nap öcsémmel és egyéb állatfajtákkal című kisregénye (Radványi Maja rajzaival, a Móra kiadó gondozásában) nemes célkitűzéssel bír: a digitális bennszülött, kütyüfüggő kisiskolás generációt igyekszik ráébreszteni a környezetvédelem, a természeti kincseink megőrzésének fontosságára. A kötetek érdeme, hogy a fenntarthatóságra való fogékonyság korai fejlesztésének pedagógiai programját szórakoztató formába öntik; az ökológiai szemléletformálás humoros hangvételben, a klímaszorongásra gyógyírként szolgáló optimista végkicsengéssel, a természet varázsát éltető történetekbe ágyazódik bele.

Jeney Zoltán nem először hív a magyar tenger körüli fantasztikus kalandozásra. Rév Fülöp balatóniai lovagregényei után, a Balatoni kacsavész a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt részeként, a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvánnyal együttműködésben látott napvilágot. A tündérmesei formulákat posztmodern invencióval és könnyed szellemességgel újrahasznosító Balatoni kacsavészben Hany Istók, a legendás lápilegény, a Fertő tó fenegyereke siet mitikus kompániájával a gyengélkedő Sió Mama, a Balaton tündére segítségére: Vodní Dolnik, a szláv víziszellem, sellők (halhölgyek vagy hölgyhalak?!), a Loch Ness-i szörny, az óriáspolip Kraken és persze egy nagy csapat, szószátyár, hasunkba lyukat hápogó kacsa fognak össze, hogy túljárjanak a gonosz orvhalászok, vadászok és befektetők eszén, és jóvá tegyék az emberi kapzsiság miatt bekövetkezett környezeti pusztulást. Az aktivizmus lehetőségeinek felvillantásának mesés példája –füleket befogni, spoiler alert! –, ahogy végül a gyerekközönség rajzai nyomán életre kelt karakter, a Kavicsfogú Álteknős ötlete menti meg féltve őrzött vizeinket az utókor számára.

A konkrét hiúz – a Regényes Természet irodalmi pályázat méltán díjazott műve – ökosulis tini road trip egy márianosztrai természettudományos versenyre vezető viszontagságos útról, lerozzant kölcsönfurgonnal, százlábút dédelgető kisöccsel, kicsit különc kívülállókból álló csapattársakkal és egy, a vadonban töltött feledhetetlen éjszakával. Üdítő üzenete, hogy a siker záloga a közös összefogás és az empatikus természetre-hangolódás mellett önnön tökéletlenségünk elfogadása. A kirándulás elbeszélője a csapat beugrós póttagja, a szétszórt, folyton elkalandozó Marci, akinek a gondolatai úgy futnak szanaszét, mint hangyák a bolyban, s akire csapongásai miatt sosem figyelnek, pedig lehet, hogy fontos lenne, amit mond, csak senki sem érti. Az ő nézőpontjával azonosulva felismerhetjük a mellőzött hangokra való odafigyelés jelentőségét, annak felelősségét, hogy meghalljuk a kamaszok locsogásának, a folyók feleselésének, az erdők szavának, a hiúz morgásának szerepét a Földünkről közösen írt történeteinkben.

A győztesnek kijáró fanfárok és vastaps mellé szóljon hát a Hápháp, Brekbrek és Miaú! Szívből gratulálok Jeney Zoltánnak és Kemény Gabinak az Év Gyerekkönyv Írója (7-12 korosztály kategória) megosztott első helyezéséhez.

 

Kérchy Anna

 

Év Gyerekkönyve Díj - Az év ifjúsági könyv írója, 12-99 éves korosztály

Dániel András: Jaj, ne már! – mondta a hal

„Van-e a világon olyan biztos tudás, amelyben nem lehet ésszerűen kételkedni? A kérdés első hallásra talán nem is tűnik nehéznek, pedig valójában aligha lehetne nehezebbet kérdezni. Amikor beláttuk, hány s miféle akadály gördül az egyértelmű és magabiztos válasz után kutató elme útjába, akkor már jó úton leszünk ahhoz, hogy saját elménk majdan filozofikussá csiszolódjék. (...) A valóságos asztalt, amennyiben létezik, ››fizikai tárgynak‹‹ fogjuk nevezni. Vizsgálnunk kell tehát az érzéki adatok viszonyát a fizikai tárgyakhoz. Ily módon két kérdésünket a következőképpen tehetjük föl újra: 1. Létezik-e egyáltalán olyasvalami, hogy ››anyag‹‹? 2. Ha igen, milyen természetű?” – írja Bertrand Russel A filozófia alapproblémái című kötetének Jelenség és valóság fejezetében. Ne ijedjenek meg teljesen, nem erről lesz szó, hanem inkább erről: „Ha belegondolunk, – folytatta Sovánkovics Rezső a töprengést –, minden horgász hasonlít valamelyest erre az Általános Horgászra. Így vagy úgy. Biztos én is. Közben mégis mindegyikünk különbözik tőle valamiben! Ki ebben, ki abban. Éppen úgy, ahogy a pingvin szót hallva is mindenki egy kábé azonos pingvinre gondol: egy olyanra, amely a világ összes pingvinjére hasonlít némiképp, ám teljesen egyikre sem.”

Ahogy a szövegben a gyerekkora óta a pingvinekért rajongó Sovánkovics Rezső, úgy természetesen én sem tudom, miről jutott mindez eszmbe, de Russel analitikus és fenomenológiai filozófiája nyilvánvalóan komoly hatást gyakorolt főhősünk töprengéseire.

Apropó, Sovánkovics Rezső és a névmágia. Emlékeznek még Örkény legendás névválasztásaira? Az Óbudai ikrek Firbejsz Lajosnéjára vagy a Budapest doktor Varsányinéjára, vagy a Nincs semmi újság Hajduska Mihályné született Nobel Stefániájára, vagy Az autóvezető újságolvasó anyagmozgatójára, Pereszlényi Józsefre, és az Öt világrész eseményeiben felbukkanó kiskorpási Szabadság Termelőszövetkezet oszlopos tagjára, Reme Bélánéra, esetleg Zetelaki Zoltánra, a népszerű színművészre a Színész halálában?

Azt nem tudom, hogy Sovánkovics Rezső sporthorgász és hobbifilozófus (vagy hobbihorgász és sportfilozófus), akinek egyébként Sovánkovicsné Gerezdás Márta a felesége, valamint két sporttársa, a terepszínű kabátos Piczike Árpád, aki utálja a tejbegrízt, vagy a piroskabátos Négyszeglethy Lajos, akit a kelkáposzta-főzelékkel lehet kikergetni a világból, hasonlóan legendás alakokká válnak-e majd 60-70 év távlatában, de abban biztos vagyok, hogy jellemük és karakterük, no meg a kötet, amelynek főszereplői, erre predesztinálja őket. Persze, Négyszeglethy Kerek Erdő Szörnyeteg Lajos nevében is érzékeljük a játékos konnotációt és a már említett névmágiát, de hát elvégre is egy író nyugodtan bízhat a szavak er(d)ejében. És hogy tovább fokozzam a helyzetet: hőseink a kockás horgászingekről folytatott diskurzusukban arra jutnak, hogy talán létezik Kockaminta Fejlesztő Intézet is, az egyébként középtermetű Piczike Árpád a Küllemhibás Vegyesdesszert Gyárban formaellenőr, Sovánkovics Rezső pedig szombatonként a Matrica D. Mihály utcán halad végig, amíg a tóhoz nem ér. De, hogy Wanília vagy Valter kicsoda, és hogy valóban szeretik-e Chemical Brothers-t, ehhez már tényleg érdemes kézbe venni a könyvet.

Az álom és a valóság, a fantasztikum és a mágikus (szür)realizmus gogoli és örkényi groteszkbe oltva, leöntve némi iróniával és Bertrand Russell-i létfilozófiával, no meg Lázár Ervin-i atmoszféra- és karakterteremtéssel, ilyesféle élmény jelent Dániel András Jaj, ne már! – mondta a hal című kötetének szövevényes damiljait kibogozni.

Félre ne értsen senki, a jól detektálható intellektuális meghatározottság és párhuzam semmiképpen sem csökkenti Dániel András érdemeit, pláne nem a Jaj, ne már! – mondta a hal című kötetét, hiszen megtanultuk: „csak” a szöveg számít.

A konstrukció egy koherens, kezdettől fogva önálló és egyedi „külön világot alkot magának” (és persze olvasójának is), illeszkedve a Dániel Andrástól megismert stílus és formanyelv hagyományaihoz, és akinek önálló kötetei immár több mint egy évtizede határozzák meg a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom világát.

Fábián László